2018. július–augusztus: jegyzet, portré, anyagtudomány, tudomány, zöldkörnyezet, Nemzeti Agykutatási Program, agykutatás, robotika, nanotechnológia, innováció, ipari automatizálás, közlekedés, lézer, neutronkutatás, energiagazdálkodás, megújuló energia, építés, vízgazdálkodás, it

Az ország első gömbi hiba korrigált elektron­mikroszkópja

Együtt kell dolgozniuk, segíteniük kell egymást a hazai mikroszkóposoknak. Ez az egyik dolog, amit fontosnak tart dr. Soós Miklós, az Auro-Science Consulting Kft. ügyvezetője, aki több mint negyedszázada professzionális mikroszkópok, kamerák és laborberendezések magyarországi disztribútoraként látja el a világ élvonalába tartozó gyártók hazai képviseletét.


Kereskedelmi tevékenységük mellett jelentős kutatás-fejlesztés is zajlik a cégnél, különböző hazai kutatóhelyeken folyó fejlesztések műszaki megvalósításán dolgoznak. Milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt évek során?

− 1990-től, a megalakulásunktól kezdve foglalkozunk kép­alkotó eszközök értékesítésével, és az elmúlt két év különösen sikeres periódusnak számít cégünk életében. A nagyobb mikroszkópokra, műszerekre benyújtott pályázatainkat rendre megnyertük, egyrészt az e termékek piacán világviszonylatban is vezető cégekkel való kapcsolatunknak, illetve annak köszönhetően, hogy az elmúlt évtizedek alatt megismerték a szolgáltatásainkat a partnereink, ügyfeleink.

Dr. Soós Miklós
Fontosnak tartja, hogy segítsék egymást a hazai mikroszkóposok…

− Igen, nagyon fontosnak tartom, ahogy azt is, hogy minél többen vegyenek részt mikroszkópos tanácskozásokon, például a Magyar Mikroszkópos Társaság éves konferenciáján. Egy ilyen esemény alkalmas arra, hogy találkozzunk egymással és eszmét cseréljünk, de arra is, hogy újabb kutatási kapcsolatok szülessenek. Együtt kell dolgozniuk a hazai mikroszkóposoknak, mert ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy speciális berendezést több kutatócsoport is használhasson.

Nincs elég mikroszkóp, vagy nincsenek kellőképpen kihasználva?

− Nagyon sok mikroszkóp került az országba, amit igazán örvendetesnek tartok, viszont úgy gondolom, hogy nem mindegyiknek lesz elegendő a kihasználtsága. Mi segíteni igyekszünk úgy, hogy próbálunk a különböző laboratóriumoknak partnereket találni, hiszen az igényeikkel nálunk jelentkeznek először a potenciális felhasználók. Az sem biztos, hogy egy-egy feladat megoldásához feltétlenül saját készüléket kell vásárolni, lehet, hogy jobb egy tapasztalt kutatókkal dolgozó laboratóriumot megbízni az adott munkával. Szerencsére néhány esetben megfigyelhető az is, hogy a beszerzésnél egyeztetnek egymással a különböző helyeken dolgozó kutatók. Úgy vélem, hogy az ilyen projektek keretében beszerzett berendezéseknek több kutatócsoport munkáját is ki kellene szolgálniuk.

Hogyan szereznek tudomást a kutatók egymás munkáiról és a megvásárolni kívánt készülékekről?

− A közbeszerzési törvény lehetőséget ad a piackutatásra, így több berendezést is megtekinthetnek a tender kiírását megelőzően a kutatócsoportok, és ezt követően általában jól döntenek, persze mi nyilván akkor vagyunk elégedettek, ha végül az általunk forgalmazott berendezések előnyeit értékelik a legtöbbre. Azonban nagy problémának látom azt, hogy a készülékek beszerzése után a működtetésükhöz szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre. A hozzánk hasonló cégek elég nehéz helyzetbe kerülhetnek, amikor a pályázatokat követően a berendezések fenntartásához szükséges általános karbantartási díjat az intézmények nem fogják tudni kifizetni. A tudománypolitikának kellene biztosítania a megfelelő karbantartáshoz szükséges forrásokat a kutatók számára, ennek hiányában a berendezések általános kondíciója folyamatosan romlik, és a cégek sem lesznek képesek egy idő után fenntartani azt a magas színvonalú szervizt, amire szükség lenne. Nem mehetünk el szó nélkül a probléma mellett, mert ha továbbra sem lesz biztosítva ezeknek a műszereknek a karbantartása, öt-tíz éven belül olyan szintű lesz az erkölcsi amortizáció, ami újabb berendezések megvásárlását teszi szükségessé. Mi értelme annak a készüléknek, amivel nem végeznek rendszeresen kutatásokat, hanem kénytelenek bérmunkát vállalni, hogy fenn tudják tartani?

Az ipartól kapott megrendelések részben hozzájárulhatnak a működőképesség fenntartásához?

− Részben igen. De optimalizálni kellene az alapkutatás és a bérmunka arányát. Nem lehet az a cél, hogy egy ilyen berendezést száz százalékban ipari megrendelések teljesítésére használjanak, bár annak arányában is meg lehetne határozni az állami támogatás nagyságát. Például úgy, hogy amit megtermel a kutatócsoport, annak a dupláját adná az állam.

Az egyik legutóbbi sikerük Magyarország első gömbi hiba korrigált elektronmikroszkópjának telepítése volt az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) új laboratóriumában. Miért önöket választották?

− Több gyártó kínálatát is megvizsgálták, és valószínűleg az általunk forgalmazott világcég berendezése felelt meg leginkább az igényeiknek. Jelen esetben a képminőség és a felbontás volt a legfontosabb kritérium. Arról, hogy miben tud többet az MFA új mikroszkópja, Kertész Gábor terméktámogató mérnök, a cég szervizének vezetője számol be, aki a berendezések kiválasztásában és a pályázatok elkészítésében is segíti a partnereket, hiszen a különböző képalkotó rendszereknél együtt kell dolgozniuk, hogy az optimális beállításokat meg lehessen valósítani.

K. G.: Amiben ez az új készülék nagyon más, az a gömbi aberráció-korrekció. Ez egy plusz képjavító lehetőség, ami bizonyos szisztematikus hibák, torzítások kiküszöbölésére alkalmas, ilyen eddig még nem volt Magyarországon.

Az mennyire számít újdonságnak, hogy pásztázó funkció is van a berendezésben?

K. G.: A pásztázó funkció már benne van az újabb TEM-ek (transzmissziós elektronmikroszkópok – a szerk.) egy részében. Inkább az jelenti az újdonságot a gömbi aberráció-korrekció mellett, hogy ez egy nagyon korszerű felhasználói felülettel, szoftverekkel ellátott készülék. A kutatók pedig mindig jobb képet szeretnének látni, és ez az új berendezés a korábbiaknál nagyságrendekkel élesebb képet mutat. A pásztázó funkcióval társítva nagy felbontású elemanalízist tesz lehetővé, azaz nemcsak az látható, hogy milyen az anyag struktúrája, hanem elemezni lehet azt is, hogy egy adott, nagyon kis térfogatban milyen kémiai elemek találhatók. Igazából az teszi egyedivé, hogy mindezek a funkciók egy készülékben vannak, nagy felbontásban lehet vele képet és térképeket alkotni a speciálisan előkészített, vékonyított mintákról. A legfontosabb a tesztek végrehajtása volt, mert ennek során a mikroszkópnak a legnagyobb igénybevétel mellett kell produkálnia a legjobb eredményeket, ami a vártnál is jobban sikerült, és ez azért is fontos, mert mint már említettem, ez az első ilyen készülék az országban.•

 
Innotéka