2014. május: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, biotechnológia, disszemináció, egyetem, megújuló energia, innováció, startup, agrárium, zöldkörnyezet, közlekedés, it
2014. május 5.

Szerző:
Bencze Áron

Döntő pillanat

Magyarország jelenleg olyan „szerencsés helyzetben” van, amikor több a rendelkezésre álló pályázati forrás, mint a megvalósítandó ötlet – mondta el lapunknak Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke. Az intézmény éppen ezért rengeteg energiát fog fordítani az innovatív ötletek felkutatására. A szemléletváltás egyik kézzelfogható eredménye az áprilisban indult Startup Tavasz 2014 rendezvénysorozat.


A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Budapest HUB munkacsoport, valamint számos hazai szakmai szervezet és nemzetközi partner együttműködésével indult útjára a Startup Tavasz 2014 rendezvénysorozat. Spaller Endre szerint az elmúlt évek szisztematikus és folyamatosan megújuló munkája elengedhetetlen volt a rendezvényt övező összefogás megteremtéséhez. Emlékeztetett arra, hogy itthon nem is olyan régen kezdődött a startup kultúra felkarolása, a rövid időszak ellenére mégis komoly eredményeket sikerült elérni ezen a területen. A NIH elnöke elsőként a Jeremie-alapok megjelenését említette: a tőkeprogram rendelkezésre álló keretösszege a magánbefektetői forrásokkal kiegészülve összességében 130 milliárd forint forrásbevonást tett lehetővé a vállalkozások finanszírozásához. Véleménye szerint ez volt az a döntő momentum, amikor sokan felismerték az ebben rejlő lehetőséget, és egyre többen láttak fantáziát kezdő ötleteik megvalósításában. Ezt a szemléletet mélyítette tovább a NIH által azóta indított technológiai inkubátor- és mentorprogram is.

Spaller Endre

A Startup Tavasz 2014 nem titkolt célja, hogy Budapest minél előbb felkerüljön a világ startup térképére, mint a közép-európai régió központja. Spaller Endre szerint erre minden esélyünk megvan, hiszen ma már nemigen múlik el úgy egy hónap, hogy a magyar fővárosban ne tartanának valamilyen rangos rendezvényt ebben a témakörben. „Több ország is pályázik a régiós központ pozíciójára, ezért jelenleg szinte mindenkivel versenyzünk, legerősebb riválisunk pedig már csak méreténél fogva is Lengyelország” – reagált az elnök legnagyobb versenytársunkat firtató kérdésünkre. Hozzátette: magabiztosságunkat erősítheti az is, hogy több ország nagykövete érdeklődik a magyar minta iránt, és a támogatási struktúra mellett a kezdő vállalkozások eredményei is több mint biztatóak.

Hinni kell az ötletben

„Van egy innovatív ötleted, mely egy létező problémára ad megoldást, és amellyel akár nemzetközi üzleti sikert is elérhetsz? Bízol magadban, a csapatodban és az ötletedben, és nem félsz a világ elé tárni? Remek. Készen állsz arra, hogy vállalkozást is alapíts rá, vagy már alapítottál is, és mindezt meg akarod mutatni a világnak? Szuper. Mert szerveztünk egy startup versenyt. Hogy megmutasd!” – olvasható a Startup Tavasz 2014 pályázati felhívásában. Ezzel kapcsolatban Spaller Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy ilyen megmérettetés alapvetően arra alkalmas, hogy keretet adjon az ötleteknek, és némi támogatással el is juttassa a piacig. Kifejtette, hogy a kezdő vállalkozásoknak hinniük kell önmagukban, és a befektetőkkel is el kell hitetniük, hogy az ötletük nem pusztán jó, hanem egyszerűen zseniális. Ugyanakkor kitért arra is, hogy a Nemzeti Innovációs Hivatal a vállalkozások felépítésében közvetlenül nem tud segíteni, azt azonban elsődleges feladatának tekinti, hogy összehozzák egymással az erre alkalmas szereplőket. Minderre azért van szükség, mert egy startup lényege az oktatás és a befektetés határán található, és e két terület találkozási pontján Magyarország egyelőre még nem teljesít kielégítően – ismerte el Spaller Endre, aki szerint minél több ilyen típusú versenyre van szükség.

Érdeklődő közönség

A 2014 áprilisától május végéig tartó Startup Tavasz 2014 rendezvénysorozat két újdonságot tartalmaz. Egyrészt a szervezők végre felismerték a magyar piac méretéből adódó korlátokat, ezért a befektetői szempontokat is figyelembe véve, és kelet-közép-európai léptékben gondolkozva nemzetközi keretet adtak a megmérettetésnek. Másrészt pedig egy-egy startup esetében nem a pillanatnyi állapotra voltak kíváncsiak, hanem folyamatában vizsgálják a kezdő vállalkozásokat. „Látni kell, hogy egy induló vállalkozás megálmodása, felépítése, majd életben tartása hosszú folyamat, némi oktatással azonban komoly változásokat lehet elérni” – érvelt a szemléletváltás mellett az elnök. A versenyen tehát alapvetően nem a befektetők megtalálása a cél, hanem az, hogy elő tudják segíteni az induló cégek fejlesztéseit, hogy egyetlen hasznos ötlet se vesszen itthon kárba.

Nemzetközi színtéren

Nevezni viszonylag egyszerűen lehetett: nem volt követelmény, hogy az indulóknak már cégük legyen. Első körben egy maximum kétperces videót kellett készíteniük, melyben a startupperek pitch- (ajánló-) szerűen bemutatták ötleteiket, emellett pedig egy egyoldalas angol nyelvű anyagot, úgynevezett „one-pager”-t kellett összeállítaniuk, mely nemcsak az alapötlet előzményeit, de a termék vagy szolgáltatás felépítését, versenyelőnyeit, célcsoportját és a vállalkozás elvárásait is tartalmazta. A formai követelmények be nem tartása miatt a jelentkezők harmada lemorzsolódott: mindössze hatvan érvényes pályázat volt. Már az idegen nyelv használata is komoly szűrőnek bizonyult, pedig Magyarországon kívül Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Albániából és Bulgáriából is neveztek a versenyre.

Ezután is maradt még meglepetés, az előzsűri például „kissé csodálkozva” fogadta az első pályaműveket, mert hol az ötlet volt gyengébb, hol pedig az előadásmód rontott rendkívül sokat az összképen – tudtuk meg Spaller Endrétől. Maga a jelenség nem újszerű, az európai startupok piacra lépésének legnagyobb korlátja hosszú ideje az Egyesült Államokban is az ottani elvárásoknak nem meg­felelő prezentáció. Az amerikai piac homogenitását nemcsak a nyelvi azonosság erősíti, de a szabályozói és az üzleti környezet, illetve a viselkedési kultúra egysége is. Európaiként rendkívül nehéz betörni, egy valóban jól eltalált ötlettel azonban óriási piacot lehet azonnal szerezni. Éppen ezért az indulók a Traction Tribe mentori körének köszönhetően ingyenesen vehettek részt egy képzésen. A felkészülési napon az öt mentor 4-4 csapattal vette át az alapokat. Először minden csapat lehetőséget kapott, hogy ajánlóját a többiek előtt 3-4 percben előadja, majd az egyes mentorok személyre szabottan mondták el véleményüket az egyes prezentációkról. A pitching magában foglalja a 30 másodperces befektetői prezentációtól kezdve a félórás előadásig egy vállalkozás bemutatásának számos formáját. A felkészítés végén minden csapat ismét előadta bemutatkozóját, így könnyen le tudták mérni a résztvevők magukon és egymáson is a felkészítés sikerességét. A NIH-elnök szerint a startupok oktatásának egyik legnagyobb kihívása, hogy nincsenek abszolút szabályok és megváltoztathatatlan, merev keretek. A pitching is például sokkal inkább szemlélet, mint egy adott tevékenység gépies begyakorlása, elsősorban a lényegre koncentráló látásmód elsajátítását jelenti.

A szakma krémje

Természetesen senki sem hiheti, hogy a startupperek egyetlen varázsütésre elsajátítják az amerikai gondolkozásmódnak megfelelő szemléletet, és azt sem, hogy pillanatok alatt megértik, miképpen működnek az Újvilágban a mechanizmusok, de az induló vállalkozásoknak biztos alapot jelenthet egy ilyen képzés. Ráadásul a nemzetközi zsűri garantálja, hogy kizárólag olyan ötletek kaphassanak zöld utat, amelyek valóban méltóak a megmérettetésre a nemzetközi piacon.

A zsűri tagjai (balról): Jonathan Wegener, Fej Shmuelevitz, Záboji Péter, James Digby, Kubatov Márk

A pályázatokat véleményező, nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri vezetője Záboji Péter volt, aki a European Entrepreneurship Foundation (Európai Vállalkozási Alapítvány) alapítója és elnöke, vállalkozói befektető és üzleti angyal. A döntnökök között ült James Digby, a Rockstart Accelerator társalapítója, startupszak­értő, a Nordic Startup Awards verseny főszervezője és alapítója, Fej Shmuelevitz, a Google által nemrég több mint egymilliárd dollárért felvásárolt Waze alelnöke. Termékük a világ egyik leggyorsabban fejlődő közlekedési és navigációs alkalmazása. Jonathan Wegener, aki 2003 óta dolgozik meghatározó New York-i startup cégeknél, és behatóan ismeri a helyi startup-ökoszisztéma működését. A zsűri tagja volt még Kubatov Márk technológiai vállalkozó is, a Traction Tribe társalapítója, aki több mobilfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás és startup (ShopDash, Magyar Innovációs Techshow nyertese volt 2013-ban) vezetője. Kubatov Márk széles körű tapasztalatokkal rendelkezik az amerikai és magyar startupok területén.

Az évtized nagy üzlete

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Startup Tavasz rendezvénysorozat keretében rendezett Közép-európai Startup Verseny megnyitóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az iPhone és az iTune megjelenése 2008-ban egy teljesen új iparágat hozott létre. Kifejtette, hogy miközben 2009-ben gyakorlatilag nulla, 2013-ban már csaknem kétmillió volt az applikációk, vagyis a webes és mobilra készülő alkalmazások fejlesztésén dolgozók száma Európában. Az Európai Bizottság előrejelzésére hivatkozva úgy becsülte, ez a szám 2018-ra már ötmillióra emelkedik. Az államtitkár szerint mondhatni a szemünk előtt játszódik le ez a rejtett forradalom. Cséfalvay Zoltán kitért az applikációs üzletág anyagi oldalára is: a webes és mobilos alkalmazásokból származó bevétel húszmilliárd euróra rúg Európában, öt éven belül pedig több mint hatvanmilliárd euróra emelkedik ez az összeg, ami a magyar bruttó hazai termék, azaz a GDP kétharmadát teszi ki. Ennek kapcsán az államtitkár megjegyezte, napjainkban jóval többről van szó, mint zenék vagy játékok letöltéséről.

Cséfalvay Zoltán

Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Unió kifejezetten jól áll a webes és mobilos alkalmazások területén, a világpiaci értékesítés több mint 40 százalékát tudhatja magáénak, épp ugyanekkora aránnyal rendelkezik, mint az Egyesült Államok. Cséfalvay Zoltán szerint Magyarországon és Kelet-Közép-Európában is van egy új generáció, az újonnan indult startupokban dolgozók, akik helyet követelnek maguknak az applikációs gazdaságban, ahogy fogalmazott, az évtized nagy üzletében. Éppen ezért még idén ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az az adó- és adminisztrációs terheket csökkentő csomag, amely megkönnyíti majd mind az új, innovatív vállalkozások, a startupok, mind pedig az ezekbe fektető cégek életét. Az intézkedési csomag azokon a javaslatokon alapul majd, amelyeket a tavaly létrejött Budapest HUB munkacsoport dolgozott ki. A munkacsoport a hazai startup világ szereplőinek és az NGM szakértőinek részvételével működik.

Ösztönző díjazási rendszer

Spaller Endre a rendezvénysorozat első állomásának tapasztalatait összefoglalva elmondta, komoly médiaérdeklődés és tartalmas prezentációk mellett nagy sikerrel zárult a Budapest egyik inkubátorházában tartott Közép-európai Startup Verseny, melyen 25 csapat kapott bemutatkozási lehetőséget. A szervezők úgy döntöttek, nem egy versenyzőt szeretnének kiemelni a mezőnyből, ezért egyedi díjazási rendszerrel ösztönözték a csapatokat. A legjobb tíz csapat ismét összemérheti tudását a Central European Startup Awards májusi versenyén, előtte részt vehetnek egy többnapos budapesti bootcamp képzésen. Továbbá a Nemzeti Innovációs Hivatal különdíjaként egy csapat eljuthat Európa egyik startup központjába, hogy a legjobb mentoroktól és startuposoktól tanulhassanak.

A verseny első fordulójában a győztesek között szerepelt a többi között egy beszédeket és prezentációkat megosztó és emellett visszacsatolást is biztosító értékelő rendszer, egy komplex önkiszolgáló e-book szolgáltatási platform, valamint egy 3D nyomtatási platform. A zsűri szintén továbbjuttatott egy, a társadalmi szervezetek fenntarthatósági javaslatait kezelő és a párbeszédet lehetővé tevő online megoldást is. Ugyancsak elismerésben részesült az otthoni sörfőzés népszerűsítését középpontba állító automatizált sörfőző rendszer és egy utazástervező itiner-applikáció is.
A döntőt, azaz a Central European Startup Awards versenyt és a Magyar Innovációs Tech Show-t május 30-án rendezik meg.

Nyertes csapatok

  • brewie
  • contect2connect
  • Feedback
  • Lab4motion
  • my3dreams
  • RatemySpeech
  • talk the walk
  • testjockey
  • That’s My Tour
  • modular indoor lighting

Különdíj a statikus fényforrásnak

A NIH különdíjasa, a Modular Indoor Lightning kétfős csapata: Tóth András felelős a statikus fényforrás továbbfejlesztéséért, Pintér Gábor pedig a projekt finanszírozásáért, az üzleti tervekért és természetesen az új ötletekért. Ők is rendkívül hasznosnak ítélték a Traction Tribe pitch-képzését, mint mondták, számos olyan visszajelzés érkezett a tréningen, melyeket be tudtak építeni a projektjükbe. Pintér Gábor szerint sikerüket elsősorban nemcsak a jó ötletüknek, hanem annak is köszönhetik, hogy egy prototípuson keresztül be is tudták mutatni a zsűrinek, ráadásul bőven van még benne fejlesztési potenciál. Az alapgondolat a világítási rendszerekhez vezethető vissza. Tóth András és Pintér Gábor egy olyan beltéri világítási rendszert alkotott, ahol egymástól teljesen elkülönülve, korlátozás nélkül – sem vezetékek, sem sínek nem szükségesek – lehet szabályozni és mozgatni a fényforrásokat. A fényforrások mozgatása és a kibocsátott fény mobil eszközzel (mobiltelefonnal), de mozgás- és fényérzékelők segítségével automatikusan, előre programozva egyaránt irányítható.

Az alapötlet korábbi változata egy statikus fényforrásokból álló rendszer kiépítése volt, a csapat ezt fejlesztette tovább a már egymástól független, külön-külön irányítható fényforrások megalkotásával. Mindegyik fényforrás 64 LED-ből áll, és illeszkedik a hagyományos plafonokhoz, így az elemek könnyen váltogathatók, ezért a rendszer beszerelése kifejezetten egyszerű.

A stratup cég célja egy olyan rendszer kiépítése, ahol a vásárló szinte minden korlátozás nélkül képes kihasználni a fényforrásokban rejlő lehetőségeket. Ha valaki húsz világító elemet szeretne a szobájába beszerelni, de később még bővítené a fényforrások számát, akkor elég, ha vásárol néhány elemet, és azt is felszereli a mennyezetre. Ettől kezdve az új fényforrások a rendszer részeivé válnak, a mobilkészülék a rendszer részeként érzékeli őket, és ugyanúgy irányíthatóvá válnak, mint a korábbi elemek.

A csapat első startup versenyén vett részt, és mint mondták, jó volt látni, hogy ilyen sok magyar fiatalnak van jó ötlete. Pintér Gábor külön kiemelte a zsűri tagjainak tevékenységét, mert, ahogy fogalmazott, nemcsak értékeltek, de rendkívül segítőkészek és érdeklődőek voltak. Hozzátette: maga a rendezvény kapcsolatépítésre is alkalmas volt.

Ezer új innovatív vállalkozás

Spaller Endre szerint az elmúlt évek sikerei a hazai startup világ összefogásának köszönhetők, mert miközben más területeken uralkodik a „nagyobb hal megeszi a kisebbet” elve, az itt egyáltalán nem érvényesül. Azt is hozzátette: az induló vállalkozások felismerték a nagyvilág piaci méreteit, és nem riválist látnak egymásban. Helyezkedés helyett támogatják egymást. A rendezvénysorozat indítása óta több ezer startup témában érintett versenyző, érdeklődő, szakmai partner, szakmai előadó vett részt a programokon, számos nemzetet képviselve, ami e példás szakmai összefogás keretében megvalósuló eseménysorozat legfőbb célkitűzése volt. „Mindez jól mutatja, hogy a kezdeményezésünknek van létjogosultsága, így biztos lehet a hazai startup világ a folytatást illetően” – jelentette ki Spaller Endre.

A Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke szerint 2014 Magyarországán azoknak jött el az idejük, akik startup alapításán gondolkoznak, vagy egyszerűen megvalósítandó ötletük van. Elmondta még, hogy hazánkban jelenleg több a rendelkezésre álló pályázati forrás, mint a megvalósítható, piacképes ötlet. A NIH nemcsak a Horizont 2020 keretprogram pályázataival foglalkozik, de rálátása van a 2014–2020 közötti időszakban 767 milliárd forintos keretből gazdálkodó strukturális alapokra is. És akkor még nem szóltunk az egyre nagyobb arányban megjelenő magánbefektetőkről. A hivatal elnöke példaként a kelet-európai startupok amerikai piacra juttatásának céljával létrejött Traction Tribe kockázati tőkebefektetőt említette, amely nemrég közel tízmillió forintot fektetett be a még „magvető fázisban” levő Incredibles Software Fejlesztő és Kereskedelmi Kft.-be.

Szükség van a folyamatos befektetésre, hiszen a magyar kormány kutatás-fejlesztési stratégiája szerint 2020-ig ezer új innovatív vállalkozás – a startupoktól, a technológiai alapú spin-offokig – jöhet létre itthon. Az elnök szavai szerint a siker érdekében nagy figyelmet szentelnek majd a kiváló ötletek felkutatására, a fiatal vállalkozók képzésére, és hamarosan kitárulnak a Nemzeti Innovációs Hivatal kapui a startupokra összpontosító rendezvények előtt. Startupok! Ötletekre fel!•

 
Innotéka