2015. március: jegyzet, portré, lézer, tudomány, biotechnológia, neutronkutatás, innováció, paragrafus, egyetem, disszemináció, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás, megújuló energia, it

A fény nemzetközi éve

Az ENSZ az Európai Fizikai Társulat (European Physical Society, EPS) kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával 2015-öt A fény nemzetközi évének nyilvánította. A kezdeményezéshez hazánk is csatlakozott. A nemzetközi év programbizottsága által szervezett rendezvénysorozat öt fő pillére a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok.


„A kormány a Nemzeti Tehetség Programból tízmillió forinttal támogatja A fény nemzetközi éve magyarországi program­sorozatát, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből pedig harminc­millióval” – jelentette be a programokról tartott feb­ruári tájékoztatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kezdeményezés azért fontos a kormány és a minisztérium számára, mert támogatja azt a célt, hogy minél népszerűbb legyen Magyarországon a természettudomány, és minél többen tanuljanak ilyen szakokon. Örömtelinek nevezte, hogy 2012 óta 50 százalékkal növekedett a természettudományos tanár szakra jelentkezők száma. 2014-ben első helyen 33 százalékkal többen jelöltek meg ilyen szakot, mint 2012-ben, és a felvettek száma is nőtt 7 százalékkal, miközben a más szakokra felvettek száma jelentősen csökkent. A természettudományos tanári szakképzettségeket tekintve több mint háromszorosára nőtt a jelentkezők száma, még ha ez így is alig érte el a tízes létszámot. Az első helyes jelentkezések száma itt 148 százalékkal nőtt, a felvetteké 152 százalékkal. A miniszter szerint az elmúlt három évben sokan megértették: a természettudományok nélkül a gazdaság sem működhet.

A programsorozat egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia. Lovász László, az intézmény elnöke elmondta, hogy nemcsak előadások, bemutatók lesznek az Akadémián a fény éve alkalmából, hanem iskolákat, diákokat, tanárokat is mozgósítani akarnak. A matematikus szerint a fény témájának alapos körbejárása nemcsak a tudomány, hanem a művészetek, sőt az egész társadalom számára jó alkalom az emberi kultúrával megismerkedni a fizikában, a biológiában, az orvostudományban, a művészetekben és más területeken.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke szerint – aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlődő országokban elektromos energia híján naplemente után 1,5 milliárd ember nem tud tanulni – idén több jelentős, fénnyel kapcsolatos felfedezés évfordulójára is emlékezik a világ. Ötven esztendeje fedezték fel például a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, illetve fektették le a száloptika alapjait; Albert Einstein 90 éve fogalmazta meg a fényelektromos jelenséget, 80 éve pedig az általános relativitáselméletet. Kroó Norbert, A fény nemzetközi éve programbizottságának hazai elnöke arról beszélt, hogy a rendezvénysorozat fő pillérei a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok lesznek. A tudomány témakörében elsősorban az MTA intézetei szerveznek programokat, művészeti területen a többi között a Műcsarnok ad otthont rendezvényeknek. Az ipari pillér jelenlétével elsősorban a „fényipar” képviselőit állítanák a program mellé, az oktatás terén pedig a tanórákon, iskolai rendezvényeken, különböző szervezésű versenyeken adnának hangsúlyosabb szerepet a fénynek.

Kroó Norbert a programok között említette a Sokszínű Fizika Autóbusza országjáró előadásait és bemutatóit. Március végén Debrecenben rendeznek nemzetközi konferenciát, novemberben pedig ismét Budapesten ülésezik a Tudomány Világfóruma, amelyen külön szimpóziumot tartanak a fényről. Az egész éves rendezvénysorozat már megszervezett programjai között fotópályázatok, ifjúsági nyári táborok, valamint kutatóintézeti események vannak. Központi esemény lesz az év első felében a március 20-i részleges napfogyatkozás megfigyelése az MTA székháza előtt, április 23-án a Wigner Jenő-emléktábla és az EPS Történelmi Emlékhely felavatása a Budapesti Fasori Gimnáziumban. Június elején fiataloknak szóló nyílt napot tartanak a fényről az MTA székházában, június 15-én pedig a femtolézerek szemsebészeti jelentőségéről rendeznek tudományos előadás-sorozatot.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a szervezet által összesen tízmillió forinttal támogatott programok között említette többek között Csáji Attila grafikus, fényművész, holográfus márciusban a Műcsarnokban nyíló életmű-kiállítását és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi fényszimpóziumot, de a művészeti akadémia egyebek mellett a Kepes Intézet könyvsorozatát, vidéki fényműhelyek kiállításait és kísérleti fotókiállítást is segíti anyagilag.
A világ nyolcvan országában megrendezésre kerülő eseménysorozat hazai programjait a Magyar Tudományos Akadémia is jelentős összeggel támogatja. A rendezvénysorozat részletes hazai programja a fenyeve.hu honlapon olvasható.•

 
Innotéka