2014. február 5.

Szerző:
S. K.

Biztonság mindenekelőtt! – üzeni az atomhivatal

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) idei legfontosabb feladatai között szerepel a Paksi Atomerőmű kettes blokkjának üzemidő-hosszabbítására vonatkozó engedélykérelem elbírálása, valamint a lehetséges bővítésre való felkészülés, amelyben már történtek lépések – mondta Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a hatóság január végi tájékoztatóján.


A kettes blokk üzemidő-hosszabbítási kérelmét az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az elmúlt év végén benyújtotta. Az elemzések felülvizsgálatával, helyszíni ellenőrzéssel hoz határozatot az OAH arról, hogy a blokk „milyen további üzemidőre alkalmas” – jelentette ki Fichtinger Gyula főigazgató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes blokknak 2012-ben megadott húszéves üzemidő-hosszabbításból – a reaktor 2032-ig működhet – nem következik automatikusan, hogy 2034 végéig a kettes blokk is energiát termelhet. Az engedélyről (a döntésbe bevonták a környezetvédelmi hatóságot) idén december végéig kell dönteni.

A 2003-as paksi üzemzavarral kapcsolatban elhangzott, hogy az akkor megsérült harminc fűtőelemet olyan tokokba helyezték, amelyek lehetővé teszik a biztonságos szállítást. A hermetikusan záródó tokokat 2015-ig visszaszállítják Oroszországba. A budapesti kutatóreaktorban használt nagy dúsítású fűtőelemet a hatóság engedélyével és folyamatos ellenőrzése mellett ellenben már visszavitték Oroszországba – összesen 291 kilónyi radioaktív anyag került vissza.

A tájékoztatón természetesen a legtöbb szó a tervezett paksi bővítésről esett. Fichtinger Gyula kifejtette: 2009-ben nyilvánvalóvá vált, hogy hazánk atomerőmű építését tervezi, az OAH azóta foglalkozik az erre való felkészüléssel. Ez a munka a jogszabályi környezetre, a biztonsági követelményrendszerre is kiterjed, illetve magába foglalja a lehetséges blokktípusok műszaki paramétereinek megismerését. Az erre való előkészület jegyében öt lehetséges reaktortípust is vizsgáltak, amelyek között a befutónak tűnő orosz blokktípus is szerepelt. Ezek mindegyike az úgynevezett 3plusz generációhoz tartozik, és teljesíti az általános elvárásokat, rendelkezik a szükséges biztonsági rendszerekkel.

A felkészülés részeként az elmúlt időszakban felülvizsgálták, átdolgozták a nukleáris biztonsági követelményrendszert. Figyelembe vették a csernobili, a fukusimai, a 2003-as paksi tapasztalatokat, a nemzetközi gyakorlatot, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásait. A 2500 elemből álló hazai követelményrendszer 29 eleménél módosítást kezdeményeztek, és 50 új követelmény bevezetését javasolta a hatóság annak érdekében, hogy a nukleáris biztonságot garantálják. A szükséges jogszabály-módosítást jelenleg véleményezik. Dolgoznak ennek a programnak az ésszerűsítésén.

Az OAH a tervezett paksi bővítés engedélyezéséhez szükséges létszám- és anyagi forrásigényt felmérte – mondta a főigazgató. Ami bizonyosnak tűnik: a várhatóan százezer oldalnyi dokumentáció feldolgozásához legalább hetven, magasan képzett szakembert kell alkalmazni. Azt pedig lehetetlen megmondani, hogy az engedélyezés meddig tart, hiszen mintegy féltucatnyi „nagy” telephelyengedélyről és körülbelül hatezer kisebb engedélyről van szó.

A főigazgató újságírói kérdésre elmondta: nem kérték ki a hatóság véleményét a paksi bővítésre vonatkozó megállapodás előtt. Nem kérdezték meg a hivatalt arról, hogy legyen-e új atomerőmű, s ha igen, milyen típusú legyen, de ez „szerte a világon így működik”, hiszen ez egy „politikai, gazdaságpolitikai” kérdés. Egyetlen országban sem kötelező ilyen előzetes engedélyezés. Ez egy lehetőség, ám ennek nálunk hiányoznak a jogszabályi feltételei. A hatóság akkor jut szerephez, amikor az alaptípust a hazai követelményekhez, sajátosságokhoz igazítják, s arról véleményt kell mondani.

A hírek szerint a majdani két új blokkban keletkező kiégett fűtőelemek visszaszállítására vonatkozó moszkvai kötelezettségvállalás is a magyar–orosz megállapodás része. Fichtinger Gyula szerint ez nem jelent ismeretlen feladatot, mert 1996-ig ez volt a gyakorlat. Azt követően a fűtőelemeket a külön erre a célra épült átmeneti tárolókban helyezték el. Hogy a lerakókban tárolt kiégett fűtőelemekkel mi lesz, még nem dőlt el, de semmi sem sürgeti a mielőbbi döntést. Az átmeneti tárolóban ugyanis ötven éven át biztonságban vannak a kiégett fűtőelemek.

A 2014-es feladatok közül a paksi bővítéssel és üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos hatósági munka mellett a legjelentősebb az, hogy a radioaktívhulladék-tárolók biztonságának hatósági felügyelete július 1-jétől a hivatal hatáskörébe kerül – mondta Fichtinger Gyula. Ugyancsak változás, hogy ez év január 1-jétől a központi nukleáris pénzügyi alapot nem az OAH, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeli.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka