2015. július: jegyzet, portré, kiállítás/konferencia, tudomány, innováció, lézer, egyetem, építés, atomenergia, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, it
2015. július 10.

Szerző:
S. K.

Fotó:
mta.hu

A Csomád is kitörhet!

Az erdélyi Csomád jóval fiatalabb vulkán, mint ahogy azt eddig gondoltuk, és nem zárható ki a látszólag in­­aktív képződmény kitörése – erről a Harangi Szabolcs vezette MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport írt a vulkanológia egyik vezető lapjába, a Journal of Volcanology and Geothermal Research-be.


A vulkáni veszély értékelése olyan területeken különösen nehéz, ahol a történelmi időkben nem volt vulkánkitörés, és ahol nincs erre vonatkozó tapasztalat. Európában kevesen gondolnák, hogy akár Franciaország, akár Németország területén vulkánkitörés lehet. Pedig az Auvergne és az Eifel térsége olyan terület, ahol 6-10 ezer éve még volt vulkáni működés, és ahol nincs kizárva, hogy a jövőben újabb ilyen esemény bekövetkezik. A Kárpát–Pannon térségben is hasonló a helyzet. Bár itt a legutolsó vulkáni működés 32 ezer éve volt, az erdélyi Csomád korábbi története azt jelzi, lehet még folytatás!

A Csomád-hegység és Bálványos közelében, a mofettákban feláramló szén-dioxid-gáz is arról tanúskodik, hogy a mélyben még lehet magmás anyag

A magyar kutatók piciny ásvány, a cirkon urán-hélium és urán-tórium kormeghatározása alapján rekonstruálták a vulkán legutolsó jelentősebb kitörésének korát. Kiderült, hogy a tűzhányó vélhetően hosszú, akár 40 ezer éves szunnyadás után egy igen heves, robbanásos kitörésekkel tarkított aktív periódusba lépett 56 ezer évvel ezelőtt, ami 32 ezer évvel ezelőttig tartott. Ebben az időszakban alakult ki a Mohos-tőzegláp és a Szent Anna-tó. Új eredmény, hogy a Szent Anna-tó krátere nem a legutolsó kitörés során jött létre, hanem 39 ezer évvel ezelőtt. A kutatócsoport tudományos eredménye arra is rámutat, hogy hasonló nagy robbanásos kitörések többször is voltak a Csomádon. A kutatás meglepő eredményhez vezetett: bár a vulkánkitörések 32-56 ezer évvel ezelőtt történtek, a kitörési anyagban lévő cirkon kristályok már jóval korábban kialakultak. A magmatározó már 350 ezer évvel ezelőtt létrejött, és a cirkon kristályok nagy többsége 100-200 ezer éve keletkezett!

A cirkon kristály belseje 350 ezer éve alakult ki, a külső része 188 ezer éve kristályosodott. A magmakamra közben létezett a vulkán alatt

A kutatók szerint a Csomád alatt jelenleg is lehet magmakása. A mostani tanulmány azt hangsúlyozza, hogy egy ilyen anyag valóban fennállhat akár több tízezer évig is, és akár ezek után is reaktiválódhat, azaz kialakulhat belőle vulkánkitörést tápláló magma. Mindezek alapján a Csomád, jóllehet látszólag inaktív vulkán, azonban jogosan nevezhetjük potenciálisan aktív magmakamrával rendelkező tűzhányónak, azaz PAMS vulkánnak.•

 
Innotéka