A korszerűsített Kisdelta árvízi szükségtározó üzemeltetése

1995–96 évfordulóján a Fehér-Körösön minden korábbi árvízszintet meghaladó árvíz vonult le. Az árhullám levonulása után az események kiértékelése következett. Az elkészített tanulmányok és tervek alapján 1997-ben született döntés a Kisdelta árvízi szükségtározó létrehozásáról a Fehér- és Fekete-Körös által határolt területen, melyet 1999 végére meg is építettek.


A kor színvonalának megfelelően, a tározó robbantásos megnyitási hellyel létesült, és így lehetségessé vált, hogy a Fehér-Körösön levonuló szélsőségesen nagy árvíz esetén, a megnyitási helyen keresztül a folyó vízhozamának egy jelentős része kiereszthető, és ezáltal a folyó tetőző árvízszintje csökkenthető legyen. Napjainkra a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében valósultak meg új árvízi szükségtározók a Tisza völgyében. A program keretében európai uniós forrásból korszerűsítették a Kisdelta árvízi szükségtározót is. A meglévő, ám elavult robbantásos megnyitási helyen új vízbeeresztő műtárgy létesült, megépült a tározó eddig hiányzó víz­visszavezető műtárgya, valamint a műtárgyak megközelíthetősége érdekében az árvízvédelmi töltésen betonút épült ki.

A vízbeeresztő műtárgy

Az új létesítmények segítségével lehetséges a tározó gyors, szabályozott feltöltése bármilyen időjárási körülmények között. Az új vízbeeresztő egy négynyílású vasbeton műtárgy. A nyílásokba – az árvízvédelmi követelményeknek megfelelően – nyílásonként két darab íves elzáró acéltáblát építettek be, ezek felemelésével válik lehetségessé a víz kieresztése a folyó hullámteréből a tározóba. A táblákat a pillérek tetején elhelyezett elektromos motorok emelik fel egy acéllánc segítségével. A műtárgyat szélsőségesen hideg időjárási körülmények között is meg lehet nyitni, mivel az országban egyedülálló módon jégmentesítő fűtést építettek be a műtárgyba.

A tervezés során kismintakísérleteket is végeztek, melyek alapján a műtárgy elméleti vízátbocsátó képessége meghaladja másodpercenként a 400 köbméter értéket az árvízi vízszintek függvényében. A műtárgy megnyitása esetén az alkalmazott elméleti képleteken kívül szintén a projekt keretén belül megvalósult vízhozammérő állomások is szolgáltatnak adatokat. Az állomások a megnyitási hely alatt és fölött is mérik a folyó vízhozamát. A két mért érték különbsége jó közelítéssel szolgáltatja a műtárgyon keresztülfolyó víz mennyiségét. Így biztosított, hogy a tározóba a tervezett vízmennyiség kerüljön, ami a tározótérbe épített vízmércékkel ellenőrizhető.

A tározó leürítése egyrészről a megnyitási helyen keresztül történik, hiszen a vízbeeresztő műtárgy küszöbszintje 3,2 méterrel van a tározó maximális üzemi vízszintje alatt. A tározóban maradó közel 9 millió köbméter víztömeg az új vízvisszavezető műtárgyon keresztül jut vissza a Fehér-Körösbe. A műtárgy kétnyílású, egyenként 2,06 méter belső átmérőjű vasbeton csövekből áll. A műtárgy folyásfenékszintje 1,95 méterrel van a folyó duzzasztási vízszintje alatt, így a jövőben lehetségessé válhat a tározóban lévő földterületek vízellátása öntözési céllal is.

A vízvisszavezető műtárgy

A tározó kapacitása 25,6 millió köbméter, azonban a Körösök vízrendszerén kialakulhat olyan hidrológiai helyzet, ami miatt a Kisdelta szükségtározó kapacitása kevésnek bizonyul. Ekkor a Fekete-Körös melletti 75 millió köbméter tározótérfogatú Mályvádi árvízi szükségtározót is igénybe kell venni, és alkalmazni kell Mályvádi alsó megnyitást is a Fehér-Körösön érkező árhullám csökkentése érdekében. Ilyen esetben a két tározó összehangolt üzemére van szükség.

2013 és 2015 között a Mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztésének keretén belül a Fekete-Körös mentén szintén épült két hasonló vízbeeresztő műtárgy, melyek üzemeltetése megegyezik a Kisdeltáéval. A két korszerűsített árvízi szükségtározó egységes rendszert alkotva hatékony és biztonságos árvízi üzemet eredményez.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka