A budai fonódó villamoshálózat fejlesztése

A BKK fejlesztéseinek legfőbb célja, hogy a jelenleg széttagolt budai vil­lamosvonalak ismét egységes hálózatot alkossanak, új, átszállásmentes kapcsolatok jöjjenek létre Észak-, Közép- és Dél-Buda között. A projekt szerint a 17-es villamos egyesül három budai járattal, így hosszú, észak–déli irányban egész Budát összekötő vonalak jönnek létre. A BKK az Új Széchenyi Terv és a főváros támogatásával több mint tízmilliárd forintnyi európai uniós forrást felhasználva fejleszti Buda közlekedését. Ennek eredményeként javulnak majd a közlekedési kapcsolatok, átszállás nélkül lehet eljutni Észak-Budáról Dél-Budára. Ez a beruházás része annak a fejlesztési csomagnak, amely európai uniós forrásokból ezekben az években valósul meg Budapesten a kormány és a fő­város megállapodása alapján.

A Budapesti Közlekedési Központ idén július elején hirdetett eredményt a budai fonódó villamoshálózat kivitelezésére tavaly decemberben kiírt közbeszerzési eljárásban. Ennek értelmében a villamoshálózat Bem rakparti ágát a BEM Tram Konzorcium építheti meg körülbelül 4,4 milliárd forintért, míg a Széll Kálmán téri ág kivitelezésére az Óbuda Tram Konzorcium mintegy 8,2 milliárd forintos ajánlatát fogadták el. A tíznapos szerződés­kötési moratórium letelte előtt a vesztes pályázó megtámadta az eredményt. A Közbeszerzési Döntőbizottság hónapokig tartó jogvita után minden pontban igazat adott a BKK-nak, és a beruházás közbeszerzési eljárását meg­támadó kivitelező cég panaszait kivétel nélkül elutasította. A fejlesztésre vonatkozó vállalkozási szerződések megkötése megtörtént, a kivitelezés 2014 októberében megkezdődött, amelynek eredményeként új, átszállás­mentes, észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak épülnek.

A projekt megvalósulásával egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá válik Buda felszíni tömegközlekedése. A 17-es villamoson naponta átlagosan 7-8 ezer utas, a HÉV-en mintegy 80 ezer utazik, míg a buszokat megközelítőleg 30 ezren veszik igénybe a Margit hídtól északra. A forgalmi modell számításai szerint a hálózat átalakítását követően a villamosokon jelentősen megnő, 30 ezer fölé emelkedik majd a naponta két irányban utazók száma. Ezzel egy időben a buszokat valószínűleg jóval kevesebben fogják igénybe venni, míg a HÉV forgalmában csak kismértékű csökkenés várható. A beruházás sem a közúti forgalom áteresztőképességét, sem pedig a parkolóhelyek számát nem csökkenti a Margit híd–Batthyány tér közötti szakaszon.

A Budai fonódó villamoshálózat

A pálya kiépítése még a nagykörútinál is modernebb technológiával valósul meg, ennek köszönhetően csökken a környék zajterhelése. Az új, modern villamosok elférnek majd a Lánchíd alatti aluljáróban is, mert – egy önálló beruházásban – ezt a pályaszakaszt is átalakítják. A pályakeresztmetszetek alapján kiderült az is: nemcsak hogy nem csökken a közúti forgalom áteresztőképessége, de a megszűnő buszsáv lehetőséget ad a mostaninál kedvezőbb, a párhuzamos parkolást lehetővé tevő parkolóhelyek és szélesebb forgalmi sávok kialakítására úgy, hogy a rakparti fasor, a kerékpárút és a gyalogosjárda is megmarad.

A kivitelezők különleges, fonódó vágányt alakítanak ki a Margit híd alatt: az egymástól mindössze 30 centiméterre fekvő két sín­­pályán egyszerre csak egy jármű haladhat egy időben, hiszen nem férne el egymás mellett a két villamos. A forgalom fenntart­hatóságát az ütemes menetrend és a korszerű jelzőlámpás szabályozás is biztosítja. A villamosok az alsó rakpartra lekanyarodó autókkal egy időben keresztezik majd a Bem rakpartot, így az észak–déli irányú közúti forgalmat egyáltalán nem akadályozzák.

A budai fonódó villamoshálózathoz kapcsolódva átépítik a Lánchíd budai hídfőjében található villamos-aluljárót is, amire azért van szükség, hogy az új, alacsonypadlós villamosok a budai fonódó villamoshálózat Bem rakparti vonalán is közlekedhessenek. Az aluljáró átépítésének egyesített engedélyezési és kiviteli tervei elkészültek, rendelkezésre állnak a kivitelezéshez szükséges engedélyek. Az átépítés 2015-ben valósul meg.

Az 1-es és 3-as villamos vonalának felújítása

A rekonstrukcióban azok a helyszínek is megújulnak, ahol a nagy hőingadozás ma még a legtöbb sínkivetődést okozza. A burkolt villamospálya korszerű, a jelenleginél jóval csendesebb és tartósabb, a legnagyobb hosszban úgynevezett rugalmas alátámasztású, folyamatos sínágyazású pályaszerkezetet kap. A kivitelezési munkák 2013 őszén az 1-es villamos útvonalának a Bécsi út–Kerepesi út közötti szakaszán kezdődtek, majd 2013 végétől a Kerepesi út–Rákóczi híd között folytatódtak.

Az 1/A szakaszon az Árpád híd állomás–Lehel út között 2013. december 14-ére, a Bécsi út–Reitter Ferenc út között pedig ez év május 3-ára – a szerződés szerint – elindult a villamosforgalom. Jelenleg munkavégzés a Kacsóh Pongrác út és a Kerepesi út között folyik. A szakaszt 2014. november végéig forgalomba helyezik. Az összes szerződéses feladat 2015. január 18-ai véghatárideje tartható. A műszaki előrehaladás megközelítőleg 82 százalékos.

Csendesebb, tartósabb villamospálya az 1-es vonalán

Az 1/B szakaszon, a Kerepesi út és a Fehérvári út között jelenleg is dolgoznak. A Kerepesi út és Közvágóhíd között a villamosforgalom ez év szeptember 7-én elindult. A villamosvonal meghosszabbításán is tart az építkezés: közműkiváltások, útépítés, illetve egyes szakaszokon a vágányépítés is megkezdődött. A Fehérvári útig a munkák 2015. január 28-áig elkészülnek, és a villamosforgalom a már meghosszabbított új vonalon elindul. A műszaki előrehaladás körülbelül 60 százalékos.

A 3-as villamos vonalán az Örs vezér tere–Üllői út között megkezdett első és második építési ütem elkészült, a Kápolna utcai aluljáró szigetelése miatt a villamosforgalom augusztus 31-én az Erzsébet királyné útja és az Ecseri út között elindult. Az építési munkák a Mexikói úton, az Erzsébet királyné útján, valamint a déli szakaszon is megkezdődtek. A műszaki előrehaladás hozzávetőleg 53 százalékos.

Több szakaszon teljes mértékben megújul a 3-as villamos vonala is, de az egész vonalon lesznek kisebb-nagyobb beavatkozások.

A 3-as villamosvonal új arculata

A jelenlegi nyomvonalon a villamospályán kívül a megállóhelyeket is átépítik, ezzel párhuzamosan újjáépítik az áramellátó rendszert, és elvégzik a járulékos jelzőberendezési, útépítési, forgalomtechnikai, közműépítési, magasépítési és műtárgyépítési munkákat is. A felújítás után a vonal megállóhelyei akadálymentesekké válnak, a villamosvonal pedig új arculatot kap a korszerű peron­fedéseknek, a megújuló utastájékoztatásnak, valamint a nagymértékű növénytelepítésnek köszönhetően.

Az 1-es villamosvonal fejlesztésének eredményeként 2015-re már a Rákóczi hídon haladnak tovább a villamosok Dél-Budára, egészen a Fehérvári út–Etele út kereszteződéséig. A térség közösségi közlekedését azonban az segítené igazán, ha a vonal egészen az Etele térig érne, és közvetlen átszállási kapcsolat jöhetne létre az 1-es villamos és a négyes metró, továbbá Kelenföld vasútállomás között. A beruházást a BKK európai uniós forrásból valósítaná meg.

A fejlesztés nagymértékben javítja majd Dél-Buda és Dél-Pest közlekedési kapcsolatait, és elősegíti a XI. kerület közterület-felújítási terveit és a lakótelepek megújítását. A villamos az egyik leginkább környezet­barát közlekedési eszköz, ráadásul a tervezett pályaszakaszt füvesítik, ezért a beruházás eredményeként a levegő minősége is javul majd a környéken.

Az új villamospálya látványterve

A fejlesztés egyesített engedélyezési és kiviteli tervei 2014 májusában elkészültek, folyamatban van a kivitelezéshez szükséges engedélyek megszerzése. Ha ez gyorsan sikerül, akár már 2015-ben megkezdődhet a projekt kivitelezése.

Metrófejlesztések

A hármas metróvonal járműparkjának és infrastruktúrájának teljes megújítása európai uniós vagy egyéb külső forrás bevoná­sával a 2014-ben kezdődő hétéves uniós finan­szírozási időszakban elkezdődött. A hár­mas metró felújítására, vonatainak cseréjére 2010 őszéig a korábbi fővárosi vezetés részé­ről érdemi előkészület nem történt, pedig a szerelvények kora és az infrastruktúra állapota ezt indokolttá tette volna. Végül a hármas metró infrastruktúrájának felújítására vonatkozó tervek készítőjével 2014 nyarán kö­töttek szerződést. Ennek értelmében 2015 végéig el­készülnek a rekonstrukcióhoz szükséges tervek, és megtörténik az engedélyek beszerzése. Amennyiben a kivitelezéshez szükséges források rendelkezésre állnak, a rekonstrukciós munka 2016-ban elkezdődhet. A kormány 2014. évi döntése értelmében a BKK és a BKV megkezdte a közbeszerzési kiírás összeállítását a jelenlegi szerelvények felújítására.

Ez év tavaszán átadták a négyes metrót, mely a Keleti pályaudvar és Kelenföld vasútállomás között közlekedik, a 7,4 kilométeres szakaszt 13 perc alatt teszi meg. A négyes metróhoz azonban több kapcsolódó projekt is folyamatban van. A Budaörsi úton megvalósuló új, kétszintes közúti csomópont építése ez év augusztusában kezdődött, és várhatóan 2015 decemberében fejeződik be. A fejlesztés hatására a közösségi közlekedés előnyben részesül, és új, akadálymentes gyalogos- és kerékpáros kapcsolat jön létre Sasad és Őrmező, illetve az Etele tér között.

A négyes metróhoz kapcsolódó beruházásként folyamatban van az őrmezői helyi és helyközi autóbusz-terminál tervezése, amely Budapest nyugati városkapujában az ország első terminál kialakítású intermodális épülete lesz. A szükséges engedélyek megszerzése után várhatóan 2016-ban valósulhat meg
a fejlesztés.

Az őrmezői intermodális csomópont látványterve

A Széll Kálmán tér átalakítása

A Széll Kálmán tér felújításának előkészítése, az építészeti és a közlekedési engedélyezési tervek 2013 tavaszán elkészültek, több széles körű lakossági fórumot követően megkezdődött az engedélyezési eljárás, amely sikeresen zárult. A Széll Kálmán téri felújítás kivitelezési közbeszerzési eljárás kiírása idén január 29-én jelent meg a TED-ben (Tenders Electronic Daily), az Európai Unió hivatalos lapjában, az eljárás szeptember 25-én zárult. A szerződéses moratórium leteltével a szerződés megköthető, a kivitelezési munkák várhatóan ez év november elején megkezdődhetnek.

A Széll Kálmán tér építészeti megújítására kiírt pályázat nyertesének – Építész Stúdió Kft. – látványterve

A Széll Kálmán tér megújítása régóta esedékes várospolitikai célkitűzés, a beruházás azonban az elmúlt két évtizedben sem valósult meg. A fejlesztést Tarlós István főpolgármester újraindította. A Széll Kálmán tér megújítása része a Nemzet Fővárosa programnak, így a kormány támogatását is élvezi. A 2011. évi költségvetés hárommilliárd, a 2012., a 2013., illetve a 2014. évi büdzsé további 1-1 milliárd forintot irányzott elő elsősorban a Széll Kálmán tér felújításának, a térségi tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztésének, valamint a budai észak–déli villamoskapcsolat kiépítésének támogatására. A mintegy ötmilliárd forintba kerülő beruházás állami és fővárosi forrásokból, a téren lévő vágányhálózat európai uniós támogatásból valósul meg.

Előkészítési projektek

A BKK több projekt előkészítését is megkezdte az elmúlt években, közülük sokat a jelenlegi uniós ciklusban megvalósíthatnak.

Százszázalékos uniós támogatással jelenleg is folyik a 2-es villamosvonal komplex felújításának előkészítése. 2015 végére engedélyezési és kiviteli tervek készülnek a teljes szakasz megújítására (természetesen a nemrég átépített Kossuth Lajos téri, Fővám téri, illetve a Nemzeti Színház előtti szakasz kivételével). Továbbá megtervezik a Haller utca–Soroksári út csomópontjában az északi irányú vágánykapcsolatot, a Lánchíd pesti aluljárója kiszélesítését és megerősítését, illetve a viadukt felújítását – lehetővé téve, hogy a mostaninál szélesebb, új beszerzésű alacsonypadlós járművek közlekedjenek a vonalon. A jövő év végére a kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzése is megtörténik, tehát a kivitelezéshez szükséges források rendelkezésre állásával akár már 2016-ban megkezdődhet a beruházás.

A fővárosi villamoshálózat és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója – megvalósíthatósági tanulmány című előkészítési projektben 13 villamoshálózati, továbbá 6 trolibusz-hálózati fejlesztésről készült előzetes megvalósíthatósági tanulmány 2013 novemberében. Ezek alapján, több szem­pontú elemzés eredményeként, egy prio­ritási listáról kiválasztott, továbbtervezésre javasolt projekteknél a következő egy-két évben elkészülnek az engedélyezési és kiviteli tervek, megtörténik a megvalósításhoz szükséges engedélyek megszerzése. Ezek az alábbi projektek:

A fővárosi trolibusz-hálózat fejlesztése

A 77-es trolibusz Keleti pályaudvarig történő meghosszabbításának eredményeként Zugló középső területe közvetlenül csatlakozik a négyes metróhoz, további hosszabbítással pedig a Blaha Lujza térhez.

A 83-as trolibusz vonalát a népligeti metrómegállóig, és költség-haszon elemzés eredményétől függően a Kőbányai úti üzemi vonalon a Könyves Kálmán körútig meghosszabbítják.

Az észak–déli villamostengely kialakíthatósága a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Váci úton keresztül

A fejlesztés eredményeként összekapcsolnák a káposztásmegyeri és a dél-budai villamoshálózatot. A cél egy olyan, az észak–déli tengelyen kialakítandó egységes villamoshálózat, amely a Lehel téri és Deák Ferenc téri villamos-végállomásokat átmenő megállókká alakítja, megalapozza a Belváros fokozatos gyalogosbaráttá alakítását, lehetővé teszi a közúti forgalom további csillapítását a belvárosi területeken. A projekt megvalósulásával az észak–pesti térségből a mai 14-es villamosjáratot használók átszállás nélkül utazhatnának a Belvárosba, és közvetlen kapcsolat létesülne Dél-Buda eléréséhez is.

A külső Bécsi úti villamosvonal

A fejlesztés lényege, hogy az európai uniós forrásból megújuló és meghosszabbodó, a Hungária körgyűrűn közlekedő 1-es, valamint a budai fonódó villamosprojekt szerint a budai belvárossal szoros kapcsolatba kerülő 17-es villamos pályáját a Bécsi út külső szakaszán, a jelenlegi vasúti átjárónál kialakítandó végállomásig meghosszabbítanák. Az új végállomásnál intermodális csomópontot alakítanának ki P+R és B+R parkolóval, helyközi autóbusz-megállóhellyel, amely illeszkedne a MÁV Budapest–Esztergom vasútvonal korszerűsítéseként megépülő Aranyvölgy vasúti megállóhelyhez.

A projekt kiemelten szolgálja a külső Bécsi út térségéből, a Csúcshegyről, a Testvérhegyről és Törökkőről érkező III. kerületi lakosok, továbbá az agglomerációs – elsősorban a helyközi autóbusszal kiszolgált – településekről érkezők igényeit oly módon, hogy számukra új, környezetbarát és gyors közösségi közlekedési alternatívát kínál a pesti és a budai Belváros elérésére.

Külső villamos körgyűrű északi irányú meghosszabbítása

A fejlesztés eredményeként a külső villamos körgyűrűt meghosszabbítják a Nagy Lajos király útja–Erzsébet királyné útja csomóponttól az Árpád hídi metrómegállóig. Ennek része, hogy a 70-es és a 100-as vasúti fővonal, illetve a Rákosrendező pályaudvar, valamint az M3-as autópálya bevezető szakasza felett átvezetik a közúti és a villamospályát. Megújul és átépül a Kassai tér, P+R parkoló létesül a környékén, és megépítik az egyes metró tervezett meghosszabbításának állomásszerkezetét is akadálymentes kapcsolattal az új villamosmegállóhoz. A 3-as villamos a Béke térnél déli irányban ráfordul a Lehel utcára, majd a Lehel utca és a Róbert Károly körút csomópontjában az 1-es villamos pályájára. Az Árpád híd térségében az 1-es villamos infrastruktúrájához illeszkedve új villamos-végállomást alakítanak ki. A 82-es trolibusz nyomvonalát az Erzsébet királyné útjától meghosszabbítják a Kassai térig, kapcsolatot biztosítva ezzel az új P+R parkolóhoz, illetve a 3-as villamoshoz, valamint az egyes metró tervezett Kassai téri végállomásához.

A Fogaskerekű Vasút fejlesztése és rekonstrukciója

Ahhoz, hogy a Fogaskerekű Vasút versenyképessé váljon, szükség van a pálya és a biztosítóberendezés teljes rekonstrukciójára, valamint a vonal meghosszabbítására mindkét irányban. A jövőbeni végállomások a tervek szerint a Széll Kálmán térre, illetve – a XII. Kerületi Önkormányzat kérése alapján – a Normafa utcával szembe, az Eötvös út melletti teleksávba kerülnének. A normafai végállomás megépítéséhez telekalakítás szükséges a Hotel Olimpiánál: le kell bontani a hotelt, utat kell építeni, hogy az itt található telkeket megközelíthessék. A közel negyvenéves járművek helyett olyanokat kell beszerezni, amelyek a villamossal közös szakaszon is képesek közlekedni a Széll Kálmán tér és a Városmajor között. A Széll Kálmán tér hamarosan induló rekonstrukciójával lehetővé válik majd, hogy a fogaskerekű járművek ide érkezzenek. A vonal jelenlegi műszaki állapota – a további üzemeltetés érdekében – a meghosszabbítástól függetlenül is elengedhetetlenné teszi a teljes rekonstrukciót.

Astoria–Újpalota villamosvonal kialakítása

A Bosnyák tér és Újpalota sűrűn lakott térsége felől nagy az utazási igény a Belváros felé. Ezt az igényt a 7-es buszcsalád jelenleg csak alacsony szolgáltatási színvonalon képes kiszolgálni, ezért indokolt egy új, nagy kapacitású, magas szolgáltatási színvonalú kötöttpályás kapcsolat kiépítése, amely nagymértékben javítaná a XIV. és XV. kerület közlekedését. A felszín alatti vonalvezetés magas kivitelezési költsége miatt a négyes metró Bosnyák térig és Újpalotáig történő továbbvezetése várhatóan nem valósul meg a közeljövőben. A létező igények azonban szükségessé teszik egy olcsóbban megvalósítható felszíni kötöttpályás kapcsolat kiépítését az Astoria és Újpalota között.

Az egyes metró komplex rekonstrukciója és meghosszabbítása

Az 1896-ban, a világon a másodikként létesített Millenniumi Földalatti Vasút 1973-ban vásárolt járművei mára több mint negyvenévesek, ezért mielőbbi cseréjük szükséges korszerű, egyterű és energiatakarékos motor­kocsikra. Mivel a vonalnak a többi metróhoz képest jóval kevesebb a hálózati kapcsolata, új állomásokat kell létesíteni (Vigadó tér, Hungária körút), továbbá északi irányba szükséges a vonalat meghosszabbítani. A fejlesztések egy részét a következő ábrák mutatják be.

Az egyes metró északi meghosszabbítása

Új állomások az egyes metró vonalán

Új járművek az egyes metró vonalára

Hidak és felüljárók felújítása

A BKK jelenleg felújítja a X. kerületi Sibrik Miklós úti és a Ferihegyi gyorsforgalmi út feletti közúti hidat, valamint a Keleti pályaudvar bejárati vágányai felett a Kerepesi út forgalmát átvezető felüljárót. A mind közúti, mind vasúti szempontból forgalmas kereszteződések felújítása rendkívül időszerű, ugyanakkor komoly kihívást is jelent a forgalom fenntartásával folyó munkák okán. Mindkét felújításhoz a Fővárosi Önkormányzat biztosítja a forrást.

Százlábú híd

Az északi hídfél keleti és nyugati hídfői el­készültek, a felszerkezet összeszerelése és a híd hosszirányú betolása befejeződött. Amikor a felszerkezet befejező munkálatai elkészülnek, várhatóan októberben megtörténik a híd keresztirányú betolása is.

Sibrik

Az első fázis bontási munkálatai befejeződtek, az új kereszttartók megépültek, jelenleg a hídgerendák beemelése és a hídfők felújítása folyik. Az új hídfél várhatóan ez év decemberében készül el.

Lánchíd

A Lánchíd felújításának tanulmánytervi vizsgálati dokumentációja elkészült. A felújításban a Lánchíd tönkrement pályalemezét újjáépítik, jelenlegi díszvilágítását korszerűbb világítási rendszerre cserélik, a Várhegy alagút szigetelését és légtechnikai rendszerét megújítják, továbbá megvalósul a Clark Ádám tér rendezése. A tervezési munka 2016-ban fejeződik be, ezután kezdődhet el a kivitelezés, amely várhatóan 2019-ig tart.

Megújul a Határ úti metróállomás és környéke

A Ferde utca átépítésével növekszik a gyalogosok által használható terület, teljesen átépül a buszvégállomás, több hely jut a buszmegállókban várakozóknak. Bővülnek a gyalogosok által használt területek, és parkosított, rendezett teret alakítanak ki, díszmedencével.

A busz-és a villamosvégállomások akadálymentesített térkő burkolatot kapnak

A ma még kaotikus, a pavilonok labirin­tu­saként leírható közterület helyett a bódék elbontása után szellős, áttekinthető teret építenek. Az autóbusz-végállomás magasított szegéllyel épül, hogy könnyebb legyen a le- és felszállás. A vakokat és gyengénlátókat a járművek első és utolsó ajtaja vonalában vezető­sáv, valamint biztonságos közlekedőzóna segíti. A peronokon az esélyegyenlőség biztosítására rámpák épülnek a gyalogosátjáróknál.

A Béke tér komplex rendezése

A Béke tér a XVIII. kerület egyik központi tere, jelentős helyi és agglomerációs forgalmat bonyolít le. Itt van az 50-es villamos végállomása, a 236, a 236A, a 266, a 166, a 193E autóbuszjárat megállói, és az átszállási lehetőség is biztosított a Volánbusz Zrt. járataira.

A Béke tér a helyi közösségi élet egyik színterévé válhat

A projekt kivitelezése két ütemben valósul meg: az első ütem a tér rekonstrukcióját foglalja magába, míg a másodikban a teret körülvevő közlekedési felületek újulnak meg. Az első ütemben a téren jelenleg átvezető út, ezzel együtt az átmenő gépjárműforgalom is megszűnik, ezáltal a gyalogosok közlekedését előnyben részesítő közterület jön létre, mely lehetővé teszi a tér funkcióbővítését, például időszakos rendezvények lebonyolítására.

A Böszörményi út komplex fel­újítása, körforgalom kialakítása az Apor Vilmos téren

A Fővárosi Közgyűlés ez év áprilisi ülésén hozott döntésének megfelelően a BKK elindította a Böszörményi út és az Apor Vilmos tér felújításának tervezési közbeszerzési eljárását. A projektben az Apor Vilmos térre körforgalom tervezendő a villamospálya átvezetésének biztosításával. Elkészülnek a közúti vasúti pálya átépítési tervei a Nagyenyed utca és az Apor Vilmos tér közötti szakaszon, megújul a burkolat, a villamospálya mellett kerékpársáv létesül. A Nagyenyed utcánál vizsgálni kell, hogy kialakítható-e kerékpáros kapcsolat a Déli pályaudvar és a Széll Kálmán tér felé. A villamosperonok balesetveszélyesen keskenyek, ezért szélesítésük tervezése szükséges (2,5 méter széles, sínkorona + 26 centiméter magas kialakítással).

A BKK új jegy- és bérletkiadó automatái és az elektronikus jegyrendszer

Már több mint a fele üzemel Budapesten és agglomerációjában a 300 új, korszerű jegy- és bérletkiadó automatának; ez az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb, a jegy- és bérletvásárlási lehetőségek színvonalát javító beruházása. Az új BKK-automaták a jegyeken kívül bérlet kiadására és számla kiállítására is alkalmasak, az érmék mellett bankjegyet és bankkártyát is elfogadnak, ezért a jövőben kevesebb sorban állásra számíthatnak Budapest és az agglomeráció utasai. Fontos, hogy az új berendezések által nyomtatott bérletekhez meg kell adni egy tetszőlegesen választott arcképes igazolvány számát.

Futár – Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer

Az Új Széchenyi Tervből, az Európai Unió fejlesztési forrásaiból megvalósuló Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer az évtized egyik legjelentősebb fővárosi tömegközlekedési újítása, amelyik a valós idejű online utazástervezés biztosításával immár teljes mértékben megfelel a 21. századi közlekedés követelményeinek.

A Futár projekt részeként több mint 260 utcai kijelzőn már régóta elérhetők a valós idejű járatindulási információk, melyeket most a BKK teljes szolgáltatási területén, azaz több mint 5000 megállóra elérhetővé tesznek. A Futár Utazástervezővel ugyanis az interaktív térképen a megállókat színes ikonokkal jelzik, azokra kattintva pedig az onnan induló járatok valós idejű indulási ideje olvasható, valamint az utasok ezentúl azt is láthatják, hogy a jármű akadálymentes-e. Az indulási adatok – az utcai kijelzőkéhez hasonlóan – dinamikusan változnak a járművek mozgását figyelembe véve.•