2014. június: jegyzet, portré, tudomány, it, disszemináció, innováció, paragrafus, atomenergia, közlekedés, zöldkörnyezet, építés, robotika
2014. június 2.

Szerző:
Bogdán Zoltán

Atomszemináriumok a biztonság jegyében

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2006 óta szervez szakmai konferenciát saját dolgozói, a társhatóságok, illetve azon intézmények számára, amelyekre folyamatosan támaszkodhat hatósági tevékenysége során. A legközelebb június 11–12-én sorra kerülő úgynevezett TSO szeminárium jelentőségét és szakmai tartalmát Petőfi Gábor főosztályvezető és Nyisztor Dániel szakmai referens ismertette – az ő vállukon nyugszik a szervezési munka nagy része.


Az OAH időnként nincs könnyű helyzetben a hétköznapi munkavégzése során. Tevékenységi köre ugyanis rendkívül szerteágazó, ám – kormányhivatal lévén – csak korlátozott számú munkatársi gárda áll rendelkezésére. Mivel a rendkívül fontos feladatok elvégzése sokszor nem tűr halasztást, jó nevű, megbízható, szakmailag tökéletesen felkészült külső cégek tevékenységére támaszkodik. Illetve gyakran csak támaszkodna, mert az ilyen vállalkozások közül több igen szoros munkakapcsolatot ápol a Paksi Atomerőművel, és magától értetődik, hogy az összeférhetetlenség miatt a saját munkájukat nem felügyelhetik vagy ellenőrizhetik.

Az OAH hatósági munkájához tehát szükség van külső tudományos vagy műszaki megalapozásra is. Ha valamelyik témakörhöz nincs elég szakemberük, azt megpályáztatják. A speciális kutatási feladatok mellett jellemző például egyes jogszabályok kidolgozása vagy konkrét hatósági útmutatók elkészítése. Ezek nagy része persze nem annyira izgalmas, hogy bemutassák őket a TSO szemináriumon, de elengedhetetlenek a hivatal magas színvonalú működéséhez.

Egységes szervezet, kétnapos konferencia

A fenti levezetés éppen a hiányzók miatt érdekes a júniusi TSO szemináriummal kapcsolatban. Néhány nagy nevet nem azért nem találunk az előadói listán, mert rosszul dolgoznának. Inkább túl jól, csak éppen az erőműnek. Márpedig ezeken a konferenciákon azok vehetnek részt előadóként, akik az elmúlt évben az OAH számára végeztek kiemelkedő munkát. Jelentkeztek a megszokott szervezési nehézségek is: meglehetősen nehéz 18-20 komoly témagazdát egy adott napra összehívni, ez most sem sikerült százszázalékosan.

Mi az a TSO?
A TSO kifejezés az angol Technical Support Organizations, vagyis mű­sza­ki támogató szervezetek rövidí­tése. Azokat a külsős vállalkozásokat, intézményeket jelenti, amelyekre az OAH hatósági munkája során támaszkodni tud, illetve amelyeket kisebb-nagyobb szakmai feladatokkal megbíz. Mivel magyarul kissé nehézkes a körülírás, ezért ezeket a cégeket csak úgy emlegetik, mint „TSO-partnerek”, a szakmában mindenki pontosan tudja, kikről van szó.

Maga a kiválasztási folyamat viszont sokat finomodott az elmúlt években. Nem néhány hónappal az időpont előtt próbálják meg összegyűjteni az érdekesebb előadásokat, hanem jószerével egész évben szem előtt tartják a konferencia érdekeit: mi lenne hasznos az OAH-os kollégáknak, illetve a szakmának. Olyan témákat igyekeznek kiválogatni, amelyek kiemelkedően érdekesek voltak az elmúlt évben, és technikailag be is lehet őket mutatni. Az OAH szakmai műhelyei behatóan ismerik a szerződéseket és a mögöttük rejlő műszaki tartalmat, ezért a szervezők elsősorban az ő javaslataikra támaszkodnak a döntés előtt.

Az első időkben csak nukleáris biztonsági és baleset-elhárítással kapcsolatos előadások voltak, később csatlakoztak hozzájuk a fizikai védelmet, a biztosítéki rendszert, a nukleáris anyagok nyilvántartását érintő témák. Az elmúlt években az OAH gyakorlatilag két szemináriumot tartott nukleáris biztonsági, illetve általános nukleáris kérdésekről, de a tavalyi évtől közösen szervezik a szemináriumot, mintegy jelezve, hogy 2013 év eleje óta egységesebb a szervezet.

Az első napon főként a nukleáris anyagok mérésével, nyilván­tartásával kapcsolatos kutatási témák, míg a másodikon elsősorban a nukleáris biztonságot érintő kérdések kerülnek sorra, gondolva ezzel azokra is, akik csak egy napot tudnak rászánni a szakmai „továbbképzésre”.

Érdekes témakörök

Természetesen az elmúlt nyolc év szemináriumainak is megvoltak a szakmai „slágertémái”, mint például a Paksi Atomerőmű egyes blokkjának üzemidő-hosszabbítása, illetve a 2003-as súlyos üzem­zavar elemzése, ezek több évig is témát szolgáltattak. A további blokkok üzemidő-hosszabbítása persze még hosszú ideig a középpontban marad, de a 2011-es fukusimai baleset következtében az egész világon átrendeződtek az ilyen szakmai konferenciák „megszokott” téma­körei, és ez hazánkra is igaz.

Fukusimát ugyanis egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, a szakmában így vagy úgy mindenki kapcsolódik hozzá, sajnálatos viszonyítási alap lett. Még akkor is, ha hamar kiderült, hogy a japán atomerőműben történt baleset nem kérdőjelezte meg a nukleáris biztonság alapelveit és alapértékeit, mert a tragédiához a természeti csapás mellett súlyos tervezési hiányosságok és hibás emberi döntések is hozzájárultak. A szakembereknek minden bizonnyal nagyon izgalmas lesz a BME Nukleáris Technikai Intézetének előadása, amelynek címe: Hermetikus tér hosszú távú nyomásnövekedésének modellezése az APROS kóddal. Ennek fontosságára a fukusimai reaktorépület-robbanások mutattak rá. Szintén a BME szakembereinek nevéhez fűződik az az előadás, amely a beszédes, A fukusimai balesetből származtatható hazai és nemzetközi tapasztalatok hasznosítása, nukleárisbaleset-elhárítási tapasztalatok összegzése címet viseli.

A nukleáris biztonság területén mindenesetre az egész világon több dolgot is át kellett gondolni. Például hogy Fukusimában a teljes energiaellátás összeomlott, beleértve a dízelgenerátorokat is. A japán tapasztalatok alapján Pakson is módosítottak néhány megoldást annak ellenére, hogy a mi atomerőművünk kiemelkedően biztonságosnak számít. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy Pakson tízévente van teljes felülvizsgálat, amely kiterjed még a klímaváltozásra, a Duna vízhozamára, a földrengésbiztonságra és egyebekre is.

Nem közvetlenül a fukusimai balesetre vezethető vissza, ám az egész világon sokkal részletesebben és új módszerekkel kezdték vizsgálni az egyes erőművek reaktortartályait. Az 1982 óta üzemelő belgiumi Doel Atomerőmű 3. blokkjának reaktortartályán 2012-ben kiegészítő ultrahangos vizsgálatokat végeztek, és nyugtalanító eredményeket kaptak. A tartályon számos mikrorepedést találtak, amelyeket a korábbi vizsgálati módszerekkel nem fedeztek fel. Ebből kisebbfajta nemzetközi szakmai vihar keletkezett, hogy akkor a világ összes reaktortartályát tüzetesen át kell-e vizsgálni? Pakson egyébként sokkal gyakrabban és alaposabban ellenőrzik az eredetileg is túlbiztosított reaktortartályokat, de az Európai Unió részéről még így is érezhető némi nyomás, hogy gondoljuk át az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Ezért is lesznek sokan kíváncsiak a Trampus Mérnökiroda A Paksi Atomerőmű reaktortartályainak állapotvizsgálata és értékelése című összefoglalójára.

Az erőmű készül áttérni a 11 hónapos „kampányról” a 15 hóna­posra, hogy a ritkább kötelező leállások révén olcsóbb legyen az üzemeltetés. Ez rengeteg feladatot ró a helyi szakemberekre és az OAH-ra is. Ennek fényében lehet érdekes a Ri-Man Mérnökiroda A kampányhosszabbításhoz szükséges engedélyezési eljárás biztonsági elemzéseinek felmérése a nemzetközi gyakorlat alapján című előadása.

A közvéleményt is érdeklő másik nagy témakörről, Paks 2-ről még nem hallhatnak előadásokat a résztvevők, hiszen ez a témakör csak idén tavasszal vált konkréttá. Bizonyos összehasonlító elemzések ugyan már folynak a háttérben, ám ezek még nincsenek olyan stádiumban, hogy ki lehessen velük állni szélesebb plénum elé. Megjósolható viszont, hogy jövőre – és még sok éven keresztül – fő téma lesz az erőmű bővítése, hiszen az új blokkok minden bizonnyal igen hosszú ideig adnak majd munkát a szakmának.

Mitől sikeres egy szeminárium?

Mivel a konferencia tulajdonképpen zártkörű – és természetesen ingyenes –, csak a résztvevők számából és az őszinte gratulációkból szűrhető le, mennyire volt sikeres. Tavaly kifejezetten kedvezőek voltak a visszajelzések: úgy tűnik, jó előadókat és érdekfeszítő előadásokat sikerült összeválogatni. A szervezők idén sem kívánnak engedni a színvonalból: a két napra elosztott 25 előadás átfogja a teljes szakmát, a projektorok mögött pedig elismert tudósok és gyakorlati szakemberek állnak majd. Ha siker lesz, az nem a szervezők érdeme, hanem ezeké a szakembereké – véli teljes egyetértésben Petőfi Gábor és Nyisztor Dániel.•

Az OAH feladatköre
Az 1991-ben alapított Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kormányhivatal, felügyeletét a nemzeti fejlesztési miniszter látja el. Legfontosabb feladata a hazai nukleáris létesítmények (Paksi Atomerőmű, Budapesti Kutatóreaktor, BME Kutatóreaktor, Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója), valaminta radioaktív és nukleáris anyagok biztonságával kapcsolatos államigazgatási, hatósági felügyelet gyakorlása annak érdekében, hogy az atomenergia hazai alkalmazása kizárólag békés célokra, a jogszabályokban, biztonsági szabályzatokban és hatósági előírásokban meghatározott módon történjen. Az OAH képviseli Magyarországot az atomenergia felügyeletét szolgáló széles körű nemzetközi együttműködési rendszerben, valamint végzi a feladatkörével összefüggő kutatás-fejlesztési tevékenység értékelését, összehangolását, illetve finanszírozását.

 

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka