2016. június: portré, atomenergia, tudomány, egyetem, it, anyagtudomány, innováció, vízgazdálkodás, zöldkörnyezet, megújuló energia

Akadémiai vízprogram

A Magyar Tudományos Akadémia átfogó vízügyi programot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva. Első konkrét lépésként Víztudományi Intézetet hoz létre, amely megalkotja a nemzeti víz­tudományi programot – adta hírül az mta.hu.


A víztudomány és a vízgazdálkodás fejlesztése nemzet­stratégiai kérdés, ezért az MTA átfogó vízügyi progra­mot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva – jelentette be Lovász László, az Akadémia elnöke az intézmény székházában a program nyitókonferenciáján.

Áder János köztársasági elnök kifejtette, hogy a klímaváltozás hatásainak nyolcvan százaléka összefügg a vízzel. Világszerte csökken az egy főre jutó édesvízmennyiség, 2050-re kilencmilliárd ember élhet a Földön, miközben a felszíni vizek kilencven százaléka tisztítás nélkül nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ebből az következik, hogy le kell rövidíteni az időt a különböző vízügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakorlati kivitelezés között – mondta az államfő, kiemelve, hogy a klímaváltozáshoz kötődő és a vízzel összefüggő, korábban helyinek vagy regionálisnak tekintett gondok mára globális problémává váltak, gazdasági, politikai és migrációs következményekkel.

A nemzetközi vízügyi szakma egységes álláspontja szerint elsősorban nem azért fenyegeti vízválság az emberiséget, mert elapadnának a bolygó édesvízkészletei, hanem a vízügyi integráció hiánya, azon belül is a kellő intézményi szervezettség és együttműködés hiányai miatt. Fontos lenne tehát az integrált vízgazdálkodás, ehhez azonban tudományos megalapozottsággal, rendszerszemléletű megközelítéssel kell foglalkoznunk a víz természeti és társadalmi körforgásával. A víz témájában érintett természet- és társadalomtudósoknak, valamint mérnököknek ezért integrált kutatásokat kell folytatniuk, szorosan együttműködve a gyakorlati vízgazdálkodás intézményrendszerében dolgozó szakemberekkel.

A magyar vízgazdálkodás rendszerét azonban inkább az intézmények szétesése jellemezte az elmúlt évtizedekben. Jelenleg a vízgazdálkodás tudományos támogatása messze elmarad a kívánatostól, bár az utóbbi években már láthatóvá váltak az ellentétes irányú előnyös folyamat, a fokozatos intézményes integráció jelei is – derül ki abból az elemzésből, amelyet a víztudomány helyzetéről készített Lovász László felkérésére egy akadémiai ad hoc elnöki bizottság. A hazai vízgazdálkodási döntések tudományos támogatására a bizottság szerint érdemes lenne az MTA Ökológiai Kutatóközpontja keretében létrehozni egy interdiszciplináris Víztudományi Intézetet, amely első lépésként megalkotja a nemzeti víztudományi programot. Hosszabb távon az MTA-hoz tartozó interdiszciplináris Ökológiai és Víztudományi Kutatóközpontot javasolt létesíteni – mondta Szöllősi-Nagy András, az elnöki bizottság elnöke. Ezenkívül indokolt európai kontextusba helyezni a teljes Duna-vízgyűjtő regionális tudományos kutatásait, ezért a bizottság szerint megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni egy interdiszciplináris Duna-régió kutatóegység létesítésére, amely az EU Közös Kutatóközpontjával (JRC) működne együtt. Az operatív hidrológiai kutatások intézményrendszerének fejlesztését is ajánlja a döntéshozók számára a bizottság. A testület megoldásként az integrált Országos Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat létrehozását javasolja az Országos Meteorológiai Szolgálatra építve, szoros együttműködésben az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a hidrológiai adatbázisok jelenlegi gazdáival.

„E program persze nem előzmény nélküli, de minden bizonnyal új fejezetet jelent a magyar víztudományi kutatásokban. Feladatközpontú, rendszerszemléletű, a felfedező kutatásokon alapuló, különböző részterületek kutatócsoportjainak együttműködését igénylő, multidiszciplináris hálózatot szeretnénk kialakítani. A téma hazai szakértőinek van mire alapozniuk: jeles elődök eredményeire támaszkodva végezhetik munkájukat, amely azonban bizonyosan összetettebb, mint korábban. Hadd említsem meg, mint sikertörténetet, a Balaton egészségének pár évtizeddel ezelőtti helyre­állítását” – mondta Lovász László, hozzátéve, hogy a programot a Kvassay Jenő nemzeti vízstratégiai tervhez illesztik.•

 
Innotéka