2018. október: jegyzet, portré, fizika, egyetem, disszemináció, tudomány, genomika, orvostudomány, neutronkutatás, gépipar, innováció, okostechnológia, energiagazdálkodás, it, építés, közlekedés, ipar 4.0, megújuló energia, zöldkörnyezet
2018. október 3.

Szerző:
Bencze Áron

Digitális biztosítók

Az elkövetkező évtizedben a biztosítást vásárló ügyfelek jelentős hányadát már a digitális korszakban szocializá­lódott Y és Z generáció tagjai teszik ki, azonban a szektor szereplői még a pénzügyi vállalkozásoknál is jóval konzervatívabb szemléletet képviselnek. A biztosítási iparág technológiai megújítását célzó insurtech megoldások jelenthetik vajon a jövőt? A nemzetközi trendeket és a magyarországi lehetőségeket a téma egyik hazai szakértőjével, Szűcs Krisztiánnal jártuk körbe.


Nem kevesebbet állít az egyik vezető stratégiai tanácsadó cég, a Roland Berger tanulmánya, mint hogy komoly fenyegetést jelentenek az insurtech megoldásokat képviselő vállalatok a piacon lévő biztosítók számára.

A biztosítási üzlet ugyan meglehetősen bonyolult folyamat, azonban a markánsan változó piaci igényeknek köszönhetően egyre nagyobb a létjogosultsága ezen a területen a technológiai innovációnak. A globális biztosítási ágazat üzleti értéke napjainkra megközelíti az ötezer milliárd dollárt, azaz kisebb mértékű piacvesztés is komoly értéket képvisel, ehhez képest a szakma régi szereplői jóval lassabban korszerűsítik rendszereiket, mint a pénzügyi szolgáltatási ágazat más területein működő vállalatok. Más szektorokkal összehasonlítva a digitalizáció hatása kevésbé volt meghatározó, és ez a tradicionális struktúrával és megoldásokkal operáló szektor a mai napig nem használta ki az ebben rejlő potenciált. Ezek után kevésbé meglepő, hogy az insurtech vállalkozások megpróbálnak hatással lenni a piaci folyamatokra. A technológiai fejlesztésekre fókuszáló vállalatok számának és a beléjük fektetett tőke gyarapodásának ismeretében (a CB Insights piackutató cég becslése szerint 2016-ban 1,7 milliárd dollár volt) a tradicionális iparág jövőjét jó eséllyel ezek az új szereplők fogják megreformálni. A piac hagyományos szereplőinek hegemóniája továbbra sincs veszélyben, hiszen jellemzően kis cégekről van szó, nem különösebben erős pozíciókkal és viszonylag korlátozott anyagi lehetőségekkel.

Megkezdődött az átrendeződés

De vajon hogyan lehetne meghatározni az insurtech kifejezést? Szűcs Krisztián biztosítási szakember, az első magyar biztosítási chatbot fejlesztője és üzemeltetője szerint a terület újdon­sága miatt egyelőre még nincs egzakt definíciója a kifejezésnek. „Az insurtech alapvetően a biztosítási iparágat megreformálni képes és akaró, technológiai újításokat tartalmazó megoldások használata.” A szakértő szerint fontos kérdés, hogy insurtechnek tekinthetőek-e a biztosítók által alkalmazott technológiai fejlesztések, vagy inkább a szolgáltatást alapjaitól újraértelmező megoldásokat soroljuk ide. Véleménye szerint az utóbbiakat, ahol a legújabb technológiai innovációkkal, adatkezelésekkel, decentralizált, egyszerűsített, hatékony biztosítási megoldásokkal találkozhatunk, melyek megértése és kezelése könnyű, olcsó és transzparens a felhasználó számára. Az insurtech cégek termékeket és szolgáltatásokat kínálnak a biztosítók számára az üzleti folyamataik javításához, valamint az ügyfelek jobb kiszolgálásához. Ez elsősorban az online alkuszokra jelent veszélyt, mert az insurtechek gyorsabban tudnak reagálni az ágazati problémákra, mint a hagyományos piaci szereplők.

„Számos insurtech vállalkozás a blockchain által nyújtott decentralizált működés mellett tette le a voksát, így kiiktatta a biztosítót, és okosszerződésekkel biztosított kockázati közösségeket hozott létre”
– mondta Szűcs Krisztián. Emellé olyan innovációkat is fejlesztettek, mint a chatbot alapú kárrendezés vagy a gyors és egyszerű szerződéskötés. Hogy ez a folyamat milyen minőség­beli változásokat eredményezett? Az amerikai Lemonade startup például a mesterséges intelligencia segítségével három másodperc alatt képes rendezni akár egy szombat éjszakai káresetet is.

A személyes találkozásokat igénylő értékesítőt kiiktató kínai Zhong An 2013-as alapítása óta pedig több mint félmilliárd ügyféllel és több mint nyolcmilliárd értékesített szerződéssel rendelkezik. „Ez a szám több mint kétszerese az Allianz, a Generali és az AIG összesített ügyfélszámának” – érzékeltette az arányokat a szakértő.

A blockchain egy algoritmus és a hozzá tartozó elosztott adatstruktúra, amellyel egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak kezelni – bárminemű központosított adminisztráció nélkül.

A példaként hozott vállalatok is jól mutatják, hogy az insurtech – legalábbis egyelőre – főként a tömegtermékek és az egyedi kis biztosítások piacára tud sikerrel betörni – állapította meg a szakértő, kiemelve: elsősorban a lakás-, utas- vagy a gépjármű-biztosítások piacán, illetve a „kütyübiztosítások”, vagy az olyan ritkán használt nagy értékű eszközök, mint egy fényképezőgép, komolyabb kerékpár biztosításának piacán jelentek meg az első fejlesztések. Ez utóbbiakra jó példa a Trov és az AXA együttműködéséből született megoldás, mely egy applikáció segítségével lehetővé teszi, hogy bizonyos tárgyakra akár egy-egy napra kössünk biztosítást. Mindezt egyszerűen, a telefonunkon keresztül.

Az insurtech főként a tömegtermékek és az egyedi kis biztosítások piacára tud sikerrel betörni, elsősorban a lakás-, utas- vagy a gépjármű-biztosítások piacán. A komplexebb, szakmai tudást és személyes bizalmat igénylő termékeket még továbbra is a hagyományos biztosítási tanácsadók fogják eladni.

A szakértő szerint az eddigi tapasztalatok alapján félnivalójuk inkább az online alkuszoknak van, mint a hagyományos biztosítási tanácsadóknak. Ez utóbbiak szerződésportfóliójából ugyanis az elmúlt években már kikoptak az egyszerűbb tömegtermékek, és a komplexebb, szakmai tudást és személyes bizalmat igénylő termékeket továbbra is ők fogják eladni. A többi szolgáltatás esetében viszont az okosmegoldások sok ügyfelet csábíthatnak át az online alkuszoktól, de adott esetben a hagyományos biztosítóktól is. Szűcs Krisztián szerint a szektor jövőjét illetően az a legfőbb kérdés, hogy a biztosítók elengedik-e ezeket a területeket és teret hagynak az insurtech biztosítók megjelenésének, vagy maguk is az innováció élére állnak.

Első lépések Magyarországon

„Egyrészt a különböző piacok általános digitalizációs hype-ja, a startup boom, de elsősorban az ügyféligények hozták létre az in­surtechet” – magyarázta a szakértő, amikor a digitalizációs folyamatot elindító tényezőkről érdeklődtünk. Azt látva, hogy egy biztosító mennyire bürokratikus, és mekkora az innovációval kapcsolatos ellenállás a menedzsment és a hagyományos értékesítési rendszereket működtető kollégák részéről, csak idő kérdése volt, hogy az ebbe belefáradt biztosítási szakemberek vagy ügyfelek mikor kezdenek saját fejlesztésekbe. Véleménye szerint az ellenállás részben onnan ered, hogy a menedzserek még csak most tanulják azokat a technológiai újításokat, melyeket gyermekeik már használnak is. De ezzel nincs vége a hátráltató tényezőknek, a biztosítók ügyvédjei az egyre szigorodó jogi környezetnek való megfelelést szem előtt tartva hátráltathatják az ötletek megvalósulását, az informatikusoknak pedig az elavult rendszerek működtetése és fejlesztése mellett nem sok idejük marad a teljesen új fejlesztésekre. A szakértő szerint ebben nincsen semmi meglepő, hiszen a sokszor évszázadok óta stabilan működő biztosítók fő célja a további stabilitás, a brand értékének és a részvények értékének megőrzése és gyarapítása. Ebbe pedig nem fér bele egy esetlegesen elbukó innovációs projekt. „A magyarországi biztosítók menedzsmentje nem alkot, inkább csak működtet, teljesen más attitűdre lenne szükség ahhoz, hogy az innováció élére álljanak” – tért át a hazai helyzet elemzésére Szűcs Krisztián, és kiemelte: itthon még gyerekcipőben jár az insurtech. A tényszerűség kedvéért fontos megjegyezni, hogy az első, anyagilag is rendkívül sikeres vállalkozás a már korábban említett kínai Zhong An volt, mely 1,5 milliárd dolláros IPO-t (Initial Public Offeringet, vagyis kezdeti nyilvános részvénykibocsátást – a szerk.) hajtott végre.

A szakértő szerint a visszafogott hazai reakció oka elsősorban abban keresendő, hogy a magyar startupperek inkább a pénzügyi szektorokra fókuszáló fintech felé fordultak először, emellett pedig a (túl)szabályozottság sem kedvez az insurtechnek, ráadásul saját fejlesztésként piacra dobni egy terméket elég nehéz, hiszen megfelelő tőke szükséges hozzá az esetleges korai kárkifizetések miatt. Ennek ellenére akadnak üdítő kivételek, ilyen például a Kriph.io, amelyik insurtech indulóként több fintech elől elhozta a FinTechShow fődíját 2017-ben. A Kriph egy „okos” casco biztosítási platform, ahol közösséget lehet szervezni, a közösségek szabályait a csoporton belül lehet kialakítani, a vezetési stílus alapján adhatnak díjkedvezményt vagy épp felárat. Mindezt „vízfej” nélkül. Szűcs Krisztián úgy tudja, biztosítót keres a fejlesztőcsapat az ötlethez, de a magyar biztosítós közeg, legalábbis most még nehezen fogadja be az ennyire új megközelítéseket. „Kíváncsian várom ugyanakkor az Uniqa nemrég indult kezdeményezésének hatását, melyet cherrisk néven indított, illetve a RowanHill első magyar blockchain-alapú biztosítását, melyet jövőre terveznek itthon indítani” – említett további biztató hazai fejlesztéseket. És hogy kicsit büszkék is lehessünk a hazai sikerekre, ez utóbbi insurtech nemzetközileg is az elsők között léphet piacra blokkláncalapú, adatvezérelt biztosítási termékével.

Szintén pozitív fejlemény, hogy az utóbbi időben saját műhelyeket kezdtek el létrehozni a biztosítók. A Generali Innovációs ötletbörzét indított a Corvinus Egyetemen, a Posta Biztosító létrehozta a Hello Labot, de az NN-nek és más biztosítónak is vannak már innovációs kísérletei, ahol kívülről vonnak be insurtech-jellegű megoldásokat. „Ezek egyrészt segítenek a hagyományos biztosítóknak megérteni a jövő generációját, másfelől nem nekik kell erőforrást biztosítani ötletek kidolgozására, és a tényleg működőképes megoldásokat be tudják integrálni vagy meg tudják vásárolni, mielőtt esetleg konkurensként jelennének meg a piacon” – jegyezte meg Szűcs Krisztián, aki szerint Magyarországon nem lesz egyszerű külön biztosítóként piacra vinni egy insurtechet.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a következő évtizedben a biztosítók ügyfelei között egyre nagyobb számban jelennek meg az 1995 után születettek. Ezek a fiatalok rendkívül alulbiztosítottak, ami feltehetőleg bizalmatlanságból is fakad, azonban a szakértő szerint ebben a kudarcban az is közrejátszik, hogy az Y és Z generáció tagjai valószínűleg nem a megfelelő módon vannak megszólítva. Mint fogalmazott, a mai fiatalok sokkal egyszerűbb, érthetőbb megoldásokat szeretnének, lehetőleg okoseszközökön, mindent azonnal, 24/7 elérhetőséggel, vagyis a hét minden napján, éjjel-nappal. Ez a generáció már nem az anyagi javakhoz ragaszkodik, nincs feltétlenül saját lakásuk, házuk, a digitális szocializációnak köszönhetően pedig már előbb oldanak meg mindent számítógépen, telefonon, mint hogy beengedjenek magukhoz egy üzletkötőt vagy ügynököt. Ezeket az igényeket azonban a hagyományos értékesítői szisztéma egyszerűen képtelen kiszolgálni. Szűcs szerint ráadásul rengeteg adatunk keletkezik bankoknál, okoseszközökön, egészségügyi intézményekben, melyeket megfelelően aggregálva, leszűrve sokkal személyre szabottabb árazással és szolgáltatási körrel lehetne kiszolgálni az ezt igénylő célpiacot. „Banki adatok alapján nemcsak az határozható meg, hogy mennyi pénzt tud valaki félretenni, de a kockázattűrő képesség, a likviditás iránti igény és sok minden más is” – mutatott rá a szektorok közötti különbségekre a szakértő, hozzátéve, hogy a hagyományos termékfejlesztéssel nem lehet ilyen mélységben egyénre szabni a szolgáltatásokat, éppen ezért itt van mozgástere az insurtechnek.

Az Y és Z generáció tagjai már sokkal egyszerűbb, érthetőbb megoldásokat szeretnének, lehetőleg okoseszközökön, mindent azonnal, 24/7 elérhetőséggel – azaz a hét minden napján, éjjel-nappal. Ez a generáció már nem ragaszkodik az anyagi javakhoz, nincs feltétlenül saját lakásuk, házuk, a digitális szocializációnak köszönhetően pedig már előbb oldanak meg mindent számítógépen, telefonon, mint hogy beengedjenek magukhoz egy üzletkötőt vagy ügynököt.

Húszból egy marad talpon

Szűcs Krisztián úgy látja, hogy a magyar gyakorlat bebizonyította: az uniós vagy más hazai források biztosítása önmagában kevés az átütő sikerhez. Mint emlékeztetett, a startupok kezdeti finanszírozását segítő Jeremie-program sem tudott átütő sikert felmutatni, ugyanakkor azt is elismeri, hogy a dotáció mértéke sokszor nem is lehet elegendő hozzá. „A hazai startupok 5-10 millió forint közötti összeget kapnak inkubációs vagy pre-seed szakaszban, miközben az Amerikai Egyesült Államokban 100 ezer dollár, azaz közel 30 millió forint a »beugró«. A rendszer sem tökéletes, azaz egyrészt a kapcsolatok is befolyásolhatják egy-egy pályázat sikerét, és volt idő, amikor olyan könnyen adták a pénzt, hogy az szintén nem segítette a valódi fejlesztéseket” – sorolta a buktatókat Szűcs, aki egy szakértők között ismert mondást idézve úgy fogalmazott: „a Jeremie olyan, mint a drog, nehéz lejönni róla és valódi munkát kezdeni utána”. Azt is elmondta, hogy a befektetői oldal kockázatviselése sem ideális. „Ez nem egy hagyományos befektetés, húsz startupból jó, ha egy marad talpon, a többibe invesztált pénz elvész” – ismerte el a kockázat nem is olyan alacsony mértékét, hozzátéve: az az egy sikeres ötlet azonban több százszoros hasznot hozhat. Véleménye szerint Magyarországról akkor lehet sikeres egy startup, akár insurtech, ha mielőbb ki tud jutni a nemzetközi piacra, lehetőleg az Egyesült Államokba, ahol kapcsolatokat, szakmai támogatást és nagyobb tőkét tud szerezni.

Hova tovább?

Szűcs szerint az insurtech sikere a jövőben nem kérdéses, annak jelenlegi mértékét azonban nehéz mérni. Egyes nemzetközi tanulmányok szerint az évtized végén kezdődhet az insurtechek igazi offenzívája.

Az évtized végével az insurtech cégek piaca évente átlago­san 10 százalékot meghaladó mértékben nőhet, és ezt a bővülési ütemet főleg az internetalapú üzleti ökoszisztéma felfutása hajtja. Egy tanulmány szerint a piaci terjeszkedés meghatározó elemei ebben a szegmensben is a közösségi média platformok lehetnek.

A Technavio technológiai kutatással és tanácsadással foglalkozó cég tanulmánya egyebek között azt írja, hogy az elkövetkező években ezeknek a cégeknek a piaca évente átlagosan 10 százalékot meghaladó mértékben nőhet, és ezt a bővülési ütemet főleg az internetalapú üzleti ökoszisztéma felfutása hajtja. A tanulmány kitér arra is, hogy a piaci terjeszkedés meghatározó elemei ebben a szegmensben is a közösségi média platformok lehetnek. A szak­értő a hazai jövőképpel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb problémát egyrészt továbbra is az jelenti, hogy a nemzetközi folyamatok ellenére a hazai szektor jó része a startupok esetében még mindig a hagyományos hitelezésben gondolkozik. Másrészt pedig a szektor teljesítőképességét is gátolja, hogy párhuzamosan működtetik a hagyományos értékesítési struktúrát és az innovatív megoldásokat. Szűcs Krisztián ugyanakkor bizakodó, mert vannak olyan pozitív értelemben vett „őrültek”, mint például a Kriph.io alapítói, akik hajlandóak kitaposni az utat, látják és értik a fejlődés irányait, ráadásul a biztosítók is elkezdték – ha lassan is – figyelembe venni az új generációk igényeit.•

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka