2013. május 2.

Szerző:
Somlai Adrienn

MECSEKÉRC Zrt. • mecsekerc.hu

Az uránércbányászattól a környezetvédelemig

A pécsi székhelyű Mecsekérc Zrt. 1993-tól kiterjedt kutatómunkával csatlakozott a hazai nagy aktivitású, majd a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezését célzó programokhoz. Komoly szakmai kapcsolatrend­szert épített ki a hazai szakvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek döntő többségével.


A Mecsekérc Zrt. a korábbi mecseki Ércbányászati Vállalat átalakulásával, annak jogutódjaként jött létre. A nagy szakmai múlt­tal rendelkező társaság stratégiai partnere a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft.-nak. Korábban irányította a nagy aktivitású radioaktív hulladékok felszín alatti elhelyezésére irányuló földtani kutatást Boda térségében, továbbá a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) tervezésében, kivitelezésében fővállalkozóként vett részt.

– Miután 1997-ben a hazai uránbányászat befejeződött, a bányák bezárása és rekultivációja, környezetbe illesztése óriási szakmai feladatot jelentett, és ennek végrehajtása során a társaság megalapozta a környezetvédelmi tevékenységét – mondja Csicsák József környezetvédelmi igazgató. – A közel százfős társaságnak egyebek között nagy pontosságú geodéziai műszerei, korszerű feldolgozó és modellező szoftverei, jól felszerelt, akkreditált környezetvédelmi laboratóriuma, valamint modern eszközei vannak a környezeti monitoringhoz és a különböző környezeti problémák megoldásához – teszi hozzá.

Tárolókamra zárófalazatának építése

Magyarországon az atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének programja 1993-ban indult meg a Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozásával, amelynek irányítását később az RHK Kft. vette át. A kilencvenes évek végén kapcsolódott be a munkálatokba a potenciálisan alkalmasnak minősített területeken a Mecsekérc, majd a felszín alatti kutatásokat, a tervezést és a kivitelezést már fővállalkozóként irányította. A felszín alatti térkiképzési munkák 2005-ben kezdődtek a két, egyenként 1700 méter hosszú megközelítő lejtősakna építésével.

A vágatok teljes hosszukon gránitban haladtak, a lejtősaknák első 80 métere alagúthajtó baggerral, a további vágatszakaszok fúrásos-robbantásos technológiával, jövesztéssel mélyültek. A vágatok biztosítása kőzethorgonyokkal és lőtt betonnal történt. Azokon a szakaszokon, ahol a kőzet vízáteresztő képes­sége az elvárt, illetve előírt értéket meghaladta, a vízáteresztő képesség csökkentése érdekében előinjektálást végeztek. Az üzemi rendszerek üzembe helyezésének egyik legfőbb feltétele, hogy a tároló hosszú távú biztonságos működése és a lezárást követő időszak izolációs biztonsága igazolt legyen. Ezt biztosítja, hogy a tároló, illetve a tárolókamrák megfelelő kőzetkörnyezetbe kerültek, így a bioszférát, az ember által használt környezetet nem érheti többletterhelés még egy havária esetén sem. Ennek igazolásához volt szükség a kiterjedt földtani kutatásra, illetve ennek érdekében tervezték meg a nemzetközi normáknak megfelelő hulladékcsomagolási és az azt kiegészítő mérnökigát-rendszert.

Tárolókamra talpszelete

E program keretében 2011-re elkészült az NRHT felszín alatti tér­kiképzése a mintegy 188 ezer tonna kőzet kitermelésével és az 5,5 kilométer hosszúságú felszín alatti vágatrendszer kiépítésével, valamint az első két, mintegy 100 négyzetméter szelvényméretű tárolókamra, majd 2012 végén üzembe helyezték az NRHT-t a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású radio­ak­tív hulladékainak végleges befogadójaként.

– Az érckutatás során képződött, társaságunknál felhalmozódott szaktudás, földtani ismeretek kamatoztatása a kilencvenes évek elejétől a Nyugat-Mecsekben megindult nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irányuló, 2009-ig folyó kutatások során hasznosultak – mondja a környezetvédelmi igazgató. – Hazánkban ennek a kutatásnak célkőzete a Nyugat-Mecsek területén található, úgynevezett bodai agyagkő-formáció (BAF). A meglévő szak­embergárda, a területről rendelkezésre álló adatbázisok, infrastruktúra és eszközpark birtokában a tervezett nagy aktivitású program újraindítása során ismét potenciális szakmai partnerként készülünk a jövőre mind a kutatás, mind a kivitelezés területén – hangsúlyozza Csicsák József.

A cikk megjelenése az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretén belül elnyert a GOP-1.3.1-11/A-2011-0098 „Komplex transzportmodell elkészítése és alkalmazása a Nyugat-Mecsekben” c. projekt által támogatott.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka