2013. július 3.

Szerző:
Szegedi Imre

A CERN agyának fele Budapesten

Ha a hangot nem is sikerült megtalálni a genfi operátorokkal, a kép megjött, a számítógépek kommunikáltak egymással a csillebérci CERN-központ átadásán. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb tudományos beruházásának tekinthető Wigner@Cern központ avatásán megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Rolf-Dieter Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója.


Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója, Pálinkás József, az MTA elnöke, Orbán Viktor miniszter­elnök és Lévai Péter, az MTA Wig­ner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója a szalagátvágáskor

„A tudományos élet jelene és jövője is egyre biztatóbb formát ölt Ma­gyarországon” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint hazánkban eddig hiányzott az a tudományos helyszín, amely lehetővé teszi a tehetséges fiatalok számára, hogy a hazájuktól való elszakadás nélkül legyenek a világ tudományos életének részei. A már most közismert Wigner Adatközpontban „Neumann találmánya végzi el azt a számítási munkát, ami a Wigner-féle fizikai világ feltárásához szükséges”. A miniszterelnök szerint a kutatóközpont létrejötte a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a magyar kabinet összefogásának eredménye, a sikerben benne van az elmúlt évtizedek magyar kutatóközösségének munkája is. Pálinkás József, az Akadémia elnöke szerint az adatközpont példaértékű összefogással, rekordidő alatt készült el. A beruházás hatása már most érezhető, de a budapesti tudományos életre is jelentős hatással lesz. A végső állapotában harminc technikusnak munkát adó Wigner Adatközpont révén hazánk hozzájárulása az európai kutatásokhoz számottevően megnövekedett. Magyarország 1992 óta tagja a CERN-nek, a magyar kutatókat eredményeik alapján elismerik, eddig azonban hiányzott az az infrastruktúra, amelynek révén érdemben mi is hozzájárulhattunk a kutatáshoz. A fejlesztésnek köszönhetően a CERN „agyközpontjának” fele Budapestre költözött. A 8,5 milliárdos központba 40 milliárd forint értékben érkeztek, illetve érkeznek számítógépek. A CERN öt éven keresztül évi ötmillió svájci frankkal támogatja a központ működését.

Az összesen 4000 négyzetméteres Wigner Adatközpontban 1200 négyzetméternyi az informatikai eszközök által lefedett terület. A hét megawatt beépített teljesítményű épületben 10-20 ezer számítógép, illetve szerver adattároló helyezhető el. Az épületbe 100 kilométernyi optikai kábelt és 2800 akkumulátort építettek be. Ugyanitt 3200 méternyi acélcsövet használtak fel, míg a tetőszerkezet 200 tonna vasat tartalmaz. A megannyi számítógép által termelt hő elvezetéséről 80 köbméternyi hűtőfolyadék gondoskodik. A CERN Tier-0 infrastruktúrájának új számítógépeit kétszer 100 Gigabit per másodperc sávszélességű hálózat kapcsolja össze közvetlenül a CERN genfi számítóközpontjával. A CERN számítóközpont és az MTA Wigner Adatközpont közötti optikai kapcsolat hatalmas teljesítményét mutatja, hogy önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. (A CERN és Budapest között kiépült leggyorsabb nagy távolságú összeköttetés az Országos Széchényi Könyvtár teljes adatállományát 20 másodperc alatt juttatná ki Svájcba.) A hálózati sebesség néhány éven belül várhatóan megduplázódik.

2010 nyarán a genfi székhelyű CERN felmérte, hogy milyen feltételekkel lehetne valamelyik tagország területén egy külső adatközpontban működtetni az úgynevezett Tier-0 központot, ami a Nagy Hadronütköztető (LHC) hatalmas adatmennyiségének rögzítését, feldolgozását és elosztását végzi. A felmérés eredményei alapján 2011 szeptemberében egy tenderfelhívást tettek közzé, amelyre az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont is jelentkezett és nyert, pedig a központot a svédek, a norvégok és a svájciak is szívesen megépítették volna. A hivatalos döntést a CERN Pénzügyi Bizottsága 2012. március 14-i ülésén hozta meg, a beruházás építési engedélyét április 5-én adta ki a XII. kerületi önkormányzat. Másnap megindult a Wigner Adatközpont kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás. Számos tárgyalási forduló után a beruházás fővállalkozói szerződést 2012. május 17-én írták alá. A közbeszerzés nyertese a Wigner Adatközpont kivitelezési munkálatait május 21-én kezdte meg. Idén januárban már felavatták a központ egyik géptermét, a teljes központ átadására június közepéig kellett várni.

A Wigner Adatközpontban elhelyezett számítógépekkel a következő néhány évben a természettudomány egyik legizgalmasabb és legintenzívebben kutatott témáját, az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon tulajdonságait vizsgálják a kutatók. A későbbiekben pedig az elméletileg megjósolt szuperszimmetrikus részecskék kereséséhez járulhat hozzá az adatközpont. Európa egyik legmodernebb IT infrastruktúrájának a következő két évtizedben meghatározó jelentősége lesz a magyar tudósok részvételével folyó nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka