2014. november: jegyzet, portré, tudomány, biotechnológia, energiagazdálkodás, innováció, építés, kiállítás/konferencia, startup, zöldkörnyezet, it

Biofotonika: aranyakkal jutalmazott fejlesztések

Garab Győző szegedi biofizikus tíz esztendeje alapította a Biofotonika Kutató és Fejlesztő Kft.-t, amely legújabb fejlesztésével bekerült az EuroBioImaging hálózatba, és több nemzetközi innovációs kiállításon is sikerrel szerepelt.


Mikor és miért alakult meg a Biofotonika Kft.?

– A kft.-t 2004-ben hoztuk létre munkatársammal, Gál Józseffel. Mivel 1971 óta dolgozom a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, már 2004 előtt is több fejlesztési ötlet merült fel, ám ezek hasznosítására nem nagyon volt mód és forrás. Másfajta források vannak ugyanis a vállalkozói körnek és másfajta az alapkutatásban dolgozó intézményeknek. De a tudományban a kiválóság nem zárja ki az innovációs kiválóságot, sőt az innovációs kiválóságnak a tudományos kiválóságra kell épülnie – ez a kettő a fejlett országokban szorosan összefonódik. Egy startup projekt volt, amelyen elkezdtünk dolgozni magyar és külföldi kollégákkal. Ez nem volt zökkenőmentes, ami mutatja a hazai innovációs élet „ha víz van, vödör nincs, ha vödör van, víz nincs” problémáját. A kiírások, bírálatok és szerződéskötések elhúzódása miatt sokszor „elveszíti” az ember azokat a kollégáit, akik kulcsszerepet töltöttek volna be a projektben, mert nem tudja őket foglalkoztatni. Nehézséget jelentett az indulásnál a tőkehiány is.

A növényi sejtfal (és a cellulóz) anizotróp szerkezetének feltárásához is hasznosnak bizonyult a DP-LSM (jobbra); balra egy korszerű LSM-mel készített kép – Steinbach és munkatársai 2014, Methods Appl. Fluoresc.
A kezdeti nehézségek után merre vezetett a cég útja? Milyen eredményt értek el tíz év alatt?

– Az induló projektünkkel eljutottunk egy magyar szabadalomhoz és néhány közleményhez, amit a szakma, és különösen egy amerikai cég nagy lelkesedéssel fogadott. Mi is eljutottunk a termékközeli állapothoz, de az amerikai cég meg is csinálta a terméket, amit azóta is nagy büszkén árul. Hozzáteszem, elismerik a munkánkat, amit folytatni szeretnénk, mert még mindig vannak benne nyitott területek. A kifejlesztett ICAM (Integrated Cavity Absorption Meter) kis fényelnyeléssel és nagy fényszórással bíró minták abszorpciós spektrumainak pontos mérésére szolgál. Már konkrét terveink vannak a továbblépésre együttműködő partnereinkkel, és bízunk benne, hogy lesz lehetőségünk arra, hogy azokat valóra is váltsuk. Bár vegyes érzelmekkel tekintünk rá, de az amerikai cég sikere visszaigazolja, hogy ezt érdemes csinálni. Persze, jobban örültünk volna, ha mi jutunk el az első termékig.

Differenciálpolarizációs feltéttel (*) felszerelt lézersugár pásztázó mikroszkóp (DP-LSM) – ELTE, Immunológiai Tanszék
Most milyen fejlesztésen dolgoznak, és milyen terveik vannak?

– Van egy másik komoly fejlesztésünk, amellyel 2005-ben, illetve 2007-ben és 2013-ban is amerikai és európai szabadalmakat nyertünk. Ez a differenciál-polarizációs lézersugár pásztázó mikroszkóp (DP-LSM) fejlesztése. Maga az alapműszer, egy LSM, 150-200 ezer euróba kerül. Ennek a továbbfejlesztését sikerült munkatársaimmal, Pomozi Istvánnal és Steinbach Gáborral együtt megvalósítanunk – jelentősen kibővítve az LSM segítségével meghatározható fizikai paraméterek számát. Erről is több rangos tudományos folyóiratban jelent meg közleményünk, és élnek a szabadalmaink is (dplsm.eu). Ezek kifejezetten az alapkutatáshoz kötődő és az alapkutatásból kinövő fejlesztések voltak. Megvolt már a tapasztalatunk mind a mikroszkópia, mind a spektroszkópia és a szerkezetkutatás területein – ezekre az ismeretekre alapozva, azokat rendszerbe szervezve tudtuk felépíteni a DP-LSM-et. Ehhez a projekthez nagy reményeket fűzünk. Ám ez a helyzet sem egyszerű, mert ahhoz, hogy az ember ilyen készüléket megszerezzen, komoly tőkére lenne szükség. Ennek hiányában különböző átmeneti megoldásokat kellett és kell találnunk, hogy haladni tudjunk. Ha az ember megnézi ezeknek a fejlesztéseknek a sorsát, látja, hogy sokszor 10-15 év alatt jutnak el a laborszinttől a kereskedelmi forgalomig. Most még úgy érezzük, nem vagyunk elkésve. Gyakorlatilag öt-tíz éve vannak jól kifejlesztett rendszereink, amiket el kell vinnünk odáig, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek. A DP-LSM szerepel a „NEKIFUT” (Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv) műszerállományában, valamint az EuroBioImaging hálózatban, amelynek keretében – Magyarország hivatalos csatlakozását követően – hazai és külföldi felhasználókat is tudunk majd fogadni. A találmány kiválóan szerepelt rangos nemzetközi innovációs kiállításokon: három arany- és három ezüstérem mellett egy különdíjat is nyert.•

 
Innotéka