2013. július: jegyzet, portré, tudomány, agykutatás, innováció, it, disszemináció, építés, paragrafus, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia
2013. július 3.

Szerző:
Szegedi Imre

MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézete • ttk.mta.hu

Biomasszából üzemanyag

Az EU-s szabályrendszer szerint az európai átlagnál fejlettebbnek számító Közép-magyarországi régió kutatóhelyei éveken keresztül nem pályázhattak uniós K+F forrásokra. 2012-ben azonban kedvezően változott a helyzet, és a régióban működő intézmények alap- és ipari kutatási programokkal pályázhattak együttes nemzeti és EU-támogatásra.


A változás első nyertesei között van az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézete (MTA TTK AKI), amely 455 millió forintot nyert biomasszával kapcsolatos kutatásokra. A KTIA_AIK_12-1-2012-0014 jelű, a „Megújuló energiaforrások újszerű felhasználása és korszerű energiatároló eszközök fejlesztésére alkalmas innovatív eljárások tudományos megalapozása” című nyertes pályázatuk munkaprogramja szerint a tervezett kutatások két nagyobb területre koncentrálódnak. Az egyik a Magyarországon rendelkezésre álló biomassza feldolgozási lehetőségeinek vizsgálata az eddigieknél hatékonyabb, könnyebben kezelhető és nagyobb fajlagos energiatartalmú energiaforrásokká, elsősorban különleges köztitermékekké és bioüzemanyagokká. A másik terület az előzőek szerint előállított köztitermékek energiaforrásként történő felhasználására alkalmas környezetbarát technológiák megalapozása és a termelt elektromos energia tárolásához szükséges korszerű eszközök fejlesztése. A projekt két és fél éves időtartama alatt a két területen tervezett kutatások kilenc, egymásra épülő alprogramban folynak.

A kutatóprogramot irányító Szépvölgyi János, az MTA TTK AKI igazgatója szerint a projekt fő célja meglévő ismereteink bővítése a biomassza alapú energiatermelés és -tárolás lehetőségeiről, továbbá ennek alapján új eljárások kidolgozása és kísérleti fejlesztésre való előkészítése. A projektben részben új eljárásokat fognak kidolgozni, részben pedig ismert megoldásokat kívánnak a kutatás céljainak megfelelően továbbfejleszteni. A projekt első szakaszában áttekintik és kritikailag értékelik az eddigi, releváns kutatási-fejlesztési eredményeket. A kutatómunka részletes programját e helyzetértékelés, valamint saját korábbi kísérleti tapasztalataik figyelembevételével alakítják, és igény szerint menet közben is módosíthatják. A projektre biztosított támogatás nemcsak anyagi hátteret nyújt a tényleges kutatómunkához, hanem lehetővé teszi olyan műszerek és eszközök beszerzését is, amelyek egyrészt szükségesek az egyes részfeladatok sikeres teljesítéséhez, másrészt összehangoltan bővítik az intézet kutatási infrastruktúráját.

Szépvölgyi János szerint a kidolgozandó kémiai és termikus eljárásokkal átalakított biomassza felhasználható tüzelőanyag-cellák „üzemanyagaként” is. Kapcsolódó kutatásaik a polimer membrános tüzelőanyag-cellák elektródkatalizátorainak fejlesztésére irányulnak. A tervezett kutatások egy további vonulata a biomassza átalakítása olyan speciális vegyipari alapanyagokká, amelyek később kőolaj alapú vegyipari termékeket válthatnak ki.

Eredményeiket elsősorban tudományos közlemények formájában teszik nyilvánosan hozzáférhetővé, ugyanakkor tervezik szellemi jogvédelemre érdemes fejlesztési eredményeik és el­járásaik szabadalmaztatását is.

Az Új Széchenyi Terv részeként 2013. május elején indult és 2015. október végén záruló programban az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézete és részben a Szerves Kémiai Intézet vesz részt. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból, valamint EU-forrásokból a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által finanszírozott programba nem csak az intézetek közel harminc főállású kutatója kapcsolódik be, részt vesznek majd benne PhD-hallgatók, valamint a Kutató Diák mozgalomhoz csatlakozott tehetséges középiskolások is. A külső együttműködő partnerek közül külön is meg kell említeni a Pannon Egyetemet, ahol egy TÁMOP-pályázatnak köszönhetően kapcsolódó kutatások és fejlesztések folynak.

A hatékony kutatást segíti, hogy bizonyos résztémákat külföldi partnerintézményekkel együtt kutatnak, és ennek keretében kutatócserére is lehetőség nyílik. Ennek során a magyar kutatók itthon nem alkalmazott eljárásokat sajátíthatnak el, illetve a külföldi kutatók segíthetik az itthoni munkát. A kapcsolatrendszer bővítése távlati célokat is szolgál, nevezetesen az európai hálózatépítést. Ily módon a TTK intézetei könnyebben kapcsolódhatnak be az Európai Kutatási Térség (ERA) hálózatába, ami remélhetően elősegíti a kutatóhely sikeres szereplését a 2014-től kiírandó Horizon 2020 pályázatokon is.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka