Milyen előzményei voltak a Paksi Atomerőműben most zajló Célzott Biztonsági Felülvizsgálatnak?

Hamvas István

– A 2011. március 11-én a japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett súlyos reaktorbaleset hatására az európai országok elhatározták, hogy atomerőműveikben a köznyelvben stressztesztként ismertté vált felülvizsgálatot folytatnak le. Ehhez kapcsolódóan az Országos Atomenergia Hivatal május 2-án előírta a Paksi Atomerőmű Zrt. részére az úgynevezett Célzott Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtását, amelyhez átadta a felülvizsgálat tartalmi követelményeit leíró dokumentumot is. Ennek alapján kezdtük meg a vizsgálatokat, amelyek az erőmű június 30-i műszaki állapotára vonatkoznak. A feltárt esetleges hiányosságok felszámolására javaslatokat fogalmazunk meg. Az eredményekről előrehaladási jelentést kellett készítenünk augusztus 15-éig, amit meg is tettünk.
A gyakorlatban hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?
– A felülvizsgálat során különféle elemzésekkel mutatjuk ki, hogy a reaktorok milyen hatásokat viselnének el, és a különböző szélsőséges események hatásait hogyan lehet kivédeni. A vizsgálat a nyilvánosság bevonásával zajlik, annak eredményeit – így az előrehaladási jelentést – honlapunkon megtalálják az érdeklődők.
Hasonló biztonsági felülvizsgálatot tartottak-e már Pakson?
– Az atomerőművek biztonsága nem statikus fogalom. Ez azt jelenti, hogy a biztonságot, a biztonsági rendszereket, a biztonság szempontjából fontos technológiai elemeket a legújabb nemzetközi üzemi tapasztalatok és kutatási eredmények alapján folyamatosan újra kell értékelni. Az engedélyező hatóság is rendszeresen áttekinti az atomerőmű biztonságával kapcsolatos tényezőket. 2006–2007-ben folytattuk le blokkjaink második időszakos biztonsági felülvizsgálatát. Ennek során – a vonatkozó legkorszerűbb nemzetközi és hazai követelmények figyelembevételével – újra értékeltük a biztonság aktuális állapotát, és erről egy több ezer oldalas dokumentum készült. A jelentést az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága 2008 végére bírálta el, és az üzemeltetési engedélyt a tervezési üzemidő végéig meghosszabbította.

Az atomerőművek engedélyezésének legfőbb műszaki hátterét ezek a determinisztikus biztonsági elemzések alkotják, s egyértelműen igazolják, hogy az erőmű biztonsága kielégíti az összes hatósági követelményt, előírást. A valószínűségi elemzések további hasznos információval szolgálnak, amelyek jól használhatóak a biztonság javítása érdekében. Ezek az elemzések számos biztonságnövelő intézkedésre vezettek az elmúlt évtizedekben, beleértve a balesetek megelőző és következménycsökkentő kezelését. Az erőmű mai állapotában a valószínűségi elemzések kedvező képet mutatnak. A súlyosbaleset-kezelési átalakítások az 1. blokkon megvalósultak, a többi blokkon folyamatban vannak.

A mostani vizsgálatok során milyen megállapításra jutottak?
– Az eddigi főbb megállapítások között szerepel, hogy az erőmű megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen. Az évekkel korábban végrehajtott megerősítések eredményeként a Paksi Atomerőmű blokkjain földrengések esetén teljesülnek az alapvető biztonsági funkciók, így egyebek mellett biztosított a reaktor leállítása és lehűtése. A telephely feltöltési szintjénél magasabb árvízszinttel, illetve a telephely elárasztásával a létesítmény sajátosságai miatt nem kell számolni. A Duna – ritkán előforduló – rendkívül alacsony vízszintje esetén az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkezik a helyzet biztonságos kezeléséhez.
Fukusimában az okozta a legnagyobb károkat, hogy a földrengést követő szökőár után lehetetlen volt a fűtőelemek hűtése. Számoltak ilyen szituációval?
– Az OAH által meghatározott tartalmi követelmények szerint két kulcsesemény vizsgálatát kellett elvégezni: a villamos betáplálás tartós, azaz többnapos elvesztését, illetve a végső hőelnyelő tartós elvesztését kellett modelleznünk. Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy a Paksi Atomerőmű blokkjai kielégítik a tervezési alaphoz tartozó követelményeket, beleértve a belső és külső hatásokkal szembeni védettség megfelelőségi kritériumait. Az atomerőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben jó. A tervezési alap szerint figyelembe vett földrengést jelentősen meghaladó esetben nem kizárható a villamos betáplálás, illetve a fűtőelemek hűtésének tartós elvesztése, de más külső esemény miatt ezek reálisan nem elképzelhetőek. A Fukusimában tapasztalt mértékű extrém környezeti hatások és az azt követő üzemzavari eseményláncok kialakulása valószínűtlen a paksi telephelyen.
Hogyan biztosítható a hűtővíz szélsőséges esetben?
– Például arra az esetre, ha a hűtővizet biztosító Duna vízállása rendkívül alacsony, telepített szivattyúink vannak, amelyek dízelgenerátorral táplálhatók és közvetlenül a Dunából fel tudják juttatni a vizet az erőműbe, ezzel biztosítják a biztonsági hűtőrendszer ellátását.
Mi történik esetleges áramkima­radás esetén?
– A Paksi Atomerőmű minden biztonsági rendszere önálló dízelgenerátorral rendelkezik, ezek automatikusan indulnak, üzemkészségükről rendszeres ellenőrzéseken győződünk meg. Teljes feszültségkiesés esetén megfelelő feszültséggel látják el a rendszereket. Minden biztonsági rendszer önmagában – azaz egyenként – alkalmas arra, hogy az atomerőmű biztonságos állapotát fenntartsa, tehát a blokkot lehűtse. Ezenkívül minden blokkra egy-egy dízelgenerátort telepítettünk, amelyek azokat az eszközöket képesek működtetni, amelyek súlyosbaleset-kezelés során szükségesek.

Mi a helyzet földrengés esetén? Éppen a minap észleltek a környéken kisebb mozgást.
– A szeptember első napjaiban észlelt Richter-skála szerinti 2,8-es erősségű rengést műszereink sem érzékelték. Az atomerőművet az 1970-es években érvényes földrengés-biztonsági követelmények figyelembevételével tervezték és építették. Közben a nemzetközi és a hazai előírások módosultak, ezért az atomerőmű vezetése úgy döntött, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői támogatásával és az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának felügyelete mellett elindít egy biztonságnövelő projektet azzal a céllal, hogy növelje a létesítmény földrengésállóságát. A két szakaszban végrehajtott programmal párhuzamosan kiépült az atomerőműben és 50 kilométeres körzetében egy szeizmikus megfigyelőhálózat. Az erőmű egy 0,25 g maximális vízszintes gyorsulással jellemezhető földrengést is kibírna.
Mindezek alapján ki lehet jelenteni, hogy Paks minden tekintetben biztonságos?
– A vizsgálatok alapján rögzíthető, hogy a fukusimai tapasztalatok feldolgozása és a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat jelenlegi, előzetes eredményei azonnali beavatkozásokat nem tesznek szükségessé. A felülvizsgálat rámutatott arra, hogy a rendkívül kis valószínűségű, de esetleg jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal vagy azok következményeivel szemben a meglévők mellett további műszaki lehetőségek is kínálkoznak az atomerőmű védettségének fokozására, a tartalékok növelésére. Az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket a végleges jelentés tartalmazza majd. Folyamatban van az extrém meteorológiai helyzetekkel kapcsolatos védettség és a telephely talajszilárdságának vizsgálata. Ezekről is megállapíthatjuk, hogy az elfogadható mértéket meghaladóan nem veszélyeztetik az erőmű biztonságát.
Mikor készül el a végleges jelentés, és milyen lépések várhatók majd?
– Tartalmilag kiegészítjük az augusztus közepéig még nem lezárt elemzések eredményével a dokumentációt. A végleges beszámolónkat az Országos Atomenergia Hivatalnak nyújtjuk be október 31-éig. A nukleáris hatóság fogja ennek alapján a Nemzeti Jelentést összeállítani és az Európai Bizottságnak megküldeni december 31-éig. Ezt követően várható, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére felülvizsgálati bizottság érkezik Paksra. A bizottság célja, hogy meggyőződjön a jelentésben írtak helytállóságáról.•