2015. december: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, agykutatás, lézer, disszemináció, innováció, egyetem, paragrafus, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, kiállítás/konferencia, it
2015. december 2.

Szerzők:
Holló Előd igazgató
Bareith Attila divízióvezető

A hazai atomerőművi kockázat­elemzések helyzete

Egy korábbi cikkünkben, az Innotéka 2015. áprilisi számában bemutattuk az atomerőművi kockázatértékelések és -elemzések célját, szerepét és nemzetközi gyakorlatát. Ezúttal ezeknek az elemzéseknek a hazai helyzetét ismertetjük; e tevékenységeket alapvetően a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft. munkatársai végzik, illetve koordinálják.


A hazai atomerőművi kockázatelemzések három fő területre irányulnak.
A Paksi Atomerőmű üzemelő blokkjaira évek óta szisztematikusan végzünk kockázatelemzéseket, amelyek során értékeljük a különböző veszélyforrások (kezdeti esemé­nyek) hatásait a jelentős mennyiségű radioaktív anyagot tartalmazó (reaktor, pihentetőmedence) és terjedésüket korlátozó (konténment) rendszerekre, azok különböző üzemállapotaiban. A reaktor aktív zónájának és a pihentetőmedencében tárolt fűtőelemeknek az épségét veszélyeztető hatások értékelésének készültségi állapotát a mellékelt táblázat mutatja. Jelenleg mind terjedelemben, mind részletességben továbbfejlesztjük a külső veszélyek kockázatelemezését. Emellett esettanulmányt készítünk az atomerőmű telephelyén üzemelő négy blokkot egyidejűleg érő eseményekből adódó kockázat telephelyszintű értékelésére.

A Paksi Atomerőmű négy blokkja kockázatértékelésének készültségi állapota

Megkezdtük a kockázatértékelések előkészítését az újabb fejlesztésű nukleáris létesítményekre, nevezetesen a 3+ generációs VVER–1200-as blokktípusra, valamint a 4. generációs ALLEGRO demonstrációs reaktorra. Az előkészítések részben a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának létesítéséhez kapcsolódva, részben a közelmúltban indított Nemzeti Nukleáris Kutatási Program keretében folynak. Jelenleg elsősorban az eddigi kockázatelemzési gyakorlat új technológiákra való alkalmazhatóságát vizsgáljuk. Ennek részeként felmérjük az új technológiák miatt szükséges módszer­fejlesztések körét, és megfogalmazzuk a megoldandó fejlesztési feladatok műszaki tartalmát.

Az alapelemzések készítésével párhuzamosan folyamatosan törekszünk azok eredményeinek, illetve módszereinek alkalmazására az üzemeltetői (üzemviteli/karbantartási) és nukleáris biztonsági hatósági gyakorlatban.
Az eddigi alkalmazások között példaként említhető

  • az atomerőművi blokkokon fellépett, bizton­ságot érintő események kockázati hatásának értékelése. A reaktor aktív zónája tekintetében e hatás numerikus mérőszáma az adott eseményhez tartozó feltételes zónasérülési valószínűség értéke. Az alkalmazás ennek meghatározására és a kockázat számított értéke alapján az esemény biztonsági jelentőségének megítélésére irányul.
  • az atomerőművi blokkokon végzett karbantartási tevékenységek hatékonyságának monitorozása. A hatékonyság monitorozásának alapja egy adott időszak alatt fellépő, biztonságot érintő meghibásodások számának kockázatalapú elfogadási határértékekkel való összevetése.
  • az atomerőművi blokkok nukleáris kockázatának monitorozása egy adott időpontban, egy adott valamely időszakban vagy a teljes év során. A kockázat mérőszáma a zónasérülési gyakoriság [1/év] értéke, amelyet az erre a célra kifejlesztett számítógépi eszköz, az ún. kockázatmonitor felhasználásával határozunk meg az idő és az erőművi rendszerek, berendezések konfigurációjának, illetve működési állapotának függvényében. A leállás időszakára vonatkozó kockázati görbére az alábbi ábra mutat példát. A kockázat­monitor a többi között a rendszer- és berendezés-karbantartások ütemezésének és az üzemeltetéssel kapcsolatos döntéseknek a kockázatszempontú megalapozására használható.
    A Paksi Atomerőmű 1. blokkjának kockázati görbéje a leállási üzemállapotokban

Megállapítható, hogy az atomerőművi kockázatelemzések és az ezekre az elemzésekre épülő alkalmazások nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai biztonságelemzési és -kezelési gyakorlatban is egyre nagyobb szerepet kapnak mind az üzemeltetőnél, mind a hatóságnál.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka