2011. augusztus 5.

Szerző:
Paulik Katalin

A jövőnk a tét

Az atomerőművek biztonságának elemzésével és értékelésével foglalkozó NUBIKI a hazai atomenergetikai közösség új, de széles körű szakmai hagyományokkal rendelkező intézete, mely 2009 júniusától a KFKI Atomenergia Kutatóintézet együttműködő partnereként vesz részt a Paksi Atomerőmű főkonzulensi feladatainak ellátásában. Holló Előddel, az intézet igazgatójával beszélgettünk.


Németország a fukusimai katasztrófa után bejelentette, hogy leállítja nukleáris programját, miközben az Európai Tanács minden európai atomerőmű számára célzott biztonsági felülvizsgálat elvégzését írta elő. Mit várhatunk a nukleáris stressztesztektől?
− Két dologról érdemes beszélni; egyrészt az ellátásbiztonságról, másrészt a nukleáris biztonságról. Az egyik kérdés az, honnan lenne energia hosszabb távon, ha leállítanánk az atomerőműveket, a másik pedig az, hogy jelenleg biztonságosak-e, és a stresszteszt mennyiben befolyásolja a biztonságot az atomerőműveknél. A stresszteszt valójában a biztonsági tartalékok felülvizsgálatát jelenti, ugyanis jelenleg az Európában üzemelő minden atomerőmű kielégíti az adott ország biztonsági hatóságának a követelményeit, ahogy a Paksi Atomerőmű is megfelel a Nukleáris Szabályzatban rögzített előírásoknak. Most azt vizsgáljuk, hogy mekkora extra terhelést bírna ki az atomerőmű, és ha szükség lenne az atomerőmű védelmének a megerősítésére, akkor milyen intézkedések történjenek. Októberben elkészül a végleges biztonsági értékelés, a magyar kormánynak pedig december végére kell elküldenie jelentését az Európai Uniónak. Az várható, hogy minden tagállamban szigorodnak a hatósági követelmények, és ennek hatására növekszik majd az erőművek biztonsága.
Mi van, ha elbukik a teszten egy erőmű, ki dönt a leállításáról, és hogyan tesztelik a reaktorokat?
− A döntés nemzeti hatáskörben van, viszont a biztonsági vizsgálatot nemzetközi ellenőrzés követi majd. Azért rossz kifejezés a „stresszteszt”, mert a reaktorokat nem tesztelik, hanem elemzik. Először áttekintjük az eddigi elemzéseket, hogy meghatározzuk, az eddigi értékelések mennyiben terjedtek ki az olyan rendkívüli szituációra, mint ami Fukusimát érte. Szükség esetén – a biztonsági tartalékok feltárása céljából – további vizsgálatokat is végzünk.

A Paksi Atomerőmű „stressztesztjének” tartalmi követelményei
A stresszteszt (amelynek szakmailag pontosabb kifejezése Célzott Biztonsági Felülvizsgálat) célja a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékainak újraértékelése és a biztonsági rendszerek feltételezett elvesztését követően szükséges beavatkozások meghatározása a fukusimai súlyos atomerőművi baleset eddig felismert tanulságainak fényében. www.haea.gov.hu

Nyilvánvalóan ez nem a szökőárra, hanem a földrengésre értendő, de ki és mi dönti el, hogy mikor elégséges a biztonság?
− Egyrészt támaszkodunk a felhalmozott nemzetközi tapasztalatra, másrészt a hazai szakértők ismereteire, akik egyebek között megvizsgálják, hogy földtanilag egyáltalán mekkora energia szabadulhat fel Magyarországon, hogy Paks környékén számíthatunk-e nagyobb erejű földrengésre, szükséges-e megerősíteni az atomerőmű védelmét. Olyan hihetetlen természeti eredetű hatásokat próbálunk átgondolni, amit eddig elképzelni sem tudtunk; például lehet-e olyan vihar, villámcsapás vagy olyan szélsőségesen magas hőmérséklet, amelyet a belső biztonsági rendszerek már nem tudnak kezelni. Vizsgáljuk, hogy mi történne, ha teljesen leállna az áramellátás, s ennek következtében az atomerőmű rendszereinek hűtővízellátása, ahogy Fukusimában történt. Vizsgáljuk az idevezető külső és belső okokat, valamint a lehetséges következményeket és azok kezelésének módját is.

Magyarország várható villamos­energia-termelő kapacitásai a külön­féle energiamixek szerint
(Nemzeti Energiastratégia 2030, 2011. július)

Annak ismeretében, hogy a magyar villamosenergia-termelés 40 százalékát adja, ráadásul a legolcsóbban termeli az áramot, úgy tűnik, hogy nincs alternatívája a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának...
− Nagyon érdekes időszakot élünk; a Fukusimában történtek hatással vannak a lakosság és a szakemberek véleményére is. Július elején elfogadta a kormány, a parlament pedig ősszel fogja tárgyalni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kidolgozott Nemzeti Energiastratégiát, amely az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzésével, a hazai szénbázisú villamosenergia-termelés részarányának szinten tartásával és a zöldtechnológiákból származó villamosenergia-termelés arányának és mennyiségének a növekedésével számol. A tervezet tartalmazza további atomerőművi blokk(ok) megépítését 2030-ig. Most kell bölcsnek lennünk mindnyájunknak – nemcsak a szakembereknek, hanem a lakosságnak is –, mert a döntések és véleménynyilvánítások során a jövőnk a tét.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka