Dr. Kadocsa László

Először feltérképezték a környezetükben lévő vállalatok innovációs szükségleteit, és ennek alapján szervezték meg kutatási tevékenységüket – nyilatkozta korábban. Ez milyen változtatásokat tett szükségessé a főiskola működésében?
– Hat évvel ezelőtt a főiskola kutatás-fejlesztési-innovációs stratégiájában célul tűztük ki egy vállalkozói egyetemi jellemzőkkel rendelkező felsőoktatási intézmény létrehozását, amelynek egyik fontos eleme a különböző fejlesztőközpontok kialakítása. Ennek értelmében alapítottuk meg az Ecotech Zrt.-t, amely professzionális módon foglalkozik a technológiai transzfer ügyeivel, és napi 24 órában tartja a kapcsolatot a vállalkozói szférával. Lényegében ugyanezt teszi a Regionális Egyetemi Tudásközpontunk is, és az egész innovációs folyamatnak a koordinálására jött létre főiskolánkon az Innováció Menedzsment Központ. A vállalkozói egyetemi jellemzőkhöz az is hozzátartozik, hogy az intézmény nemcsak állami normatívából tartja fönn magát, hanem hazai és európai uniós forrásokra is pályázik. Jelentős eredményeket értünk el az ÚMFT TIOP, TÁMOP, illetve az NKTH (új nevén Nemzeti Innovációs Hivatal) pályázataival. Ha nem is a reményeink szerinti nagyságrendben, ám további forrásokhoz jutunk a környezetünkben működő nagyvállalkozásokkal kötött innovációs szerződéseinknek köszönhetően is. Együttműködünk például a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel, az ISD Dunaferr Zrt.-vel, a Bosch Elektronika Kft.-vel és az Alcoa-Köfém Kft.-vel.

Milyen feladataik vannak jelenleg?
− A nagyobb hatékonyság elérése érdekében vállalkozói egyetemi jellemzőkhöz igazítjuk a munkakultúránkat. Ebből a tevékenységünkből az is következik, hogy kettős irányításúvá (mátrix jellegűvé) alakul az intézmény: egyrészt vannak a tanszékek és az intézetek, másrészt a projektek miatt létrejön egy második, az elsővel teljesen egyenrangú irányítás. Az innovációs szerződések keretében nyújtott szolgáltatásaink projekt jelleggel működnek, ami több intézetet és laboratóriumot érintő stábok összeállítását teszi szük­ségessé. Ennek a változásmenedzsment programnak a szabályozási része folyik jelenleg az intézményben. Olyan marketing kialakításán is dolgozunk, amellyel a technológiai és tudás transzfert tudjuk hatékonyan segíteni, a különböző laboratóriumokban végezhető K+F+I tevékenységekről marketinganyagokat készítünk, amelyben ajánlani tudjuk a szolgáltatásainkat.

A kutatók számának növelésével is együtt járnak ezek a változások?
− Ennek komoly anyagi korlátai vannak, egyrészt a felsőoktatási intézmények finanszírozása, másrészt a vállalkozói szféra innovációs igényei miatt. Sajnos a partnercégeink is jelentős nehézségekkel küzdenek.

Nincs megfelelő fizetőképes kereslet az innovációra?
− Nincs, de ez nemcsak a mi, hanem az egész magyar gazdaság egyik fő problémája. Vannak persze sikereink is. Úgy látjuk, hogy az ipar elfogadta, és partnernek tekinti a Dunaújvárosi Főiskolát. Megtanultuk, ha egy vállalkozásnál jelentkezik valamilyen igény, arra gyorsan kell reagálni, és nem az akadémiai szférára jellemző lassan megfogalmazódó válaszokkal.

Elmondhatjuk, hogy a főiskola hamarosan a térség innovációs központja lesz?
− Ezen az úton haladunk. Az elmúlt év végén létrejött a Közép-Duna Térségi Gazdaságfejlesztési Platform a Dunaújvárosi Önkormányzat, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a térségben működő nagyvállalatok kezdeményezésére, és az alapítók között szerepel a főiskola is. A platform megalakulása pozitív reakció a környezetünkben működő vállalkozások, az önkormányzat és a helyi kamara részéről, mindez azt bizonyítja, hogy valódi partnert látnak bennünk az oktatás, a kutatás és az innováció területén is.•