2016. november: jegyzet, portré, tudomány, kiállítás/konferencia, innováció, élelmiszer, egyetem, közlekedés, vízgazdálkodás, nanotechnológia, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás, megújuló energia, it
2016. november 8.

Szerző:
Bencze Áron

Csípik őket

Az innovációra akkor is szükségünk van, ha néhány termékkate­góriában piacvezetők vagyunk Magyarországon, és az exportunk is sikeres – szögezte le Palotás Gábor, az Univer Product Zrt. stratégiai és fejlesztési igazgatója, akivel egyebek között a cég paprikanemesítési programjáról beszélgettünk. A hazai élelmiszergyártásban és kiskereskedelemben fontos szereplőnek számító cég három év alatt megduplázta kutatás-fejlesztési ráfordításait.


Az Univer a hetvenes években legfeljebb kéttucatnyi terméket gyártott, ma pedig már mintegy 1100 különböző élelmiszercikket tartanak nyilván. A folyamatos termékfejlesztés mellett mikor indult be a kutatás-fejlesztési programjuk?

– 2009 óta egyre nagyobb hangsúlyt fek­tetünk az innovációra, ami egyben azt is jelenti, túlléptünk azon, hogy – képletesen szólva – egy adott termékcsalád hatodik ízvariánsa után megteremtettük a hetediket is. Olyan zöldségalapú termékcsaládokat kezdtünk fejleszteni, melyek több újdonságtartalmat hordoznak magukban. Miután legfontosabb mezőgazdasági nyersanyagunk a fűszerpaprika volt, így elsőként ennek nemesítésébe kezdtünk.

Kísérleti paprikanövények termálvízzel fűtött fóliasátorban

A fűszernövény esetében azzal kellett szembenéznünk, hogy a kertészeti ágazat kilencvenes években indult sorvadásával párhuzamosan a korábban államilag finanszírozott K+F tevékenység gyakorlatilag megszűnt, miközben a gazdaságossági, környezeti és a fogyasztói elvárások miatt az alapanyagbázis továbbfejlesztésének igénye nem csökkent. Ennek ismeretében saját laboratóriumot szereltünk fel, melyhez K+F pályázatokból szereztünk kiegészítő forrásokat, és olyan külsős szakembereket vontunk be a programunkba, akik ezen a területen több évtizedes szakértelemmel rendelkeztek, és nemzetközileg is elismert eredményeik voltak. A fejlesztésnek köszönhetően 2015-re eljutottunk oda, hogy egy saját csípőspaprika-fajta sort vezettünk be a piacra. Emellett megkezdtük vetőmagüzemünk felépítése után a szaporítóanyag nagyobb volumenű előállítását is, így a tervek szerint 2017-re a saját fajtáinkkal már a teljes csípőspaprika-termesztési igényünket ki tudjuk szolgálni.

A csípős fűszerpaprika nemesítési programjáért a cég megkapta a 2015. évi Agrár Innovációs Díjat
Mire volt szükség ahhoz, hogy az Erős Pista néven ismert fűszerkrém négyszer erősebb változata, a Haragos Pista a polcokra kerülhessen?

– Felméréseink szerint mind nagyobb igény jelentkezett egy jóval csípősebb termék iránt, ezt a szintet azonban már nem lehetett a régi fűszerpaprika-fajták használatával elérni. Éppen ezért természetes úton, több növénygeneráción át elvégzett szelekcióval növeltük egyes fűszerpaprika-fajták csípősségtartalmát és betegség-ellenállóságát, valamint külön erre a célra létrehoztunk egy új, interspecifikus fajhibridet is. A forgalmi adatok szerint nyitott a vásárló az újításra: az alaptermék forgalmának 5 százalékát már elérte a Haragos Pista, ráadásul ez lesz az első olyan évünk, amikor minden kereskedelmi láncba tudtunk e termékből juttatni. És ami a legnagyobb elismerés: nem az alaptermék kárára érte el ezt az arányt, azaz segítségével sikerült eladásaink számát növelni.

Jelenleg az Univer a legnagyobb ipariparadicsom-feldolgozó vállalat Magyarországon. Ezen a területen milyen előrelépések történtek?

– A magyar ipariparadicsom-termesztés és -feldolgozás napjainkban csak árnyéka korábbi önmagának, de a jelek szerint a paradicsomsűrítmény export­piacain komoly lehetőség kínálkozik a növekedésre, ehhez azonban korszerűbb feldolgozási és termesztési technológiára, hosszabb feldolgozási szezonra és logisztikai fejlesztésekre is szükség volt. Első lépésként 2014-ben felújítottuk és bővítettük a volt Kecske­méti Konzervgyár területén található harmincéves, „örökölt” pa­radicsomsűrítő üzemünket, ahol jelentős sikereket értünk el az energiahatékonyság javításában. Ezután bővíteni kezdtük az ipari paradicsom termesztését is. Hazánkban az utóbbi években szinte Békés megyére koncentrálódott ez a tevékenység, a távolság miatt azonban Kecskeméthez közelebbi területeket is szerettünk volna bevonni a programba, ám ott az eltérő minőségű talaj miatt egészen más termesztéstechnológia kifejlesztésére volt szükség. Létrehoztunk egy 160 hektáros mintagazdaságot, ahol öntözési és tápanyag-utánpótlási kísérletet indítottunk el. Ennek az ültetvénynek bemutató jellege is van a potenciális partnerek számára. Egyik napról a másikra nem lehet elérni a rendszerváltás előtti szintet, de reményeink szerint a fűszerpaprika után a paradicsom esetében is komoly eredményeket fogunk tudni felmutatni rövid időn belül.•

 
Innotéka