2018. április: orvostudomány, portré, jegyzet, tudomány, atomenergia, innováció, közlekedés, it, zöldkörnyezet, urbanisztika, fenntarthatóság

A jövő városaiban jobban fogunk élni

A városok élhetősége ugrásszerűen javulni fog az elkövetkező évtizedekben, állítja Finta Sándor, aki többekkel együtt részt vett a tavaly januárban elfogadott Smart Budapest – Budapest okosváros jövőképe tanulmány elkészítésében is. Budapest egykori főépítészével, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) egyik alapítójával és a TÉR_KÖZ program kezdeményezőjével arról beszélgettünk, mitől válhat okossá egy város.


Az okosvárosokról alkotott jövőkép kissé zavaros, leginkább az új kütyük jutnak az eszünkbe, mintsem egy átfogó keretrendszer az élhetőbb városi környezet megteremtésére. Mit takar ez a fogalom?

− Nagyon sokféleképpen próbálták már definiálni, kezdve a viccesekkel: okosváros az, ahol a vezetők okos döntéseket hoznak, a komolyakig: okosváros az, amelyik a meglévő erőforrásaival jól gazdálkodik. A fogalom egy holisztikus gondolkodást takar, amely túlmutat a digitális technológiák alkalmazásán, a telepített szenzorokon és az online továbbított adatokon, ennél sokkal tágabban értelmezendő; egy élhetőbb városi környezet megteremtésére irányuló intézkedések összességét értjük alatta. A digitális technológia és az automatizáció megjelenése a mindennapjainkban elkerülhetetlen. Egy példa a „kütyük” világából: egy összekapcsolható utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszer, a BKK Futár, amely az elmúlt évek jelentősebb közlekedésfejlesztési beruházása volt Budapesten. Ez olyan integrált rendszer, amely valós idejű forgalmi tájékoztatást ad az utasoknak, és egy telefonra letölthető applikációval akár otthonról is, még az elindulás előtt meg lehet tervezni az utazást. A városüzemeltetés egyéb területein is alkalmazhatók intelligens eszközök, például a hulladékszállítást is lehet a valós idejű forgalom figyelembevételével optimalizálni. Ugyanakkor fontos a szemléletformáló és oktatóprogramok kiterjesztése a helyes hulladékkezelési gyakorlatról már óvodáskortól kezdve.

Jelenleg, bár egymáshoz közel, de nem egy évszázadban élnek az emberek a digitális fejlődéshez való hozzáférés különbözősége miatt. A városvezetés ebben a helyzetben mit tehet?

− Az biztos, hogy a városvezetésnek figyelnie és értékelnie kell a folyamatokat, és ha szükséges, beavatkoznia, hogy ne legyenek olyan társadalmi rétegek, amelyek az életkoruk, a családi vagy a gazda­­sági helyzetük miatt kívül rekednek, nem férnek hozzá a többiekkel egyenlő mértékben bizonyos szolgáltatásokhoz, amelyeknek természetesen lesznek fizetős és ingyenes részei. A mobiltechnológia, a digitális ügyintézés az egyik következő nagy kihívás az önkormányzatok előtt, amikor átállnak a papír nélküli ügyintézésre. Azt gondolom, hogy ez ma már megkerülhetetlen, és az olcsó internettel az okosváros szolgáltatásai – valamilyen szinten – mindenki számára elérhetővé válnak. Egy másik fontos témakör, hogy kik és hogyan használják a várost. Ennek a kérdésnek a megválaszolása cél kell, hogy legyen nemcsak a várostervezők, hanem a politikai döntéshozók, a polgármesterek számára is. A különböző csoportok: az ott lakók, az ott tanulók, az ott dolgozók, az odalátogató turisták mind-mind másként használják a várost. A várostervezőknek azzal kell szembesülniük, hogy a ma működő városokat, részben a globalizáció következtében, nagyon eltérő csoportok használják, így sokféle igénynek kell megfelelniük, és nem mindent irányíthatnak felülről.

A nagyon eltérő csoportok – az ott lakók, az ott tanulók, az ott dolgozók, az odalátogató turisták – mind-mind másként használják a várost. Ma már sokféle igénynek kell megfelelnie egy modern városnak.

Azt is látni kell, hogy a digitalizáció egyre jobban áthatja az életünket, az információgyűjtési lehetőségek exponenciálisan nőni fognak a jövőben, ahogy egyre többen hozzá tudnak majd férni ezekhez az eszközökhöz. Számos tech cég szorgalmazza az ingyenesen elérhető internetet, ami nem tekinthető jótékonykodásnak, hiszen több felhasználónak több szolgáltatást, terméket tudnak majd eladni. Mindezt többféleképpen is fel lehet fogni: bizonyos értelemben lehet ijesztő ez a jövőkép, azonban sok pozitív hozadéka is lehet. A város működtethetősége, élhetősége szempontjából is jelentőséggel bír, az pedig a városvezetés döntése, hogyan kíván élni a keletkező adatokkal, szabad felhasználásra bocsátja-e vagy sem. Vannak olyan városok, ahol az összes keletkező adatot ingyenesen hozzáférhetővé teszik. Így előfordulhat, hogy nem a felülről vezérelt tervezés, hanem egy egyetemista teszi jobbá az életünket azáltal, hogy kitalál egy applikációt ezeknek az adatoknak a felhasználásával. Például léteznek innovatív turisztikai megoldások, mint a PocketGuide, egy magyar fejlesztésű program, amely már több mint százötven városban elérhető, és a telefonunkról hallgatva idegenvezetőként kísér végig a városon, különböző tematikus városnéző útvonalak mentén: gasztronómia, épített örökség és így tovább.

Gyakran hallunk a decentralizált rendszer felé mutató intelligens hálózat kiépítéséről. Mennyire reális ez az irány Budapest számára?

− Ez most a tendencia a világon. Itthon az ELMŰ igyekszik folyamatosan fejleszteni a hálózatát. A korábbi egyirányú kapcsolatot, az elektromos áramot előállító erőművektől a fogyasztókig felválthatja az automatikus és folyamatos mérést lehetővé tevő intelligens rendszer, ahol a fogyasztók vissza tudják tölteni a hálózatba az általuk termelt, alternatív forrásból származó áramot. Ez főleg az alacsonyabb beépítettségi intenzitású területrészeken képzelhető el, például a napenergiából keletkező áram visszatöltésével.

Mi a helyzet a távfűtéssel? Ma még komoly feszültségforrás sok helyen a költségmegosztás és a fogyasztás kiszámítása.

− Mindenre vannak rossz példák a múltból, emiatt nagyon nehéz változtatni, de mégis meg kell próbálni. Jelenleg több olyan lakópark kivitelezése folyik a városban, ahol például távfűtéses rendszer fog működni a városi légszennyezést részben okozó lakásonkénti egyedi fűtési berendezések helyett. Pontos hőmennyiségméréssel a távolból digitálisan lehet leolvasni és wifin keresztül automatikusan küldeni az egyes lakások fogyasztási adatait a szolgáltatónak, nem kell attól tartani, hogy valaki többet fizet, mint amennyit fogyasztott.

Az okosváros koncepcióknál a fenntarthatóság is nagyon fontos szempont; ezt azóta tudjuk, mióta felismertük, hogy a klímaváltozásnak legalább ötven százalékban antropogén, azaz az ember tevékenységéből eredő okai vannak. Ez a modernizáció mellett egyfajta természetközeli állapothoz való visszatérést is feltételez a városokban?

− Az emberek igénylik a változatos környezetet, és a legjobb meg­oldás mindig az, ha egyensúlyra törekszünk. A nagyvárosi környe­­zet tervezésekor a klímaváltozás hatásainak várostervezési eszkö­zökkel való csökkentése alapvető cél, idetartozik a városi hő­szigethatás enyhítése is.

Hősziget
A városi hőszigethatás jelenségét (angolul: Urban heat island) elsőként 1833-ban fedezte fel és írta le Luke Howard, angol kémikus, amatőr meteorológus. A hősziget egy mikroklimatikus jelenség, mely elsősorban a nagyvárosokban tapasztalható. Lényege, hogy a beépített városi területen a hőmérséklet ma­gasabb, mint a vidéki és a várost övező területeken.
Szellősebben kellene építkezni, de ahol a sűrűn beépített területek már adottak…

− Nem biztos, hogy az összes elvet alkalmazni lehet a város mindegyik részében. Szerencsére fennmaradt a budapesti historikus városszövet és a történeti épületállomány nagy része, ezt meg kell őriznünk, azonban egészen más a helyzet a városmagot körülölelő rozsdazóna esetében. A húsz-harminc évre előre mutató városfejlesztési koncepció egyik fontos célja, hogy a jövőben ezekre a barnamezőkre koncentráljuk a fejlesztéseket, és ahol lehet, növeljük a zöldterületeket. A belváros és a kertváros közötti egykori vasúti és iparterületek alkotják az úgynevezett rozsdazónát, ahol a fejlesztések mellett lehetőség nyílik új zöld területek kialakítására is. Vonzó lehet a beruházók számára, hogy ezek közlekedési szempontból jól ellátott területek, nagyok a beépítési mutatók és az építési magasságok.

Ez a Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció egyik fontos része. Milyen egyéb irányvonalakat határoztak még meg?

− Budapest új városfejlesztési koncepciójának kiemelten fontos területe a Duna-partok megújítása, elsősorban a közösségi használatú területek fejlesztésének ösztönözésével. A koncepció szintén fontos része a közösségi közlekedés további fejlesztése, és folytatni kell a kerékpáros úthálózat kiépítését is.

A pesti alsó rakpart megújítására a Fővárosi Önkormányzat által kiírt Rak-Park tender győztese 2015-ben a Korzó Tervezési Stúdió magyar tájépítészeti iroda lett. A koncepció engedélyezési tervei elkészültek, amennyiben megvalósul, ez lehet a következő évek legjelentősebb város­arculat-formáló beruházása.
Mi a véleménye az alternatív meghajtású járművek elterjedéséről: lassan vagy rohamosan fog fejlődni ez a technológia?

− Az elkövetkezendő években ugrásszerűen nőni fog az elektromos járművek száma a városi közlekedésben. Gyakorlatilag az összes gyártó ebben az irányban fejleszt személy- és áruszállításban egyaránt. Látjuk azt is, hogy az akkumulátorok fejlődésével az elektromos járművek már sokkal hosszabb távon tudnak közlekedni. Itthon is elkezdődött az elektromos autók töltőállomás-­hálózatának országos kiépítése. A közautózás is elindult Budapesten, és amióta január végén a Mol üzembe helyezte – elektromos és benzines járművekből álló – közautóflottáját, már két cég is kínálja itt a szolgáltatásait, közel ötszáz autóval. Az elektromos járművek elterjedése nagyon jó hatással lesz a városok levegőjének tisztaságára, és előbb-utóbb megjelennek az önvezető autók is a közlekedésben. Nagy változások előtt állunk, és biztos vagyok abban, hogy a városok élhetősége ugrásszerűen javulni fog az elkövetkező évtizedekben.

Budapesten is elindult a közautózás. Idén január végén he­lyezte üzembe a Mol – elektromos és benzines járművekből álló – közautóflottáját. Az elektromos járművek és a közautózás elterjedése nagyon jó hatással lesz a városok levegőjének tisztaságára.
A zöld területek, közparkok is hozzá tartoznak az élhető környezethez. Ebben is pozitív változásra számíthatunk?

− Idesorolom például, amikor a KÉK-kel elindítottuk a közösségi kertek mozgalmat a foghíjtelkeken, abból a felismerésből kiindulva, hogy az üresen álló telkeket – mint pangó erőforrást – a városlakók igénybe vehetnék, és ott zöldséget, gyümölcsöt, virágot termeszthetnének a kijelölt parcellákban.

Közösségi kertek
A Kortárs Építészeti Központ 2010 óta foglalkozik a városi kertészkedés meghonosításával és elterjesztésével; mintakertek létrehozásával segítette elő a kezdeményezés önszerveződő mozgalommá fejlődését. A közösségi kertek élő zöld felületek a város szövetében, amelyek sokféle funkciót látnak el: a környezetvédelem, egészségmegőrzés, oktatás és a közösségi kultúra modern városi színterei, ahol nem utolsósorban haszonnövények is termeszthetők.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva a társadalom és az élhető város szempontjából a program hosszú távú célja különböző esz­közök, módszerek bevezetése és megismertetése.

Ilyen módon is zöldebbé tehetjük a környezetet, de emellett számos más hatása is van annak, ha használnak egy korábban elhagyatott területet. Például a közbiztonság javulása és a kalákában elvégzett munka közösségteremtő ereje, amitől élhetőbb lesz a város. Ezek mind olyan szempontok, amelyek szorosan kapcsolódnak az okosváros fogalmához. 2016-ban elindult a Tízezer új fát Budapestre! program, amely 2019-ben fejeződik be, és a tervek szerint minden kerületben ültet fákat a Főkert. A városi parkokkal kapcsolatban azonban vannak olyan hagyományos elvárások, mint a szabályos virágágyás vagy a rendszeresen nyírott fű. Nyugat-Európában, miután felismerték, milyen sokba kerül fenntartani az ilyen típusú zöld területeket elkezdtek kísérletezni az úgynevezett biodiverz növénytársulásokkal, ami azt jelenti, hogy alacsony fenntartási igényű állományokat ültetnek egymás mellé. Azonban a biodiverz felületek megjelenése eltér az eddig megszokottól, és elfogadásához némi nyitottság szükségeltetik a városlakók részéről. A Nehru park 2014–2015 közötti felújítása során a Főkerttel közösen kijelöltünk egy olyan kísérleti részt a 2-s villamos és a park közötti sávban, ahová ilyen növénytársulásokat ültettünk, Budapesten először. Azt tapasztaltuk, hogy az emberek másképp értékelnek egy ilyen spontánnak tűnő területet a városban, mint a természetben. Ki kellett raknunk egy tájékoztató táblát – mivel számos panasz érkezett hozzánk, hogy ez egy elhagyatott terület, amit nem gondoznak –, hogy ez egy olyan parkrészlet, aminek a gondozása gyakorlatilag nem igényel emberi beavatkozást. A városi zöld felületek magas fenntartási költségével való szembesülés hívott életre egy nálunk még ismeretlen újítást Hollandiában is, ott a helyi közösségekre bízzák a városok külső részein lévő területek gondozását.
És működik! Ez nálunk sem lenne utópisztikus gondolat, a Füredi úti lakótelepen, néhány lakó összefogásában, spontán módon megtörtént. Már kiskorban el kellene kezdeni oktatni, hogyan vegyük a kezünkbe saját környezetünk fenntartását. Ez elsősorban szemléletbeli változást igényel.

Már kiskorban el kellene kezdeni oktatni, hogyan vegyük a ke­zünkbe saját környezetünk fenntartását, mert ez főként szemléletváltás kérdése, és idővel akár a helyi közösségekre lehetne bízni a városok különböző részein lévő területek gondozását.
Ami lehet, hogy nagyon lassú folyamat lesz…

− A negyedik ipari forradalom olyan fázisát éljük, amikor a mai kor emberének nagyon meg kell növelnie adaptációs képességét, amiben az oktatásnak kulcsszerep jut. A robotika és a digitalizáció miatt teljes szakmák, iparágak fognak eltűnni, és olyanok jelennek meg, amelyeknek ma még a nevét sem ismerjük, és akiből a folyamatos adaptációs képesség hiányzik, nagyon nehezen lesz képes boldogulni.

Akár alulról jövő helyi kezdeményezésből is összeállhat az élhető környezet?

− Ma még marginálisnak számító kezdeményezésekről hallunk itt­hon és külföldön is. Olyan közösségek alakulnak, amelyek áldoznak arra, hogy tudják, az általuk vásárolt élelmiszer honnan származik. Beindultak a termelői piacok is, ahol a vevők közvetlen kapcsolatba kerülnek a termékek előállítóival, akár el is mehetnek hozzájuk a farmra, ahol betekinthetnek a készítés folyamatába. Város és térsége egészségesebb együttműködését segítheti az a kezdeményezés is, amelyben a városlakók egy csoportja előre megállapodik a gazdával, aki az egész évi zöldségmennyiségüket megtermeli az agglomerációban lévő földjein. Néhány hónapja Párizsban egy használaton kívüli mélygarázsban kezdtek zöldségeket termeszteni mesterséges megvilágítás alatt.

Milyen új városrendezési koncepcióval találkozott külföldön, ami megragadta a figyelmét és úgy gondolja, hogy érdemes abban az irányban haladni tovább?

− Számos ötlettel találkoztunk, a városok többféle dologgal kísér­leteznek, ilyen például az intelligens közvilágítási rendszer kialakítása. Los Angelesben, a világ egyik legnagyobb LED lámpacsereprogramjának keretében a lámpák nem világítanak mindig teljes fényerővel. A beépített szenzorok érzékelik a gépjármű- és a gyalogos forgalom nagyságát, és a központi feldolgozórendszerbe online elküldött adatok alapján történik meg a közvilágítás távoli szabályozása: a helyzetnek megfelelően automatikusan csökken vagy erősödik a fény. Izgalmas kezdeményezés az is, hogy vannak olyan európai városok, ahol nem építettek ki az elektromos gépjárművek számára külön töltőhálózati rendszert, helyette az utcai közvilágítás lámpáit alakították át töltőponttá. Ugyanígy az utcai közvilágításba integrálták például a vészjelzőt, amivel támadás vagy baleset esetén segítséget lehet kérni telefonon. Budapesten viszont mára annyira elöregedett az infrastruktúra, hogy az el­következő hét évben a teljes közvilágítási rendszert fel kell újítani ahhoz, hogy korszerű, alacsony energiafelhasználású és gazdaságosan fenntartható legyen. Ennek érdekében a közvilágítás innovatív szemléletű korszerűsítésének elveit és szabályozási alapjait lefektettük a Budapest Világítási Mestertervben (amelyet a Fővárosi Közgyűlés 2015 májusában elfogadott – a szerk.).

Városi kandeláberek mint töltőpontok
Brassó az egyik első európai város, ahol az elektromos járművek töltése közvetlenül az utcai világítási hálózatról történik egy távfelügyeleti platform használatával.
2017-ben számos utcai lámpát alakítottak át Londonban, hogy alkalmasak legyenek elektromos autók feltöltésére. A hibrid és elektromos autók tulajdonosai egy beépített villanyórával ellátott töltőkábel beszerzése után a Barnes, a Hounslow, a Twickenham, a Kensington és a Westminster területén lámpaoszlopok segítségével tölthetik fel járműveiket.

Egy másik érdekes várostervezési elgondolás, mely szerint a köz­téri hálózatot úgy kell megtervezni, hogy az folyamatos aktivitásra serkentsen, lépcsőkkel, mesterséges terepalakulatokkal, csúszdákkal kialakítva, természetesen alternatív útvonalak beiktatásával a mozgásukban korlátozottak számára. Ez azt jelenti, hogy az így kialakított városi környezet észrevétlenül is játékos, sportos, vidámabb életformára nevelhet – pusztán a közterületen való szükségszerű napi mozgás segítségével.

De milyenek lesznek az új épületek az okosvárosokban?

− A város szempontjából az a jó, ha keveset kell utazni a lakás, a munkahely, valamint a kulturális és szabadidős tevékenység helyszínei között. Ennek érdekében városi alközpontokat érdemes tervezni, ahol ezeket a vegyes funkciókat létre lehet hozni. A jövőben felértékelődik a szabadidő, és nő a jól megtervezett közösségi terek iránt az igény. Az épületek és a közterek digitális hálózatot alkotnak majd, amely egyrészről megkönnyíti ezek üzemeltetését, másrészről a szolgáltatások kényelmesebb hozzáférését eredményezi, összességében pedig kényelmesebb, biztonságosabb városi környezetet hoz létre.•

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka