2014. július: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, biotechnológia, lézer, disszemináció, it, logisztika, innováció, megújuló energia, urbanisztika
2014. július 4.

Szerző:
Szegedi Imre

A mérnöki presztízsért

Évtizedek óta hallgatom a politikáról nyilatkozókat, ezért évtizedek óta nem értem, hogy az ország jövőjét meghatározó döntésekben miért nem mondják el gyakrabban és erőteljesebben véleményüket a műszaki szakemberek? Jogászok, közgazdászok hangjától visszhangzik a közélet, de hol vannak a mérnökök? Netán csöndben a háttérben figyelnek? A formát megadhatják a jogászok és más elméleti szakemberek, de a tartalom a gyakorlat szakemberei nélkül nem születhet meg. Mérnöki teljesítmény nélkül nincs felemelkedés, a gazdaságot a műszaki értelmiség szakmai tudása nélkül nem lehet növekedő pályára állítani – mondják éppen a jogászok. Akkor adjanak helyet az ő szempontjaiknak, kérjék ki az ő véleményüket is.

A magyar mérnöki tudás látványos megnyilvánulásai szerteágazóak. Az 1896-ban átadott budapesti földalatti az első ilyen létesítmény volt a kontinensen. A fővárosi Erzsébet és a Szabadság híd, a kőröshegyi völgyhíd vagy a szegedi Móra Ferenc híd mind a remek mérnöki munka eredményei. Meghatározó szerepet játszott a magyar mérnöki tudás a hold- és marsjáró megkonstruálásában. A világon egyedülálló lánc nélküli kerékpár, a Stringbike feltalálása szintén két magyar mérnök nevéhez fűződik. A magyar építészmérnöki teljesítmények jelentősen hozzájárultak a világ építészeti kultúrájához – és máshoz is, hiszen Rubik Ernő építészmérnöki diplomával a zsebében alkotta meg a Rubik-kockát. A legújabb építészeti bravúr a (Tierney Clark-díjjal is elismert) Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új épületcsarnoka, a Sky Court. Vajon hányan tudják, hogy a SkyCourt épületét Tima Zoltán Ybl-díjas építész és a Közti mérnökcsapata tervezte? Hát erről írok.
A magyar mérnöki tudás megfelel a nemzetközi elvárásoknak.
A magyar mérnöki tudás kiállta az idő próbáját, megőrizte nemzetközi rangját. És mégis azt látjuk, hogy a mérnöki és műszaki teljesítményeket kerüli a reflektorfény, a médiafigyelem, és még a legötletesebb felfedezések és találmányok is ritkán lépik át a szakmák határait.
A mérnöki hivatás presztízse a magyar társadalomban még nem olyan, amilyennek a mérnökök, mérnökkamarai vezetők látni szeretnék. A mérnöktársadalom szomorú, az előbbi tényből logikusan következő tapasztalata, hogy a fiatalok kicsiny hányada választja életpályául a mérnöki hivatást. Sem a hivatás elismertsége, sem a mérnöki munkát övező társadalmi-gazdasági környezet nem inspirálja ezt a választást.
Erről vajon ki tehet? Hol kezdődik a szakma és hol a társadalom felelőssége? Én mindenesetre harcosabb mérnököket szeretnék látni a közéletben. A többi jön magától, azt hiszem.•

 
Innotéka