2014. július: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, biotechnológia, lézer, disszemináció, it, logisztika, innováció, megújuló energia, urbanisztika
2014. július 4.

Fotó:
MTI, Mohai Balázs

A Holdra néz a Puli

Június elején Budapesten találkoztak a világ egyik legjelentősebb technológiai versenye, a Google Lunar XPRIZE résztvevői. A Design Terminálban a még versenyben lévő tizennyolc csapat képviselője mutatta be, hogy hol tartanak. A magyarokat természetesen a Puli néven ismert holdjáróval kapcsolatos fejlemények érdekelték. Úgy tűnik, a hazai csapatot a végső győzelemre esélyesek között tartják számon.


Andrew Barton, az XPRIZE alapítvány elnöke szerint a húszmillió dollár (4,5 milliárd forint) fődíjjal járó verseny célja (a fődíj mellett további tízmillió dollár külön­díjat is átadnak), hogy a részt vevő csapatok működő tudományos kutatójárművet, távirányítású robotot küldjenek a Holdra 2015 végéig. A 2007-ben indult verseny révén olyan megoldást szeretnének találni, amely később alacsony költségvetésű és hatékony eljutást tesz lehetővé a Holdra. Nem kidobott pénzről van szó. Az űrkutatásnak számos olyan technológiát köszönhetünk, amely mára mindennapi életünk részévé vált – gondoljunk például a speciális LED technológiákra, a repülőgépeken használt jégtelenítő rendszerekre, a memóriahabra vagy éppen a víztisztító rendszerekre. Egy londoni piackutató tavaly készített tanulmánya szerint a Google Lunar XPRIZE versenyben részt vevő csapatok ötletei mintegy kétmilliárd dollárnyi űrpiaci forgalmat generálhatnak a következő év­tizedben.

Andrew Barton, az XPRIZE Alapítvány elnöke beszél a sajtótájékoztatón. Mellette Joel Carnes, az alapítvány alelnöke (balra), Pacher Tibor, a Puli Space alapítója és csapatvezetője (jobbra) és Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója (jobbra).

A kiírás szerint az a minimum 90 százalékban magánforrásból finanszírozott csapat nyer, amelyik sikeresen eljuttat egy automata robotot a Hold felszínére. Ez azonban még nem elég a győzelemhez. A sikeres landolás után az érkezési helytől legalább 500 métert meg kell tenni, majd a Földre küldeni egy nagy felbontású video- és képanyagot. A képanyagnak tartalmaznia kell 360 fokos panorámaképeket a Hold felszínéről, felvételeket a járműről, közel valós idejű videókat annak útjáról, és az új információk mellett egy előre tárolt adatcsomag Földre sugárzását is meg kell oldani. Az a csapat nyeri meg a húszmillió dolláros fődíjat, amelyik először teljesíti sikeresen a feltételrendszert, a második helyezett ötmillió dollár vigaszdíjat kap. A versenyben számos más eredményt – például a hold­éjszaka „túlélését” a holdjáróval, öt kilométer megtételét, vagy a korábbi Hold-küldetések helyszínének felkeresését – is díjazzák további ötmillió dollár összértékben.

A nemzetközi verseny 29 indulójából mára 18 csapat maradt versenyben. A legtöbb csapat az Egyesült Államokból és Európából indul, de képviselteti magát Dél-Amerika és Ázsia is. A verseny magyar indulója a Puli Space Technologies. A csapatvezető Pacher Tibor fizikus a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a fiatal mérnökökből álló harmincfős magyar csapat négy éve kapcsolódott be a versenybe és kezdte el a fejlesztést, és mintegy 40 ezer munkaórát fektetett eddig a projektbe. A fejlesztők döntően a szabadidejüket áldozzák erre a célra. A Puli holdjáró prototípusait tavaly sikeresen tesztelték Marokkó sivatagjában és Hawaiin, a Mauna Kea vulkáni területén – a budapesti bemutatón is két Puli holdjáró mozgott. A magyar holdjáró koncepció eddig probléma nélkül küldött haza jeleket a több ezer, tízezer kilométeres távolságokból. Persze a Föld–Hold 384 ezer kilométeres átlagos távolság ennél nagyobb kihívást jelent, ám a Puli tervezői abban bíznak, ezt is sikeresen teljesítik.

A Puli holdjáró két prototípusa

Az adatátsugárzás nem az egyetlen kihívás, amivel a Holdat megcélzó csapat szembesül. Ilyen a Hold szélsőséges hőmérséklete (a 14 földi napnak megfelelő „holdnappal” hőmérséklete 123 Celsius-fok, míg az ugyancsak 14 földi napot kitevő „holdéjszaka” hőmérséklete a mínusz 180 Celsius-fokot is elérheti), emellett a kráterekkel, sziklákkal és kövekkel borított egyenetlen felszínnel is meg kell birkóznia.

A nagyjából nyolckilós Puli négy, különleges kialakítású keréken gurulva hódítaná meg a Holdat. Energiaellátását napelemek biztosítják; amikor feltöltődnek a telepek, elindul, majd ahol éppen lemerülnek, addig marad helyben, amíg újra fel nem töltődnek az akkumulátorok. A budapesti konferencián kiderült, hogy a magyar holdjáró majdnem minden eleme még további fejlesztést igényel, erre óvatos becslés szerint is négy-öt millió dollárra lenne szükség. És további 12 millió dollár arra, hogy a Pulit a Földről a Holdra juttassák. A jelenlegi elképzelések szerint a Puli egy vetélytárs rakétájának rakterében utazik majd.

A Hold felszínére eddig csupán az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína juttatott ember alkotta szerkezetet. Ha sikerül, a magyarok az elsők között követhetik ezeket az űrnagyhatalmakat. Az idő sürget: a kiírás szerint legkésőbb 2015. december 31-éig kell a Holdra vinni a Pulit. A magyarok tervei szerint a gyártás, a szerelés és a finomhangolás idén befejeződik.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka