2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés
2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés
2017. október 16.

Szerző:
S. K.

A digitalizáció a vasúti közlekedés jövője

Napjaink fejlesztéseinek egyik legfontosabb iránya a digitalizáció, ez igaz a vasútra is. Ennek segítségével növelhető a megbízhatóság, a rendelkezésre állás és a hatékonyság, melyek együttesen szavatolják a kötöttpályás közlekedés jövőbeni versenyképességét. A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület Dávid Ilona elnök asszony vezetésével új, a digitalizáció témakörével foglalkozó munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport vezetőjével, dr. Ludvig Lászlóval, a Siemens Mobility ágazati igazgatójával egyebek mellett a vasúti közlekedés jövőjéről is beszélgettünk.


Mit értünk pontosan digitalizáción?

– A digitalizálás olyan folyamat, amely során a tevékenységeket, információkat és eredményeket úgy alakítjuk át adatokká, hogy azok szerkeszthetőek, elemezhetőek és megoszthatóak legyenek. Az eszközök növekvő száma lehetővé teszi a felhasználó számára a legkülönfélébb folyamatok nyomon követését az interneten vagy a felhőben. Legyen szó gyárakról, vasúti, forgalomirányítási rendszerekről vagy akár a decentralizált energiaelosztó rendszerekről, a folyamat az egyes eszközök teljes rendszerű hálózatba kapcsolására irányul – tehát a digitalizáció a fizikai világnak az adatok virtuális világával való integrációján alapul. Ezt a trendet példázzák egyebek között az aktivitásmérő karpántok, az üzemek páratartalmát figyelő szenzorok vagy az intelligens házak, amelyek megtanulják lakóik életmódjának megfelelően beállítani a hőmérsékletet és a világítást.

Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility ágazati igazgatója

A valós világ és az adatok virtuális világának összekapcsolása tehát számos előnyt kínál a társadalom számára, az adatokból fontos következtetések vonhatók le. A mindent lefedő konnektivitás pedig ezeket tér- és időbeli korlát nélkül teszi elérhetővé a telefonos appok vagy más szoftver- és hardvereszközök révén. Ugyanakkor kihívás elé is állítja a vállalatokat, hiszen versenyképességük megőrzése érdekében csak a digitalizáció aktív résztvevőjeként képesek a teljesítmény javítására és az ebből adódó haszon realizálására.

A közlekedésben milyen szerepet tölthet be a digitalizáció?

– A közlekedésnek is van egyfajta digitális evolúciója. A kiindulópont egy individualista állapot, amely elsősorban nem közösségi, hanem egyéni, például autós közlekedésen alapul, hagyományos üzemanyagok felhasználásával és viszonylag alacsony in­tel­li­gen­ciájú megoldásokkal rendelkezik. A má­sodik lépcsőfokon a tömegközlekedés jelentősége megnő, az egyéni mobilitás a hagyományos üzemanyagokról alternatívra vált, és egy gyalogos- és kerékpárosbarát városi infrastruktúra jellemzi a környezetet. Magyarország jelenleg a második szinten van, terjed az e-mobilitás, megújul a tömegközlekedés, és egyre több a bicikliút. A jövőben a digitalizáció hatására hatalmas vál­tozások várhatók, a különböző közlekedési módok egyre inkább integrálódnak majd, a járművek pedig automatizáltan, „okosan” fognak működni, és akár teljesen személyre szabott közlekedési megoldásokkal is találkozhatunk. Elérkezik tehát a digitális, avagy „okos” közlekedés korszaka, amely a meglévő infrastruktúra összes változatának és teljes kapacitásának új területeken való kihasználását, új szolgáltatások költség­hatékony bevezetését, meglévő szolgáltatások színvonalának emelését és az utazások kényelmének, biztonságának növelését jelenti.

A közlekedési szektorban gyorsan megvalósul a villamosítás, automatizálás és digitalizáció. A villamos vasúti közlekedés mellett már jelenleg is folyik a villanybuszos közlekedés bevezetése, és terjednek a villamos hajtású személygépkocsik is. Megjelentek a vezető nélküli metrószerelvények, és digitális fizetési módokat vezetnek be a jegyvásárlás és parkolás esetében. Korszerű vasútautomatizálási megoldásokkal (ETCS, ATO) a vasúti kapacitást 30 százalékkal, a forgalomirányítás fejlesztésével (ITS) a közúti forgalomsűrűséget 20 százalékkal lehet még növelni, ezáltal jelentős költségmegtakarítást, nagyobb járatbiztonságot és az utazás élményének fokozását érhetjük el. Valljuk be őszintén, végsősoron ez utóbbi, vagyis az utasok kényelmének növelése a legfontosabb!

Milyen lehetőségek rejlenek a vasút digitalizálásában?

– A vasúti szektor digitalizációjának egyik célja a megbízhatóság, a rendelkezésre állás, vagyis végső soron a hatékonyság növelése a teljes rendszerben. Például a járműveken, azok részegységein, alkatrészein és a vasútvonal mentén elhelyezett érzékelők mind olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek se­gítségével megfigyelhető azok állapota, előre jelezhetők a meghibásodások. Egy további szemléletes példa a budapesti 4-es metróvonal, ahol a forgalomirányító központtal folyamatosan kommunikáló vo­­na­tok vezető nélkül közlekednek, így olcsóbb az üzemeltetés és csökkenthető a szerelvények közti távolság. Zsúfolt metróhálózatokban, illetve elővárosi vonalakon ilyen megoldásokkal több szerelvény lehet egyidejűleg egy adott vágányszakaszon, amellyel csökkenthető a követési idő, vagyis növelhető az összkapacitás. További példaként említeném, hogy a különböző intelligens mobilitásplatformok, mint pél­dául a Railigent használatával a vasúti üzemeltető cégek hozzáférnek a vasúti közlekedési rendszerben a rendelke­zésre állás növelését, az üzemeltetési költségek csökkentését és a szükséges karban­tartás időpontjának meghatározását segítő adatokhoz. Ez éppúgy vonatkozik a jár­művek­re, mint az infrastruktúra elemeire. Az eszközgazdálkodás proaktív módon folyhat, hiszen az egyes eszközök online in­­formációk alapján üzemeltethetők, a kar­ban­tartási feladatokat az üzemviteli céljaik­nak megfelelően időzíthetik, azokat nem kell kényszerítő körülményekhez igazítaniuk. Végül az utazási komfort kérdését vetném fel. Hatalmas lehetőségek nyílnak meg az utastájékoztatásban is. Folyamatos monitoro­zással, az adatok elemzésével és a releváns információk megfelelő visszajelzésével az utasokat a szerelvény, illetve az állomás kevésbé terhelt részébe lehet irányítani, így csökkenthető a zsúfoltság. A MÁV-csoportnál bevezetett és további fejlesztés alatt álló JÉ jegyértékesítő rendszer nagyban egyszerűsíti a jegyvásárlást a valós közlekedési helyzet figyelembevételével.

Milyen intézkedések szükségesek a hazai digitalizáció további térnyeréséhez, milyen célokat kell kitűznünk?

– Mint azt a kormányzati stratégiákból is jól ismerjük, Magyarországnak alapvetően négy területen van szüksége komoly fejlődésre az elkövetkező években: az energiafüggőség csökkentése, az életminőség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és a hazai ipar támogatása.

Vegyük elsőként az energiát. Hazánk nagymértékben függ az importált energiától, jelentős arányban fosszilis tüzelőanyagokat használ áramtermelésre, és nem rendelkezik egyszerűen igénybe ve­hető megújuló energiaforrásokkal. Az energia­termelés jelenlegi összetétele nem tart­ható fenn hosszabb távon. Ugyanakkor a háztartások, a közlekedés és az ipar áramfogyasztása is folyamatosan nő, ezért különösen nagy jelentősége van az élet minden területén az energiahatékonyság növelésének. Az energiaadatok mérése és az online beavatkozás optimalizálhatja a felhasználást. Elég egy irodaépület automatizálására, a fűtés-hűtés optimális szabályozására gondolni, de a decentralizált alternatív energiatermelés hatékony integrálásának és az e-mobility elterjedésének is elengedhetetlen feltétele az „okos” mérés.

A másodikként említett életminőség területén is kulcskérdés a digitalizáció, forradalmi változásoknak vagyunk részesei a mindennapokban. A digitalizáció már most is mindenütt jelen van, ennek segítségével kommunikálunk, tájékozódunk a hírekről, intézzük bankügyeinket vagy navigálunk. Személy szerint nem is mernék arra vállalkozni, hogy előre jelezzem, mi várható. Egy biztos, aktív résztvevőként kell jelen lennünk a folyamatokban, hogy a jövő nyertesei lehessünk!

Végül a kiegyensúlyozott növekedés, illetve a hazai ipar támogatása kapcsán hadd mutassak rá egy fontos problémára, a hazai ipar duális szerkezetére. A hazai kis- és középvállalkozások hatékonysága összevetve gyakran kevesebb, mint harmada a korszerű nemzetközi iparvállalatokénak. A digitális megoldások bevezetése és elterjedése egyfajta gyorsítósáv lehetne a hatékonyság felzárkóztatásában. Arról nem is beszélve, hogy a digitalizáció kisebb tőkebefektetéssel is lehetőséget teremt startupoknak új szegmensekben a gyors növekedésre.
A téma fontosságát és aktualitását mutatja, hogy a 2017. július 1. és 2018. június 30. között a Visegrádi Csoportban ötödik alkalommal elnökséget betöltő Magyarország is Digitális Visegrád mottóval tűzte zászlajára e témát.

Térjünk vissza a vasútra! Milyen címszavakban foglalná össze a digitalizáció programját?

– Mivel a digitalizáció egy dinamikusan alakuló terület, nem könnyű néhány pontban mindent lefedni, mindazonáltal öt olyan fő célt látok, amelyre jól fel lehet fűzni a vasúti digitalizációt. Először is konnektivitás, vagyis ideális esetben legyen minden, mindenhol és bármikor elérhető, kommunikációképes, ezzel is növelve a vasút biztonságát, hatékonyságát és vonzerejét. Másodszor, a digitalizáció szolgálja a felhasználókat, vagyis javítsa az utasok, a fuvaroztatók ve­vői élményét, teremtsen kézzelfogható hozzáadott értéket. Harmadszor, a digitalizáció segítségével növeljük a meglévő közleke­dési infrastruktúra áteresztőképességét, nö­veljük a kapacitást a hatékonyabb eszközfelhasználással és megbízhatóbb üzemel­te­téssel. Negyedszer, használjuk ki a digita­lizációs megoldásokat a vasút versenyképes­ségének növelésére más közlekedési módo­zatokkal szemben, azokat jobban integrálva a különféle nagy- és városi vasúti rendszerekkel. Végül, de nem utolsósorban a digitalizáció terjedését segíti, ha a hazai és az európai politika a digitalizációt jobban támogató szabályozási és pénzügyi környezetet teremt, például megfelelő szabványok bevezetésével, illetve finanszírozási lehetőségek biztosításával.•

 
Innotéka