2016. december: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, logisztika, innováció, startup, kiállítás/konferencia, ipari automatizálás, öntészet, anyagtudomány, agrárium, élelmiszer, atomenergia, elektronika, gépipar, építés, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, it

Beérett a gyümölcs a DélKerTész-nél

Nagyon jó évet zár a szentesi székhelyű Délalföldi Kertészek Szövetkezete. Ledó Ferenc elnök elmondta: tavalyhoz képest 1,4 milliárd forinttal növekedett a zöldségforgalmuk.


Ledó Ferenc
Milyen eddig a DélKerTész éve?

– Idén cégcsoportszinten közel 1,4 milliárd forinttal növekedett a zöldségforgalmunk tavalyhoz képest a háromnegyedéves mérlegbeszámolónk szerint. Ennek több összetevője van. Nálunk a paprikafélék a legfontosabbak, ezek termelése mennyiségben, minőségben és hozamokban is jobb volt, mint tavaly.

Ez minek köszönhető?

– Egyrészt most értek be a termelőknél az elmúlt évek korszerűsítései, amelyeket szövetkezetünk folyamatosan támogatott, másrészt idén optimális volt az időjárás, kedvezőbbek voltak a fény- és hőmérsékleti viszonyok, mint 2015-ben. Idén az árak is kedvezőbbek voltak a paprikaféléknél, főleg a szezon első felében, mint egy éve. A paradicsomnál pedig, bár az eladási árak 3-5 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a múlt évben, ezt kompenzálta a hozam és a mennyiségi növekedés. A szabadföldi kultúráknál pedig a tavalyi év szintje körül zártunk. Tovább növekedett ugyanakkor a csomagolt termékeink aránya. A hozzáadott érték miatt az árbevétel-növekedés egy része ebből adódik.

Mennyire volt keresett a piacon az oltalom alatt álló szentesi paprika?

– Idén keresettebb volt a szentesi paprika is. Még akkor sem volt eladási gondunk, amikor hetekig túlkínálat volt. Sokkal biztonságosabbá vált az értékesítés. Kezd beérni az a vertikális-horizontális integráció, amelyet a termeléstől az értékesítésig valósítunk meg. Ez nyolc-tíz éves folyamat. A szervezetünknek van egy közös szekunder tésze a Dombegyházi EuroTész Kft.-vel, a Hortico-Régió 2009 Kft. Ennek az a jelentősége, hogy a belföldi és az exportpiacokat összehangoljuk, és ha valamelyikünknek erősebb a pozíciója az adott piacon, akkor oda be tudja vinni a másik termékeit. Így segítjük egymást. Ennek szépen jön a hozadéka, elsősorban az exportpiacon.

Milyen infrastrukturális beruházásokat tudtak megvalósítani?

– Az eltervezett infrastrukturális beruházásokból minden megvalósul az év végéig. Most 95 százalékon állunk. Már csak kisebb informatikai fejlesztések vannak hátra. A gépvásárlásokkal, felújításokkal már végeztünk. A tészek idén is kapnak nemzeti támogatást, s vannak olyan beruházások, amelyeket a jövő évről előrehoztunk, hogy a következő szezont még felkészültebben tudjuk kezdeni. Így a tervezetthez képest mintegy 20 százalékkal több pénzt fordítunk idén eszközfejlesztésre.

Milyen célkitűzéseik vannak a jövőt illetően?

– A szervezetünknek van egy ötéves működési programja, mely 2014-től 2018-ig tart. Ez a többi között tartalmazza, hogy mekkora mennyiségi növekedést szeretnénk elérni, illetve milyen fejlesztéseket akarunk megvalósítani. Természetesen ezt minden évben tudjuk korrigálni. Már több ötéves perióduson vagyunk túl.

És mennyiben teljesültek a tervek?

– Általában az előre eltervezett dolgok mintegy 85 százaléka valósult meg az ötéves periódusok alatt. 15 százalékban hagytunk el valamit, és került bele új elem, mert megváltozott valami a piacon vagy a termelésben.

Ez a 85-15 százalék azért jó arány.

– Igen. Ez kiszámíthatóságot ad nekünk is és a piacnak is. Természetesen mindig úgy kell korrigálni, hogy az adott helyzetben a legjobb legyen.

Milyen tendenciákat lát a piacon?

– Az integrációra, amit mi is végzünk a szekunder tészünkkel, egyre nagyobb szükség van a zöldség- és gyümölcstermelésben, értékesítésben, mert a kereskedelmi oldal is erősen globalizálódott. Tényleg csak nagy mennyiségekkel, folyamatos szállítással és megbízhatósággal lehet jelen lenni a piacokon. Ha nem fejlesztjük tovább az együttműködéseinket, akkor még az olyan nagy cég is bajba kerülhet, mint a miénk. A szakpolitikával keressük a megoldást arra, hogyan lehetne megfelelő jogi háttérrel a tészek további együttműködését, integrációját segíteni. Noha értékesítési integrációt a tészek közül csak mi végzünk Magyarországon, úgy látjuk, ezt is bővíteni kell ahhoz, hogy talpon tudjunk maradni. A magyar almát például bármelyik áruházlánc megveszi, de adott esetben egy sokkal nagyobb és hosszabb ideig lekötött árualappal rendelkező lengyel tész jobb ajánlatot tud tenni, és nem feltétlenül azért, mert olcsóbban adja az árut, hanem mert folyamatosan, egész évben tudja szállítani az almát. Ha a magyar tészek összedobnák az árualapjukat, versenyképesebbek lehetnének.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka