2014. április: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, neutronkutatás, innováció, biotechnológia, disszemináció, egyetem, öntészet, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, építés, it
2014. április 3.

Szerzők:
Juhász Zoltán
Laurinyecz Pál

Fotó:
Teleki Sándor

Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság • kovizig.hu

A Mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztése

A  szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának növekedése és a vízgyűjtő területeken végzett emberi beavatkozások az árvízszintek emelkedéséhez vezettek. Ezekkel a környezeti kihívásokkal a Körös-­vidéki Vízügyi Igazgatóság embereinek már az 1970-es években szembe kellett nézniük, amikor is több töltésszakadás történt.




A vízügyi ágazat árapasztó tározók létesítésében látta a megoldást, így létesült 1977-ben a Fekete-Körös mellett a Mályvádi árvízi szükségtározó, majd az 1990-es években a Fehér-Körös Kisdelta árvízi szükségtározója. A kor színvonalának megfelelően a tározók robbantásos megnyitási hellyel létesültek. Napjainkban a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében (VTT) valósulnak meg új árvízi szükségtározók a Tisza völgyében. A program szellemében, európai uniós forrásból korszerűsítik a Mályvádi árvízi szükségtározót.

Szükségtározás esetén a töltést meg kell nyitni, és a tetőzés előtti árhullám egy részét a tározóba kiengedni. Ekkor a hirtelen vízelvonás hatására a tározó alatti folyószakaszon a vízszintnövekedés megáll. A tározók gyors megnyitását korábban robbantásos technológiával oldották meg, ám ez számos hátránnyal jár. Extrém tömegű árhullám levonulásakor például a tározó túltöltődésének a veszélyével is számolni kell.

A 2000-es évek elején, a VTT előkészíté­se során, összehasonlították a különböző megnyitási módokat, és arra jutottak a tervezési, kivitelezési, üzemelési és hatékonysági szempontok figyelembevételével, hogy a szegmens (íves) táblás elzáró szerkezetek biztosítják a legjobb eredményt. Az új megnyitási helyek tervezésekor a legkorszerűbb hidroinformatikai ismereteket használták a tervezők. Modellezéssel szimulálták a tervezési árhullám levonulását a folyóban, majd a küszöbszintek, nyílásméretek kombinálásával keresték az optimális méreteket. A műtárgy részletesebb tervezésénél kétdimenziós hidrodinamikai modellel vizsgálták az átáramló víz viselkedését. A számítógépes modell eredményeinek alátámasztására kisminta-kísérlet is történt, ahol a tervezett megnyitási hely torzítatlan, 1 : 40-es méretarányú modelljén végeztek kísérleteket, majd a kapott eredmények felhasználásával tervezték meg a műtárgyakat.

A szükségtározó fejlesztése során két új vízbeeresztő műtárgy épül a Fekete-Körösön. Az alsó vízbeeresztő műtárgy a tározó eredeti megnyitási helyén, míg a másik, a felső vízbeeresztő műtárgy a folyón 12 kilométerrel feljebb, a román határ mellett. A tervezés eredményeként 4 darab, egyenként 8 méter széles nyílással rendelkező vasbeton szerkezetű műtárgyak születtek. A nyílások szabályozható elzárását nyílásonként 2 darab acélszerkezetű tábla biztosítja, ezek mozgatását elektromechanikus berendezés végzi. Felső megnyitásra akkor kerül sor, ha a Fekete-Körösön érkezik veszélyes árhullám, de a Fehér-Körösön tározó­nyitás nélkül is kivédekezhető árhullám érkezik. Alsó megnyitásra pedig akkor kerül sor, ha a Fekete-Körösön érkezik árhullám, ugyanakkor a Fehér- és Kettős-Körös árvízszint-csökkentésére is szükség van. Látható tehát, hogy a két megnyitási hely a szükségtározó rugalmas működtetését teszi lehetővé, és ez a szintén korszerűsítés előtt álló Kisdelta árvízi szükségtározóval együtt hatékony és biztonságos árvízi üzemet eredményez.

A Körös-vidék árvízvédelmi biztonságának növelésével a Tisza-völgy árvízi biztonsága is nő, így a szükségtározók fejlesztése globális szinten is érezteti jótékony hatását.•

 
Innotéka