2017. március: jegyzet, anyagtudomány, portré, genomika, agykutatás, orvostudomány, tudomány, egyetem, egészségipar, innováció, gépipar, kiállítás/konferencia, urbanisztika, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, it
2017. március 8.

Szerző:
Szegedi Imre

A dohányzás füstje

„Aki dohányzik, aki körül dohányoznak, azok szervezetébe hatalmas mennyiségű dohányfüst kerül. A dohányzás visszaszorítása egyértelműen egészségjavító hatású” – nyilatkozta magazinunknak Horváth Ildikó osztályvezető főorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja. Az orvos szerint statisztikai adatok bizonyítják, hogy telente több a tüdőgyulladás, a fertőzéses megbetegedés, ami azt mutatja, hogy a tüdő is nehezebben viseli ezt az időszakot.


A mögöttünk hagyott téli hónapokban számtalanszor elhangzott, hogy a levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációja meghaladja az egészségügyi határértéket. Mik a legfőbb, a tüdőnket veszélyeztető kockázati tényezők?

– Statisztikai adatok bizonyítják, hogy telente több a tüdőgyulladás, a fertőzéses megbetegedés, ami azt mutatja, hogy a tüdő is nehezebben viseli ezt az időszakot – azt se felejtsük el, hogy ilyenkor a szív- és érrendszeri betegségek száma is megnő. A tüdőnkre a 2,5 mikrométer alatti szálló por a leginkább veszélyes. Ez részben antropogén, részben nem antropogén eredetű forrásból származik – a szemcsék zöme a tüzelés során, illetve a dízelmotorok égéstermékeként keletkezhet –, igen változatos mind kémiai, mind fizikai és aerodinamikai szempontból. Ezek azért veszélyesek, mert bekerülhetnek a léghólyagocskákba, és emiatt akár a vérkeringésbe is.

Mit tehetünk, hogy a környezeti tényezők minél kevésbé veszélyeztessenek bennünket?

– A levegőszennyezésnek vannak jól körülhatárolható tényezői, amelyeket kordában lehet tartani. Az előbb nem említettem a dohányzást, pedig köztudott, hogy milyen hatalmas szerepet játszik ez a szenvedély a tüdő megbetegedéseiben. Aki dohányzik, aki körül dohányoznak, azok szervezetébe hatalmas mennyiségű dohányfüst kerül. A dohányzás visszaszorítása egyértelműen egészségjavító hatású. A közösségi zárt terekben már nem lehet dohányozni, de nagyon sokan cigarettáznak autóban, lakásban – itt az egyén felelősségén múlik, hogy a maga és környezete érdekében korlátozza-e a füstölést. A korszerű fűtési rendszerek terjedése jelentősen javítja a városok levegőminőségét: sokkal kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe ott, ahol elterjedt a távfűtés, mint ahol fával, szénnel és ki tudja, milyen anyagokkal fűtenek. A házak szigetelésével, alternatív energiaforrások (például napenergia) használatával jóval kevesebbet kell telente fűteni, ami szintén javítja a levegő minőségét. A korszerű gépjárművek, például a hibrid és az elektromos autók terjedése ugyancsak előrelépés.

Genetikai okok is szerepet játszanak a tüdő megbetegedésében?

– Ezen a területen a legismertebb örökletes betegség a cisztás fibrózis – amikor a légutakban termelődő nyák sűrű, nehezen távozik –, ami a várható élettartamot megfelezi. Az érintett egész életén át kezelést igényel.

A cisztás fibrózis az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai betegség. A gén­hiba akár több generáción át is rejtve maradhat, betegség formájában csak akkor jelenhet meg, ha mindkét szülő hordozza a hibás génszakaszt.

Az Alfa-1 anti-tripszin hiány is egy genetikai jellegű rendellenesség, amely COPD-t (krónikus obstruktív tüdőbetegséget), ezen be­lül emfizémát, tüdőtágulást okoz. Ha valaki ilyen genetikai háttérrel dohányzik, sokkal súlyosabb a betegség hatása. Azaz, a környezeti tényező felgyorsítja a genetikai probléma lefolyását.

Az idiopátiás tüdőfibrózis (ismeretlen eredetű tüdőbetegség) bárkit érinthet. Magyarországon körülbelül 200 ilyen betegről tudnak. A tünetek alapján a betegség jól felismerhető, azonban kezelni nem tudják az orvosok, így megelőzni sem. Valóban nem gyógyítható ez a betegség?

– Gyógyítani nem lehet, de például két olyan gyógyszert is kaphatnak a hazai betegek, amivel a leépülés üteme lassítható. Az egyik hatóanyagot a daganatterápiában használják; az ugyanis az elképzelés, hogy ennél a betegségnél bizonyos sejttípusok szabályozatlan osztódása zajlik, ami a rákos folyamatokhoz hasonlít. Az ilyen betegek közül a 65 évnél fiatalabbak számára a tüdőtranszplantáció kínál esélyt.

Tüdőtranszplantáció már Budapesten is
Itthon már évtizedek óta végeznek vese-, szív- máj- és hasnyálmirigy-transzplantációt, ám tüdőátültetésre egészen 2015 decemberéig kellett várni. A magyar betegeket addig Bécsben műtötték. (A világ első tüdőátültetésére 1983-ban került sor.) Az első hazai beavatkozást az Országos Onkológiai Intézetben – itt működik a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikája – Lang György professzor vezette le. A budapesti műtét 92 ember összehangolt munkáján alapult.
Az első hazai tüdőtranszplantált, egy 53 éves férfi – korábban harminc évig dohányzott, és évtizedeket dolgozott galvanizáló üzemben –, egy 59 éves férfi tüdejét kapta. Az operáció érdekessége, hogy hazánkban aktív dohányost nem operálnak, legalább egy évre fel kell hagyni a cigarettázással ahhoz, hogy szóba jöhessen a beavatkozás. Az érintett időben váltott. A közel száz szakemberre azért van szükség, mert amint kiderül, hogy valahol beültetésre alkalmas szerv van, egymással párhuzamosan két team kezd el dolgozni. Az egyik elindul a szerv­kivétel helyére, akár külföldre is. A másik a beteget készíti elő. A műtétet csak akkor kezdik el, ha a donortüdő beültetésre alkalmas.
A Semmelweis Egyetemet egy 2014 elején megjelent jogszabály jelölte ki a tüdőtranszplantáció helyszíneként, és húszmillió forintban határozta meg az egy-egy beavatkozásra költhető egészségbiztosítás összegét. (A bécsi műtétekért átlagosan 26 millió forintot fizetünk.)
A kormány 900 millió forinttal támogatta az operációhoz szükséges infrastruktúra kiépítését. A rendszer 2015 második felére érte el azt a szintet, hogy sor kerülhetett az első hazai transzplantációra – a szükséges műszerpark és a műtüdő 2015. november közepén érkezett az intézetbe. E műszerek nélkül hiába a hazai orvosok évtizedes tapasztalata, továbbra is Bécsben műtenék a magyar betegeket.
2015-től már hazánkban – Budapesten a Semmelweis Egyetemen – is végeznek tüdőtranszplantációt.
A hazai sebészek közel két évtizeden át Bécsben tanulták a szakmai fogásokat. Sikeresen, hiszen 2016 júniusában egy középkorú férfin egy időben szakmai szenzációt jelentő vese- és tüdőátültetést végeztek. A cisztás fibrózisban szenvedő beteg állapotát gyógyszeres keze­lés­sel már nem lehetett stabilizálni. A veseelégtelenség nem az alapbetegség miatt következett be, a férfi évek óta dialízisre járt.
A hazai tervek ambiciózusak, de mértéktartóak. Csak olyan transzplantációkra kerül sor itthon, amelyeket biztonságosnak ítélnek. A nagy rizikóval járó beavatkozásokat továbbra is Bécsben végzik el. Mivel a budapesti intézmény felnőttek ellátására készült fel, a gyerekeket egyelőre a jövőben is az osztrák fővárosban műtik. Szintén Bécsben operálják a pulmonális hipertóniásokat, valamint azokat, akiknél az első beültetés nem sikerült, ezért második beavatkozásra van szükség. A Semmelweis Egyetemtől megtudtuk: 2015 decemberétől 2017. február közepéig összesen 21 tüdőátültetést végeztek Budapesten.
Ez az egyetlen olyan tüdőbetegség, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk, vagy egy a sok közül?

– Ha tehetetlenek nem is vagyunk, az idiopátiás tüdőfibrózis legalább olyan komisz, mint a tüdőrák. Az ötéves túlélési esély a tüdőrákhoz hasonlít. Létezik más olyan krónikus tüdőbetegség is, amelyet nem tudunk meggyógyítani, ilyen például a COPD. Ez esetben minden erőfeszítésünk ellenére sem tudjuk érdemben megváltoztatni a betegség lefolyását.

A COPD elsősorban a dohányzók körében fordul elő. Hazánkban 5-6 ezer új beteget regisztrálnak évente – harmadukat krónikus légzési elégtelenséggel. Az OECD-országokban ez a betegség a lakosság 5-8 százalékát érinti, és az előfordulás évről évre rohamosan nő. Már nálunk is népbetegségnek számít. Hogyan tudnak kezelni ilyen hatalmas tömeget?

– Közel kétszázezer érintettet tartanak nyilván a hazai tüdő­gondozó hálózatban. Arra, hogy évente legalább egyszer lássa tüdőgyógyász ezeket a betegeket, felkészült a hazai ellátórendszer. Az is igaz, hogy van, ahol nagyobb utat kell megtenni a legközelebbi tüdőgondozóig, Budapesten ez sokkal könnyebb. A várható élettartam növekedésével azonban egyre több lehet a betegünk, hiszen a tüdő öregedése kedvez a betegség kialakulásának. Becslések szerint hazánkban 500-600 ezer embert érinthet ez a kór, mi ennek az egyharmadát kezeljük – a többi ugyanis nem ment el orvoshoz. Meggyőződésem, hogy ha a hiányzó 300-400 ezer ember hirtelen megjelenne, működési zavarokat okozna a tüdőgondozó hálózatban. Fontos, hogy időben felismerjék ezt a betegséget, amiben a háziorvosok segítségére számítunk. El kell azon gondolkozni, hogy bizonyos jogosítványokkal a betegekkel rendszeresen találkozó háziorvosokat is fel lehetne ruházni. Például érdemes lenne gondolkodni a gyógyszerfelírási lehetőségeik bővítésén. Nyugati tapasztalatok szerint nem adható kizárólag a háziorvosok kezébe ennek a betegségnek a kezelése, de az sem járható út, hogy mindent a tüdőgyógyászoktól várnak el.

Európa a tbc-mentesség elérését kockáztatja, ha nem gondoskodik sürgősen a kiszolgáltatott, szegény és marginalizálódott népcsoportokról és a migránsokról – fogalmazta meg tavalyi közleményében az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája. 2014-ben a becslések szerint 340 ezer európai betegedett meg tuberkulózisban (tbc), ami 100 ezer főre vetítve 37 esetet jelent. A kormány szerint itthon is reálisnak tekinthető a WHO által kitűzött cél, melynek értelmében 2035-ig megszüntethetőek a tbc-megbetegedések. Kik a veszélyeztetettek, illetve mit kell tenni, hogy elérjük ezt a célt?

– A WHO nem úgy képzeli el a tbc megszüntetését, hogy az adott helyen egyetlen megbetegedés sem fordul elő, hanem azt mondja, hogy nagyon alacsony lesz az előfordulások száma – az elvárás, hogy egymillió ember között legfeljebb tíz ilyen beteg lehet. Ez elérhető Magyarországon, de abban egészen biztos vagyok, hogy az egész világon erre nincs esély. Bolygónk jelentős részén (Indiában, Pakisztánban, egyes volt szovjet tagállamokban, bizonyos afrikai országokban) embe­rek tízmilliói élnek nagy nyomorban, rossz egészségügyi ellátással. Ezeken a helyeken belátható időn belül nincs esély a betegség felszámolására. Nehezíti a helyzetet, hogy egyre több kórokozó nem reagál a hatóanyagokra – növekszik az úgynevezett multidrogrezisztens baktériumok száma. Ne csodálkozzunk, hiszen ez a kórokozó jóval idősebb az emberiségnél, könnyen adaptálódik a megváltozott körülményekhez. Elsősorban a rosszabb anyagi helyzetben lévő, minimális higiéniás körülmények között élő emberek a veszélyeztetettek. A hajléktalanokat hazánkban kötelezően szűrik tbc-re, ennek köszönhetően körükben jól kontrollált ez a betegség. Egyébként az egészségügyben dolgozók is veszélyeztetettek, hiszen naponta kerülnek kapcsolatba betegekkel – évente átlagosan 20-30 egészségügyi dolgozó lesz tbc-s.
A tbc-vel szembeni küzdelemben hazánk jól áll; nálunk nem telepedett le sok, szűretlen migráns. Angliában, Svédországban, Hollandiában a betegek felét a bevándorlók teszik ki. Az elmúlt években átlagosan 800 új tbc-s esetet találtunk, ebből mindössze húsz érkezett a határon túlról. Azt mondhatjuk, hogy egy harminc évvel ezelőtt gyakori betegség ritka betegség lett. De hogy tovább csökkenjen az esetek száma, sokat kell még tenni. Annak ellenére sem lankadhat a figyelem, hogy kevés ilyen beteggel találkoznak az orvosok. Tavaly például egy gyermek azért betegedett meg agyhártyagyulladásban, mert a család egyik felnőtt tagja nem törődött nagyon súlyos, fertőző tbc-jével.

A tbc-t a Mycobacterium tuberculosis baktérium okozza, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de egyebek között a központi idegrendszert megtámadva agyhártyagyulladást is okozhat.
Szükség van még a BCG-oltásra?

– A WHO erre azt mondja, hogy ott esetleg már nem kell kötelező jelleggel oltani, ahol jók a gyerekek tbc-s mutatói, és nem volt a megelőző öt évben tbc-re visszavezethető agyhártyagyulladás. Az előbb említett eset nálunk az ötödik év végén történt. Ez azt üzeni, hogy itthon továbbra is szükség van a védőoltásra. A szomszédos Szlovákiában jóval több gyerek betegszik meg tbc-ben, mint nálunk, aminek az is magyarázata lehet, hogy ott évekkel ezelőtt megszűnt a gyerekek kötelező oltása. Romániában viszonylag magas a megbetegedések és jelentős a hatóanyagokra rezisztens kórokozók száma. Ez azért jelent veszélyt számunkra, mert a fertőzések nem állnak meg az országhatároknál.

Ma Magyarországon közel 300 ezer asztmás gyermeket és felnőttet tartanak nyilván, jelentős azonban azok száma, akik nem ismerik fel a tüneteket, ezért nem fordulnak orvoshoz. Sajnos az elmúlt években nemcsak a betegek száma növekedett, de a kór kialakulása egyre fiatalabb korban jelentkezik. Becslések szerint az asztmás betegek száma 2025-re akár másfélszeresére is nőhet. Önnek mi a véleménye erről?

– Újszülöttkortól a felnőttkorig bárki lehet asztmás – ez a betegség ma divatos diagnózisnak számít. Van beteg, aki nem is ebben a kórban szenved, csupán ezzel magyarázzák a fulladásait, miközben valamilyen pszichiátriai betegséggel küzd. Másutt is probléma ez. Az elmúlt fél évben brit napilapok többször arról cikkeztek, hogy a szigetországban milliós nagyságrendű lehet az asztmásként kezelt, de nem asztmás betegek száma. A fulladás, a nehézlégzés tipikus asztmás tünet, de ez a szívelégtelenséggel küzdő és a COPD-s betegre is jellemző. Becslések szerint valóban 300-500 ezer asztmás lehet az országban, de a gyógyszerfogyasztási szokásokból az derül ki, hogy ennél kevesebben szednek rendszeres használatra felírt orvosságot. A rendszertelenség magyarázza, hogy ma meg lehet asztmában halni Magyarországon. Erre a finnek azt mondják, elérték – megelőzéssel, korai felismeréssel, precíz diagnózissal, egyénre szabott kezeléssel –, hogy a 45 év alattiak között náluk ilyen ok miatt nem hal meg senki.

Az asztmás tünetek egy részét valamilyen pszichiátriai betegség is okozhatja. Nagy-Britanniában milliós nagyságrendű is lehet az asztmásként kezelt, de nem asztmás betegek száma.

A kérdésben említett másfélszeres előrejelzést a nyugat-európai adatok nem igazolják vissza. Ott megállt a betegszám növekedése, az utóbbi években egyenesen csökkenés tapasztalható. Mi némi fáziskéséssel követjük a legfejlettebb államokat, de már nálunk is alig nő a betegek száma. Szeretném hinni, hogy hamarosan elérjük a plafont, és itthon is meg­indul a csökkenés.

Tüdőrák leggyakrabban 50–70 éves kor között fordul elő, a csúcs 60 év körülre tehető. A magas halálozási ráta az alacsony gyógyulási arányra vezethető vissza, ami pedig a szűrés és a korai felismerés hiányával hozható összefüggésbe – miközben a tüdőrák a leginkább megelőzhető daganatféleség. Amerikai adatok szerint a tüdőtumorok 85-87 százaléka az aktív, 3-5 százaléka a passzív dohányzással hozható összefüggésbe, mintegy 4 százaléka pedig a radongáz hatásával magyarázható. Mit mutatnak a magyar statisztikák?

– Nálunk tíz tüdőrákosból kilenc vagy hosszú időn keresztül dohányzott, vagy most is dohányzik. Meggyőződésem, hogy a dohányzás felszámolásával számottevően csökkenthető a tüdőrákos esetek száma – jelentős fáziskéséssel. Egyes tanul­mányok szerint a dohányzás visszaszorulását két évtizeddel követi a rákos betegek számának csökkenése. Időnként felmerül, hogy a fehér fogpaszta, az illatosító szerekben lévő adalékanyagok, az étrendünkben használt összetevők befolyásolhatják a daganatképződést. Nem látni igazán tisztán ebben a kérdésben. A dohányfüst eddig annyira „beterítette” a tüdőrákot, hogy a nem dohányosok tüdőrákjának tanulmányozására csak mostanában indultak kutatási programok.

Hogyan lehetne csökkenteni a rákos esetek számát?

– Ha mindenki leszokna a dohányzásról. De mert erre nincs remény, marad a szűrés. Az adott évben felismert tüdőrákosok 10-12 százalékát tüdőszűréseken fedezik fel. A könnyen műthető, nagyon kicsi elváltozásokat azonban nem biztos, hogy érzékeli a röntgen – a szív mögé nem lát be, az egy centiméternél kisebb elváltozásokat sem észleli. Sokkal hatékonyabb az alacsony dózisú CT-szűrés, ami jelentősen csökkenti a súlyos esetek számát, mivel korai stádiumban kimutatja a kóros elváltozásokat. Azonban olykor túlérzékeny, mert minden pici pöttyöt megtalál, ami akár egy régi tüdőgyulladás maradványa is lehet. Ha valamilyen rizikótényező is jelen van a beteg életében, akkor óhatatlanul további vizsgálatok kellenek.

A tüdőbetegségek felismerésében kiemelkedő szerepe van a szűrővizsgálaton való rendszeres részvételnek. A tüdőszűrés a területileg illetékes tüdőszűrő állomások és területileg mozgó szakorvosi szolgálatok feladatkörébe tartozik. Negyvenéves kor felett évente egy alkalommal minden biztosított jogosult igénybe venni az ajánlott tüdőszűrést, mely behívásra történik, és térítésmentes.
Milyen a hazai ellátórendszer? Itt most a szakemberek számára és a technikai feltételekre egyaránt gondolok.

– A diagnózistól számított túlélésig több nyugati országnál jobb eredményeket mutatunk fel a tüdőrákos betegek gyógyításában. A nemzetközi szinten is elismert hazai tüdőgyógyászok megfelelően alkalmazzák a szakmai protokollokat, kiválthatók a korszerű gyógyszerek. A tüdőgyógyászatban alkalmazott legújabb képalkotó eljárások hozzáférhetőek, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki központokban is. Azt azonban el kell ismerni, hogy míg Budapesten nincs gond, vidéken néhány helyen nincs kellő számú szakember. Ott hiányszakma a miénk. A nemzetközi kutatási lehetőségekben való részvétel is a magyar fővárosba vonzza a fiatalokat, akik pár évre külföldre mennek, majd hazatérnek. Vagy kint maradnak, mert néhol elképesztő lehetőségekkel kecsegtetik a kollégákat.

Hazánkban nemcsak gyógyítanak, hanem kutatnak is. Milyen területeken vagyunk aktívak?

– Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Kórélettani osztályán húsz éve a kilélegzett biomarker kutatással foglal­koznak – a legjobbak között vannak, eredményeiket a nem­zet­közi szakma magasan jegyzi. Ugyanitt található a dinami­ku­san fejlődő molekuláris biológiai tüdőrákkutató laborató­rium. Szegeden Hantos Zoltán laboratóriumában tüdőmechani­ká­val kapcsolatban nemzetközi szinten is meghatározó kutatási eredmények születtek. A szakma ezen a területen is jól teljesít.•

 
2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017

Innotéka