2013. június 4.

Szerző:
Simon Cs. József

Keviterv Akva Mérnöki Vállalkozási Kft. • kevitervakva.hu

A pauszpapírtól a háromdimenziós tervezőprogramokig

Hamarosan negyedszázados múltra tekinthet vissza a szolnoki Keviterv Akva Mérnöki Vállalkozási Kft., Kelet-Magyarország egyik legnagyobb mérnökirodája. Szerteágazó a tervezési tevékenységük szinte az egész országban, Békés megyétől a Dunántúlig, de nagyon sok településen műszaki ellenőri (ún. FIDIC-mérnöki) feladatokat is ellátnak. Tevékenységük éppúgy kiterjed a szennyvíz-elvezetési, illetve az ivóvízminőség-javító programokra, mint a hulladéklerakó rekultivációs projektekre vagy akár egyes turisztikai fejlesztésekre is – tudtuk meg Décse Sándor ügyvezető igazgatótól. Nem kevés teendőt adnak a vállalkozásnak a jelenleg futó szennyvíz-csatornázási munkák (akár a tervezést, akár a műszaki ellenőrzést vesszük), de komoly megbízásaik vannak az ár- és belvízvédelem területén is, hiszen hazánkban ezek örökké időszerű kérdések.


Décse Sándor

Úgy tűnik a ma emberének, hogy egyre szélsőségesebb tendenciák jellemzik a Kárpát-medence időjárását. Ár- és belvizes, majd aszályos évek követik egymást. Milyen új ki­hívásokat jelent ez a vízgazdálkodási mérnököknek?
– Nemcsak éves időintervallumban mérhetőek a jelentős különbségek, hanem akár esztendőn belül is. Gondoljunk csak vissza például az ezredforduló óta eltelt évekre, amelyek során nemegyszer fordult elő olyan szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék egy adott időben, amelyet azután komoly aszályos időszak követett, vagy fordítva. Ezekre a szélsőségekre nem lehet gazdaságos módon megépíthető és üzemeltethető csatornarendszereket méretezni. Az ilyen szélsőségeket csak következetes csapadékvíz-gazdálkodással (akár települési szinten is) lehetne valamelyest kiegyenlíteni, de hazánkban ennek még nincs meg az előkészítettsége.

Az árvizek kapcsán véleményem szerint némileg más a helyzet. Az átadott és a későbbiekben kiépítendő árvízcsökkentő tározók megfelelő irányítás mellett kiválóan ellátják a szerepüket. Ettől függetlenül még számos problémát okozhat folyóinkon a szélsőséges időjárás – és itt hangsúlyozom a szélsőséges jelzőt –, ám a hazai szakemberek ezeket a helyzeteket jórészt megfelelően képesek kezelni. Hiszen a mai vízgazdálkodási szakemberek számára már olyan technikai eszközök és számítástechnikai háttér áll rendelkezésre, amely nagyban megkönnyíti a várható problémák kezelését, előrejelzését. A folyószabályozás, illetve az árvízvédelem területén például az amerikai fejlesztésű HEC-RAS modell segíti a szakembereink munkáját, amelynek kifejlesztésében egyébként magyar származású hidrológus is részt vett. Ezzel a modellezőprogrammal 1, 2, illetve 3 dimenzióban modellezhetők a folyóink, ezáltal azokon az árvizek levonulása, viselkedése is. A műholdas vagy légi felvételezéstől kezdve a korszerű nyilvántartási rendszerekig tehát rendkívül sok technikai újdonság könnyíti meg a munkánkat. Mindezek segítségével ma már az új kihívásokat is viszonylag gyorsan tudjuk követni.

Vízépítési műtárgy méretezési (nyomatéki) ábrája, valamint műszaki átadás előtti képe
(Forrás: Virág Lajos, Keviterv Akva Kft.)

Ugyanez mondható el a többi vízgazdálkodási szakterületen is. Bajára például a főtér alatti 1300 méter hosszú partszakaszra készítjük a magaspart megtámasztásának tervét, amelyhez rendkívül hasznos és kiváló tudományos alapokkal rendelkező tervezőprogramok állnak rendelkezésünkre. Ezek segítségével a partfal viselkedése lemodellezhető a jelenlegi és a tervezett állapotban is, ami nagyon szemléletes eredményt ad. Csapadékcsatornázási és szennyvíz-csatornázási terveinket is már olyan háromdimenziós szoftverekkel készítjük, amelyek a legkorszerűbb módon képesek a csatornák kiépítéséhez a tervszolgáltatást biztosítani. Most például egy több településből álló területre készítjük a szennyvízelvezető csatornák tervét a Tápió-vidéken. A projekt közel 440 kilométer gravitációs csatornagerinc és mintegy 120 kilométer nyomóvezeték megtervezését igényli, sok egyéb tervezési feladattal együtt. Az ilyen rajzokat jó néhány évvel ezelőtt még pauszpapíron, csőtollal készítették volna a műszaki rajzolók, ami elképesztően nagy munka. Ma ezt már számítógépeken, tervezőszoftverekkel végezzük, és nem ijedünk meg a nagyobb beruházási mennyiségektől, hiszen már nem a tervező kollégák rajzolásának a sebessége jelenti a korlátokat.

A szennyvízelvezetési programban érintett Tápió-vidék és környéke (Forrás: www.tapiovidek.hu)

Mit kell tudni erről a Tápió-vidéken zajló projektjükről? Hány települést érint a beruházás, és milyen fejlesztések folynak itt?
– A Tápió-vidéken húsz településen kezdődött el egyszerre a szennyvíz-csatornázási beruházás. Négy öblözetre osztották fel a húsz települést (Nagykáta város gesztorsága mellett), s mindegyik öblözetnek saját szennyvíztisztító telepe létesül. A négy öblözet csatornahálózata különböző kivitelezői konzorciumok által valósul meg. Mi abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy a kivitelezői konzorciumok mindegyike, egymástól függetlenül, minket bízott meg a kiviteli tervek elkészítésével. Tehát mind a húsz településre, valamint a regionális nyomóvezeték-rendszerekre is mi készítjük a komplett tervet, ami természetesen igen komoly feladat. Már egyetlen öblözet önmaga is elég sok és szerteágazó feladatot ró a tervezőkre, a négy öblözet tervezése pedig különösen magas fokú koordinációt igényel. Az érintett települések mindegyikén sajátos adottságok és problémák jelentkeznek, minden településnek speciális a helyzete, amit a terveinkben kezelni kell. Jelenleg a legtöbb településre már elkészültek a kiviteli tervek, amelyeket két ütemben adtunk át a megrendelőnek és a kivitelezői konzorciumoknak. A második ütemű tervek némelyikének jóváhagyásával vagyunk még adósak, de a munkálatok folynak, és jól halad a csatornaépítés a területen. Jövőre közel 80 ezer ember háztartása csatlakozhat majd szinte egyszerre a kész csatornahálózatra, ami hazai körülmények között nem kis mennyiség.

Gőzerővel dolgozik a DUNA ASZFALT Tápiószentmártonban
(Fotó: Décse Sándor, 2013. május)

A tervek jóváhagyása miért nem egyszerre történik? Mi az, ami esetleg itt hátráltathatja az előrehaladást?
– Mint már említettem, ma már nem a tervező kollégák rajzolásának a sebessége jelenti a korlátokat, sokkal inkább az agyonszabályozottság, amely a mai műszaki értelmiségnek igencsak megkeseríti az életét Magyarországon. A Tápió-vidék szennyvíz-elvezetési programja például igen nagy projektnek számít, amelyben természetesen sokan vesznek részt. A tervező által elkészített terveknek pedig meg kell felelniük az összes közreműködő elvárásainak, legyenek azok üzemeltetők, helyi önkormányzatok, közmű-üzemeltetők, szakhatóságok, vagyonkezelők, támogató szervek stb. Mindezek mellett a hatályos jogszabályoknak és az alkalmazandó szabványoknak, műszaki előírásoknak is meg kell feleltetni a terveket, és ami a legfontosabb, az európai uniós támogatási rendszernek is. Ennyiféle előírásnak szinte lehetetlen eleget tenni, de igyekeznünk kell, hogy a tervek minden szempontból megfelelőek legyenek. A legtöbb közreműködő persze elősegíti a projekt előrehaladását, de vannak olyan szervezetek is, amelyek komoly akadályt jelentenek egy ilyen projekt esetében. Ha például egyes közreműködők (nagyon jó példa erre általában az érintett közútkezelő társaság) nem érzik át annak a súlyát, hogy a döntésük elodázása vagy nem kellő átgondoltsága milyen károkat okozhat a projektben (vagy ami szintén jellemző: öncélú előírásokat akarnak foganatosítani), akkor sajnos nagyon megnehezítik a munkák előrehaladása érdekében tett intézkedéseket. Ennek a későbbiekben a projekt legtöbb résztvevője együtt issza meg a levét, mert végül kapkodva kell a megvalósítást úgy levezényelni, hogy az elodázott határidőre a projekt elkészülhessen. Sajnos a legtöbb munkánknál ezt tapasztaljuk, legyen az tervezési vagy műszaki ellenőrzési feladat.

A mérnöki munka nagyfokú precizitást igényel. Ebből adódóan szükséges a jól szabályozott jogszabályi környezet is ehhez a tevékenységhez. Ám úgy vettem ki a szavaiból, mintha nem lenne minden rendben a jogszabályok körül…
– Valóban így vélem. De nem is feltétlenül a jogszabályokkal van a probléma, hanem azok alkalmazóival, illetve félreértelmezőivel. Jelenleg Magyarországon számtalan rendelettel próbálják szabályozni a legtöbb tevékenységet, ami nemritkán már átláthatatlan is. Természetesen minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. A mi szakterületünkön például nagyon örültünk annak a 29/2013. (II. 12.) kormányrendeletnek, amely kimondja az egyes szennyvíz-elvezetési projektek kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását. E jogszabály alapján 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az érintett hatóság a projektben megszülető engedélyezési tervet jóváhagyja. Ha azonban a jogszabályt egyes szervek nem érzik magukra nézve kötelezőnek (mivel például szakhatóságnak sem minősülnek), akkor hiába reménykedik abban akár a tervező, akár a beruházó, hogy rövid időn belül meglehet az engedély (ha hiánypótlásmentesen nyújtották be a tervet), a végén ugyanúgy hónapokig húzódik az engedélyezési procedúra, mint eddig. Ez pedig természetesen elkedvetleníti az embert…

Biztos vagyok benne, hogy a negatív tapasztalatok mellett sok öröm is éri a mindennapokban, illetve a munkája során. Mi az, amit mostanában leginkább értékel vagy leginkább büszke rá?
– A jó kapcsolatok azok, amelyekre büszke lehet az ember, és amelyeket én a projektjeink során a legfontosabbnak tartok. Legyen az a helyi polgármester, a projektkoordinátor vagy akár a kivitelező csapat, számomra sokat jelent, hogy azokkal a szereplőkkel, akikkel együtt bonyolítunk le egy bármekkora projektet, jó szívvel és barátilag gondolunk egymásra a munka befejezése után is. Ilyen jó emlékek kötnek Bősárkánytól Mezőkövesdig, Kaposvártól Lajosmizséig sok településhez. A mai világban talán ez sem utolsó dolog…•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka