A Pécsi Tudományegyetem hozzájárulása az ELI-ALPS megvalósításához

A hazai lézeres műhelyek közül a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetének kutatói is hozzájárulnak az ELI megvalósításához. Az intézet igazgatóhelyettesével, Almási Gáborral beszélgettünk.


Mivel vívta ki a PTE Fizikai Intézete az ELI megvalósításában való részvételt?

– Az intézetben bő másfél évtizede az elektromágneses sugárzások egy speciális fajtájával, a terahertzes sugárzásokkal foglalkozunk. Ez a tudományterület a látható fénynél mintegy százszor hosszabb hullámhosszú sugárzás létrehozásával és annak alkalmazásaival foglalkozik, és az optikai tartományon végzett kutatásokhoz képest igen fiatalnak nevezhető. A korábban távoli infravörösnek nevezett tartomány meghódítása az elmúlt két évtizedben nyert igazán lendületet. A pécsi kutatások kezdettől az úgynevezett egyciklusú impulzusok energiájának növelését tűzték ki célul. A 2000-es évek elejétől meg­határozó a szerepünk ebben egy új eljárás kifejlesztésével, amelyet döntött impulzusfrontú gerjesztésnek nevezünk. Az elmúlt több mint tíz évben sikerült nyolc nagyságrenddel megnövelni az elért energiát, és ezzel az egyik legsikeresebb, széles körben alkalmazott módszerré vált az eljárásunk. Ennek a sikeres kutatásnak a következménye, hogy az ELI másodlagos forrásai között extrém nagy energiájú terahertzes forrás is szerepelhet, illetve a világon is egyedinek számító terahertzes mérési lehetőségeket is fel fognak tudni kínálni az ELI-t igénybe vevő kutatóknak.

Terahertzes forrás a PTE laboratóriumában
Milyen formában vesznek részt a megvalósításban?

– Folyamatban van egy kutatás-fejlesztési megállapodás az ELI megvalósító szervezetével, amelynek keretében a PTE Fizikai Intézete fejleszti ki azt a műszeregyüttest, amely majd az ELI részét képezi. Ahhoz, hogy egy ilyen megbízásnak eleget tudjunk tenni, számos külső feltétel teljesülésére is szükség volt: az elmúlt időszak különböző pályázataival okosan gazdálkodva elértük, hogy a fejlesztés személyi és infrastrukturális feltételei adottak legyenek. Ez a fejlesztői szerep új a számunkra, hiszen egy zömében alapkutatással foglalkozó egyetemi intézet, illetve az arra épülő akadémiai kutatócsoport korábban nem teljesített ekkora volumenű fejlesztési feladatot, és akkor nem is említettem még, hogy a berendezés megvalósításához számos alapkutatási problémát is meg kell oldanunk. A részvételünknek kétségtelenül a berendezések létrehozása a leglátványosabb része, de részt veszünk azokban az erőfeszítésekben is, amelyek az ELI-ben üzemeltetőként, illetve felhasználóként szereplőket alkalmassá teszik a majdani feladataik ellátására.

Szentágothai Kutatóközpont
Mit tartanak a következő időszak legnagyobb kihívásának?

– A tudományos és műszaki problémák mindig tartalmazhatnak előre nem látható akadályokat, bár azt gondoljuk, hogy jól felkészültünk a feladatokra. A szükséges kutatásra, fejlesztésekre csupán három év áll majd rendelkezésre. Ugyanakkor jól érzékelhető egy másik jelentős nehézség, a szakemberek biztosítása. A magyar fizikusképzés óriási kihívással néz majd szembe: rövid idő alatt kell megteremteni annak a személyi hátterét, hogy a magyar tudomány minél többet profitálhasson az ELI megvalósulásából. Ez csak a magyar felsőoktatási és kutatóintézeti szereplők szoros együttműködésével lehetséges. Már most látszik, hogy mekkora a szerepe annak, hogy az országban egymást kiegészítő képzési kompetenciák vannak. Az egyetemekhez és kutatóintézetekhez kötődő műhelyeknek eddig nem látott módon kell együttműködniük ahhoz, hogy megvalósulhasson az ELI szakemberellátása anélkül, hogy a műhelyek kiüresednének.
A megvalósításban leginkább érintett intézmények a TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 pályázat révén vállalkoztak a lézeres ágazat összehangolására. Ennek keretében kell elérnünk, hogy a hallgatók felismerjék a lehetőséget, és a magyar fizikusképzés minél több jól képzett szakembert biztosítson az ELI számára.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka