2015. december: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, agykutatás, lézer, disszemináció, innováció, egyetem, paragrafus, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, kiállítás/konferencia, it

Árvízvédelmi rendszerek fejlesztése

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság bonyolításában 2015-ben lezárult árvízvédelmi rendszerek fejlesztésével kapcsolatos projektek bemutatása.


Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

KEOP 2.1.1/2F-09-11-2011-0005

A 4,23 milliárd forint összköltségű európai uniós fejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megye 33 és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hat településének árvízi biztonságát növelte. A védett területen csaknem 80 ezer ember él, az ő biztonságukat növeli az elkészült beruházás, amelynek során több mint 21 kilométernyi töltésszakasz előírásoknak megfelelő kiépítésére, hat gátőrtelep és két szivattyútelep felújítására, illetve új infokommunikációs rendszer kiépítésére került sor. Átépítettek több, a töltésben található műtárgyat (mély vezetésű nyomócső, zsilip stb.), így a beruházást megelőző állapotokhoz képest megnöve-kedett a projekt által érintett területek, ártéri öblözetek biztonsága.

Zsilip és nyomócsövek építése a felsőberecki szivattyútelepen

A megvalósult hosszabb megközelítő utak számos másodlagos funkció ellátására alkalmasak, és közvetetten a térség turisztikai kínálatába bekapcsolható kerékpárutakat is összekötik, mivel a töltéskorona burkolata minden érintett gátszakaszon elkészült.

A Ronyvazugi, Bodrog jobb parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0008

Az 1,95 milliárd forint európai uniós támogatásból megvalósult be­ruházás a Ronyvazugi ártéri öblözetrészben élő lakosság élet- és vagyon­biztonságát növeli és biztosítja. A projekt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhely település déli részét érintette, illetve kihat Sárospatak-Végardó árvízi biztonságának növelésére is.

Aszfaltburkolattal ellátott töltéskorona

A terület korábbi elöntései során problémát okozott, hogy a város déli részén a mély fekvésű területeket, a felhalmozódott jelentős nemzetgazdasági vagyont (lakóházak, üzemek, termelő infrastruktúra) csak jelentős beavatkozással – ideiglenes védművek kiépítésével lehetett az árvíz ellen megóvni. A projekt előkészítő szakaszának munkálatai 2012-ben fejeződtek be. A második, kivitelezési szakasz munkái ez év májusában kezdődtek, és megfeszített munka eredményeként szeptemberben befejeződtek.
A két munkafolyamat szakaszának együttes, teljes beruházási költsége mintegy 1,95 milliárd forint volt, és teljes egészében EU-támogatásból valósult meg. A beruházás kapcsán megépült közel 4,6 kilométer új aszfaltburkolattal ellátott I. rendű árvízvédelmi töltés, négy új árvízvédelmi műtárgy, valamint a gyepfelületek karbantartására két speciális, rézsű­kaszáló gépet szereztünk be speciális tartozékaival együtt.

Taktaköz – felső árvízvédelmi fejlesztése

KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006

A taktaközi Tisza mentén az 1998-tól levonult, esetenként rendkívüli árvizek rámutattak arra, hogy az árvizek elleni védelem, az emelkedő védekezési költségek mielőbbi megoldást kívánnak. 2008-ban el­készült az ország első árvízcsúcscsökkentő tározója a Vásárhelyi Terv részeként. E beruházássorozat részét alkotta a taktaközi árvízvédelmi rendszerek komplex fejlesztése is. A Vízügyi Igazgatóság 2013 és 2015 között a Tisza taktaközi szakasza mentén csaknem 2,5 milliárd forint értékű beruházást végzett el. A projekt részeként hat szakaszon összesen 8,35 kilo­méter hosszan történt töltésmagasítás, illetve töltés­korona-szélesítés. A beruházás keretében megvalósult a védelmi rendszer részét képező négy gátőrtelep – Tiszadob, Taktakenéz, Tiszatardos, Tiszaladány –, vala­mint egy szakaszvédelmi központ – Tokaj – korszerű­sítése-átépítése, illetve új infokommunikációs rendszer épült ki.

Telepített véderdő

A Taktaköz árvízvédelmi fejlesztésének részeként sor került több műtárgy rekonstrukciójára is. A beruházás keretében a korábbi védekezések során jelentős beavatkozásokat igénylő mély vezetésű nyomó­csöveket magas vezetésűre cserélték – a Tiszadob-kenézi, valamint a Prügyi szivattyútelepeken. A fejlesztés részeként a Prügyi-főcsatorna régi torkolati zsilipje helyett új gravitációs zsilip épült. Az árvízvédelmi töltés hullámverés és jeges árvíz elleni védelmét szolgálják a véderdők. A projekt kapcsán 6,5 hektár véderdő telepítésére került sor.•

 
Innotéka