2015. július: jegyzet, portré, kiállítás/konferencia, tudomány, innováció, lézer, egyetem, építés, atomenergia, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, it

Budapesten járt az ISPIM

A világ egyik legjelentősebb innovációmenedzsmenttel foglalkozó nemzetközi konferenciáját rendezték júniusban Budapesten. Az ISPIM (International Society for Professional Innovation Management) rendezvényére több mint negyven országból regisztráltak.


Idén Budapest adott otthont Európa legjelentősebb, innovációmenedzsmenttel foglalkozó nemzetközi seregszemléjének. Barcelona, Helsinki és Dublin után júniusban három napon keresztül a szakma figyelme hazánkra fókuszált. A globális kitekintést nyújtó rendezvényre 41 országból 440 innovációmenedzsmentben jártas szakember akkreditálta magát. Elsősorban finn, német és brit kutatók, oktatók és vállalati szakértők voltak meghatározó számban.

Deák Csaba, a rendezvény tanácsadó testületének tagja, a Miskolci Egyetem kancellárja elmondta, összesen több mint 230 előadásra és fórumbeszélgetésra került sor, a program pedig számos olyan gyakorlatot és esettanulmányt foglalt magában, amelyek konklúziói a későbbi­ekben felhasználhatóak lesznek a szakmai tevékenységek fejlesztésében. A konferencia emellett bepillantást nyújtott olyan nemzetközi nagyvállalatok innovációs projektjeinek menedzselésébe és az innovációs folyamatok gyakorlati lé­péseibe, mint például az Ericsson, az Evo­Pro vagy a Nokia. A részletekről elmondta, a nyitott laborok témaköre mellett a startup ökoszisztémák építésének nemzetközi tapasztalatai, a korai fázisú innováció kezelése, az üzleti modell innovációja vagy a nyílt innováció (open innovation) kérdésköre is szerepet kapott, amelynek egyre jelentősebb iskolája, gyakorlata van a világban.

A konferencia tanácsadó testületének tagja rendkívül érdekesnek ítélte Max von Zedtwitz globális innováció mítoszairól szóló előadását, amely alapvetően azt a tévhitet oszlatta el, miszerint az innovációs potenciál a 21. században már egyenlően oszlik el az országok között. A svájci előadó elismerte ugyan, hogy Kína és India komoly versenyhátrányt dolgozott le az elmúlt évtizedekben, ám az Egyesült Államok, Japán, az EU és Ausztrália még mindig előttük jár. Zedtwitz elismerően beszélt hazánk korábbi teljesítményéről, és reményét fejezte ki, hogy ismét fel tudunk zárkózni az élmezőnyhöz.

Márkus Csaba, a Deloitte Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának vezetője a hazai innovációk népszerűsítésének kérdéskörét és alternatíváit taglalta. Szerinte hazánk az Európában élen járó skandináv tagállamok és Németország mögött a középmezőnyhöz tartozik. Ezzel kapcsolatban Deák Csaba hangsúlyozta, hogy a magyar kormány jelentősen megnövelte a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt pénzt. A jelenlegi európai uniós költségvetési ciklusban kétszer akkora forrást – a hét év alatt összesen 750 milliárd forintot – fordítanak erre a területre, hogy megfelelő befektetési környezetet biztosítsanak Magyarországon a magas hozzáadott értéket képviselő és magas exporttartalommal dolgozó szolgáltatóvállalatok számára. Hozzátette: biztató cél az is, hogy a K+F ráfordítások aránya 2020-ra eléri a hazai össztermék, a GDP 1,8 százalékát.

Több előadás is foglalkozott az open innovation témájával, melynek lényege, hogy ha egy adott vállalkozásnál nincsen meg „házon belül” a szellemi kapacitás egy probléma megoldására, akkor egyrészt a beszállítói lánc tagjainak adják ki a feladatot, vagy az interneten teszik azt publikussá. Ugyanakkor arra is akad példa, hogy a cég profiljától eltérő fejlesztésbe fognak a belsős kollégák, majd egy spin-off céget létrehozva kezdenek egészen új tevékenységbe.

Christophe Deutsch ugyanebben a témában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyebek között infravörös kamerákat gyártó kanadai Telops egy-egy felmerülő probléma megoldására több hónapos előkészítés után workshopokat szervez 100-200 ember részvételével. Gupta Sanjay – aki 2011 óta a T-Systems Üzleti in­telligencia és Információmenedzsment megoldások ágazat igazgatója – az Innovációs Campus elnevezésű kezdeményezésükről számolt be, melynek lényege, hogy egy csapatépítő program keretében száz kolléga egymást inspirálva ötletel termék- és üzletfejlesztési témában.

Egy másik előadásban azt az érdekes folyamatot fejtették ki, mely szerint az innovációnak köszönhetően a világ legnagyobb vezető cégei már abszolút nem a hagyományos keretek között mozognak. A Facebook például úgy a leglátogatottabb közösségi portál, hogy egyetlen saját tartalommal nem rendelkezik, az Uber pedig annak ellenére a legnagyobb taxis vállalat, hogy egyetlen autója sincs. De az eBay is úgy folytat milliárdos kereskedelmet, hogy valójában egyetlen üzlete sincs.•

 
Innotéka