2018. május 4.

Szerző:
S. I. K.

Befagyott szerves anyag a jeges kentauron

Magyar csillagászok által vezetett nemzetközi kutatócsoport stabil szerves anyagot azonosított egy jeges égitesten, amely Nap körüli keringé­sének nagy részét a helioszférán kívül tölti.


A 2012 DR30 jelű, közel 190 kilométer átmérőjű, 66 ezer év keringési idejű égitest a Neptunusz bolygóhoz hasonló távolságra közelíti meg a Napot, a pálya elnyúltsága miatt viszont a Naprendszer egyik legtávolabbra merészkedő égitestje. Az úgy­ne­vezett naptávolpontja (ekkor jár a legmesszebb a központi csillagtól) 2000 csillagászati egységen is túl van – egy csillagászati egység 150 millió kilométer –, így élete jelentős hányadát a Nap által uralt térrészen, a helioszférán kívül tölti, űrfizikai értelemben a csillagközi térhez hasonló környezetben.

A 2012 DR30 kentaur típusú égitest a Sloan Digitális Égboltfelmérés (SDSS) képén.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézet kutatóinak vezetésével egy nemzetközi csoport vizsgálta meg a 2011-ben felfedezett égitest felszíni sajátosságait – írta meg a csillagászat.hu szakportál. A színképelemzés 60 százalékban tholinok jelenlétét mutatta ki. A tholinok a szerves anyagok speciális fajtái, amelyeket ma a Földön nem találunk meg, ellenben a mai külső Naprendszerben gyakoriak, és az ősi Földön is jelen lehettek. Tholinok keletkeznek például szervetlen jegek (nitrogén, szén-dioxid, szén-monoxid) ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező bonyolult reakcióiból. Az előállítható anyagok között eddig legalább tízezer különböző vegyületet azonosítottak, köztük 80 szénatomot tartalmazó nyílt láncú vegyületeket is. Az eredményeket az Astronomical Journalban tették közzé.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka