2012. október 5.

Szerző:
S. K.

Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (KDRIÜ) • kdriu.hu

Alternatív közlekedési megoldások fejlesztése a Közép-Dunántúlon

A Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (KDRIÜ) aktív résztvevője a régió társadal­mi, gazdasági és környezeti fejlesztésének, különösen az innovatív megoldások támogatásán keresztül. Ennek részeként egy 2012-ben indult nemzetközi projekt keretében igyekeznek a régió elzárt, rossz közlekedés-földrajzi helyzetű településeinek reintegrációját, a mindennapi életvitelhez nélkülözhetetlen szolgáltatások elérését javítani, környezetbarát közösségi közlekedésszervezési megoldások hazai gyakorlatba való átültetésével. A fent említett feladatokról kérdeztük Fekete Györgyöt, a KDRIÜ projektmenedzserét.


Fekete György

A közlekedés fejlesztése, mondhatni, örök érvényű, sokan és sokféleképpen képzelik el. Önök milyen keretek között kezdtek bele a munkába?
– A régió közlekedésfejlesztésének s a mi részvételünknek a munkában az apropója egy idén januárban indult Interreg IVC-s pro­jekt, mely a Move on Green névre hallgat, s célul tűzte ki nemcsak a közlekedés fej­lesztését, hanem az elzárt, forgalmi árnyékzónában elhelyezkedő települések lakosságmegtartó képességének fokozását, a közlekedés környezetre gyakorolt legkisebb károsító hatása mellett. Európa tíz országának 13 szakmai szervezete (köztük még egy magyar partner) vesz részt a munkában, a legkülönfélébb problémákkal és megoldási javaslataikkal.

Milyenek a kezdeti benyomások?
– A partnerszervezetek közötti térbeli és a felmerült problémák tekintetében jelentős különbségek adnak arra esélyt, hogy egymástól tanulva oldhassuk meg a problémákat. Erre nagyon jó alkalmat adnak a megközelítőleg félévenként megtartott partnertalálkozók és az ezekkel egy időben szervezett, a témával kapcsolatos tanulmányutak. Véleményem szerint a szakmai sokszínűség lehet a záloga a későbbiekben alkalmazandó megfelelő megoldási javaslatok kidolgozásának.

Mint említette, a projekt nemrég kezdődött. Vannak-e már eredmények, mutatkoznak-e olyan irányok, melyeken elindulhatnak, s majd a továbbiakban haladhatnak?
– Természetesen az első időszak sem telt tétlenül. A kezdeti adminisztratív feladatok után elkezdtük a régió településeinek statisztikai adatokkal történő leírását, helyzetelemzését. Ezek a részeredmények már láttatni engedték azokat a rossz helyzetű területeket, melyeket nemcsak a kedvezőtlen közlekedési kapcsolatok jellemeznek, de a folyamatos népességfogyás, az elöregedés, a helyben elvégezhető szociális szolgáltatások jelentősen beszűkült köre. E térségek kijelölése után elkezdtük a települések vezetőinek véleménye alapján az elsődleges adatgyűjtést. Ez nem jelent mást, mint interjús és kérdőíves adatfelvételt.

Mi a céljuk?
– A célunk, hogy a régióban élők mindennapi életviteléhez nélkülözhetetlen szolgáltatások elérését más európai országokban már működő közlekedésszervezési megoldások megismerésével, átvételével megkönnyítsük. Természetesen az érintett térségek vezetőinek, szakembereinek, lakóinak aktív közreműködése nélkülözhetetlen az igények, lehetőségek felméréséhez. Ezek alapján tudjuk a későbbiekben elvégezni a területspecifikus javaslatok kidolgozását a döntéshozók részére. Az már az eltelt időszak és partnertalálkozók alkalmával is világossá vált, hogy a területi, népességi adottságokból fakadóan a Közép-dunántúli régióban merőben más gyökerűek a problémák, mint a partnereknél. Míg mások a rendkívül alacsony népsűrűségű területek közlekedésszervezését igyekeznek fejleszteni, addig nálunk a legfőbb cél a régióban található, periferikus (mind társadalmilag, mind infrastrukturálisan) helyzetű kis- és aprófalvak, zsáktelepülések elnéptelenedésének mérséklése a közlekedési szervezési módszerek optimalizálása és ezek információs rendszereinek megteremtése révén.•



 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka