2016. december: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, logisztika, innováció, startup, kiállítás/konferencia, ipari automatizálás, öntészet, anyagtudomány, agrárium, élelmiszer, atomenergia, elektronika, gépipar, építés, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, it

A Balaton volt az első téma

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében mutatták be az MTA vízprogramjának első eredményeit. A prog­ramot a hazai víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése, a kutatások hálózatba szervezése céljából indította el tavaszi közgyűlésén az Akadémia.


Lovász László, az MTA elnöke bevezetőjében azzal indokolta a program elindítását, hogy a víz, légköri, földfelszíni és felszín alatti megjelenését is beleértve, a klímaváltozás legfontosabb közvetítője és indikátora. A program pedig azt példázza, miként lehet nagy rendszerek működését számos tudományterületen dolgozó kutatók bevonásával elemezni. Elhangzott továbbá, hogy az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának első célja egy olyan interdiszciplináris kutatási terv összeállítása, amely megvalósulása esetén biztosíthatja a szükséges tudást a fenntartható vízgazdálkodáshoz, kiterjesztve azt a teljes hidrológiai ciklusra, azaz a légköri, felszíni és felszín alatti vizekre, az élővilágukra és társadalmi-gazdasági szerepükre.

A konferencia fő témája a Balaton volt. A tó három fő éghajlati öv találkozásánál fekszik: keletről a kontinentális, nyugatról az óceáni, délről pedig a mediterrán területekre jellemző cirkulációs viszonyok fejtik ki hatásukat – hangzott el a Balaton sajátos légköri cirkulációjának modellezéséről szóló előadásban.

Bozó László, az MTA rendes tagja, Horváth Ákos kandidátus és Nagy Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa olyan nagy tér- és időbeli felbontású számítógépes modelleket alkalmaztak a kutatás során, amelyek képesek leírni a tavi és parti szél napi változásait, a jellemző természetes szélcsatornák kialakulását vagy a jellegzetesen alakuló felhőzetet, csapadékot. A bemutatóból kiderült: a hidrometeorológiai modellezés meteorológiai szegmense részben már megvalósult, és a továbblépéshez szükséges szakmai tapasztalatok jórészt rendelkezésre állnak.

A vízállással és vízmozgással kapcsolatos előadás kitért arra, hogy a Balaton napról napra legfeljebb egy-két centiméter változást okozó, éves periódusú vízkészletváltozása, a legfeljebb néhány órás szél keltette tólengés és a néhány másodperc periódusú hullámzás együtt határozzák meg a parton kialakuló vízszinteket. Míg a vízkészletváltozás lassúsága miatt a napi átlagvízszint a tó körül azonos, a szél keltette gyors vízmozgásban és az ebből következő vízszintingadozásban jelentős területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg. A kutatók meteorológiai adatokból kiindulva, hidrológiai és hidrodinamikai modellezéssel meghatározták a mértékadó vízszintek területi statisztikai eloszlását, valamint az anyagtranszportért felelős uralkodó áramképet. Eredményeik a többi tudományág elemzéseihez biztosíthatják a fizikai környezet átlagos, illetve rendkívüli állapotainak jellemzését. A parti infrastruktúra fejlesztéseinek pedig igazodniuk kell a területileg várható mértékadó vízszintekhez, valamint a hosszú távon várható üledékmozgásokhoz – hangzott el.

A Balaton ökológiai állapotát vizsgáló kutatásból kiderült, hogy a tó vízminőségét rontották a megnövekedett növényi tápanyagterhelés következményeként elszaporodó algák. A jelenség egy olyan komplex eseményláncolat, amely során megváltozik a fitoplanktonösszetétele, sőt az egész ökológiai rendszer, és bár emiatt nem következett be ökológiai katasztrófa, de jelentős hatással volt a tó­fenék élőlényközösségeire, a planktonikus algák közül pedig a vízminőséget legkárosabban befolyásoló kékalgák elszaporodásának kedvezett. A foszforterhelést csökkentő nagyberuházások hatására sikerült a jelenséget visszafordítani. A vízminőség javulásával a tó ökoszisztéma-szolgáltatásainak értéke összességében számottevően nőtt, miközben haleltartó képessége szükségszerűen csökkent, jellemezte a tó helyzetét Vörös Lajos, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Limnológiai Intézetének kutatója.

A víztudomány és közgazdaság kapcsolatát taglaló előadások a felszín alatti vizekre irányuló kutatások új trendjeivel és kihívásaival, valamint a korlátosan rendelkezésre álló erőforrások eloszlását vizsgáló közgazdaság-tudománynak a víz témakörével ambivalens viszonyával foglalkoztak. Hangsúlyozták, hogy Magyarországon is kihívást jelent, miként lehet a vízigényeket kielégíteni annak ellenére, hogy kiszámíthatatlanabbá váltak a feltételek, és változóban van a természeti-technológiai környezet.•

 
Innotéka