A pályázat lezárult, a munka folytatódik

A sikerre való tekintettel ezeket a projekteket folytatni kellene, nyilatkozta magazinunknak Rózsa Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) csoportvezetője, a Femtonics Kft. fejlesztési igazgatója és Karacs Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE ITK) docense, a Magyar Bionikus Látásközpont programvezetője.


A Svájci–Magyar Együttműködési Program keretében 2010 óta folytattak kutatásokat, melyek célja bionikus és genetikus eszközök fejlesztése volt látássérültek részére. A projekt befejeződött, hogyan tovább?

Rózsa Balázs: A projekteket folytatni kell. Törekvéseinket a Bionikai Innovációs Központban és a vele együttműködő Bionikai Innovációs Parkban szeretnénk megvalósítani. Magyarországon ez lesz az első olyan központ, amely az alapkutatástól kezdve az exportképes termékig viszi végig a folyamatot.

Mire irányultak a kutatásaik a projekt során?

R. B.: A fő célkitűzés az volt, hogy genetikailag kódolt szenzorokkal is tudjunk mérni. A projekt során egyrészt kifejlesztettünk új jelöléseket, másrészt kombináltuk a háromdimenziós mérési technikánkkal. Egy mondatban összefoglalva az eredményt: abban lettünk világelsők 2012-ben, hogy képesek voltunk élő egér agyából térben és az addigi technikákhoz képest akár egymilliárdszor is gyorsabban kiolvasni a fiziológiás válaszokat. 2014-ben például a Neuron, a világ egyik legrangosabb idegtudományi lapja, első oldalán közölte az eredményeinket. Az újság megalapítása óta nem fordult elő, hogy magyarországi kutatók cikke a címlapra kerüljön. Rájöttünk arra, hogy az agyhullámok az egyes idegsejtek nyúlványaiban is képesek generálódni. Most először sikerült a sejtnyúlványokat megjeleníteni; a 3D technika tette lehetővé, hogy felfedezzünk egy, a leggyakoribb gátlósejtjével kapcsolatos új jelenséget. Korábban azt hitték, hogy ez a szétágazó, nyúlványos sejttípus passzív kábelként továbbítja az információt, de az agynak van egy éles hullám nevű állapota kognitív és memóriafolyamatokban, ilyenkor a korábban passzívnak hitt nyúlványok életre kelnek, és a jelek felerősödnek az agyban.

Femto3D-AO mikroszkóp
A 2010-ben elkezdett projektben olyan új technológiák kifejlesztésén dolgoztak, amelyek segítségével a látássérült és vak emberek több információhoz juthatnak a környező világból. Két, egymást kiegészítő megközelítést alkalmaztak. Melyek ezek?

Karacs Kristóf: A hosszú távú cél az, hogy optogenetikai látás­rehabi­litációt lehessen végezni. A rövid távú célunk az volt, hogy adjunk valamit, ami a látássérülteknek segít. A Pázmány Egyetem kiemelkedő a párhuzamos processzorok alkalmazásában, és ezek az egymással lokálisan összekapcsolt processzorok egyszerre érzékelnek és számolnak. Ebből nőtt ki a kutatásunk koncepciója. A kutatásban elvégzett munkának csak kis részét valósítottuk meg eddig, de már van egy mobil­telefonon önállóan futó alkalmazásunk, amit ingyenesen szeretnénk közzétenni, miután a prototípust az Informatika a Látássérültekért Alapítvánnyal közösen leteszteltük. Mi most a felhasználók szempontjából nézve beszélünk bankjegy-, szín-, piktogram-, buszjáratszám-felismerő funkciókról, ám számunkra a munka más síkon zajlik. Attól kezdve, hogy beérkezik a kép, egy 10-12 rétegű piramison halad keresztül, mire a felismerés megtörténik. Ennek a piramisnak a rétegein dolgozunk mi. Ezek a rétegek nagyjából azonosak az összes felismerési folyamatnál, ahogy az ember sem külön tanulja meg a pénztárcát vagy a távirányítót felismerni, mert mindegyikhez ugyanazokra a képességekre van szüksége.

R. B.: Szeretném megemlíteni azoknak a nevét, akik a legtöbbel járultak hozzá a projekthez, amit Roska Tamás professzorral és Roska Botonddal indítottunk el. Maák Pál és Veress Máté a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, Vági András, Szalay Gergely, Chiovini Balázs és Pálfi Dénes a PPKE-ről és az MTA KOKI-ból. Hillier Dániel a Friedrich Miescher intézetből, továbbá Katona Gergely a Femtonicstól. A világban híre ment annak a technikai szintnek, ahová eljutottunk, ma már több mint ötven laboratórium használja komplex technológiáinkat. Köszönet Szolgay Péternek, a PPKE ITK dékánjának, aki mindenben segítette munkánkat.Köszönet a Pázmány Egyetemnek, sok diák érkezik onnan hozzánk, mert megszerezték azt a tudást, ami a high-tech iparban a fejlesztéseket, az alapkutatásban pedig az áttöréseket képes hozni.•

Svájci–Magyar Együttműködési Program Bionikus és genetikus eszközök fejlesztése látássérültek részére
Projekt száma: SH/7/2/8
Projektvégrehajtó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Konzorciumi partnerek: Pázmány Péter Katolikus Egyetem – konzorciumvezető, Friedrich Miescher Institute for Biomedical Research Foundation, Szegedi Tudományegyetem, Femtonics Kft.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka