Élen az élvonalban – búzanemesítés Martonvásáron
Az MTA ATK MGI-nek az Akadémia kutatóhálózatában különleges helye van, mert a gyakorlati megvalósításokat is magába foglaló alap-, módszertani és alkalmazott komplex kutatásokat végez. Tevékenységének eredményei ennek megfelelően két fő formában jelennek meg: egyrészt tudományos publikációkban, másrészt a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható, államilag minősített növényfajtákban, illetve szabadalmakban. A hazai kutatóintézetek körében a szabadalmaztatott és hasznosított kutatási eredmények számát tekintve évről évre az elsők között van.
Magyarország egyik legnagyobb kalászosgabona-nemesítési programjának helyt adó intézményét 1949-ben alapították Martonvásáron. A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Agrártudományi Kutatóközpont jogelődjében az 1950-es években kezdődött el a kalászos gabonafélék nemesítése. Ezek közül részarányát és jelentőségét tekintve kiemelkedő az őszibúza-nemesítési program.
Az első, Martonvásáron nemesített búzafajtát 1971-ben regisztrálták, azóta 104 búzafajta részesült állami elismerésben. Az első igazán sikeres fajta, a Martonvásári 4 (az elismerés éve 1974) után sorra jelentek meg az újabb, a korábbiaknál nagyobb termés- vagy jobb sütőipari minőség elérésére képes fajták. A Martonvásári 8 (1978) fajtát a hazai vetésterület közel egyharmadán termesztették, de a Martonvásári 16 és a Martonvásári 23 búzafajták vetésterülete is legsikeresebb évükben meghaladta a 10 százalékot. Az MTA ATK MGI nevéhez fűződik a nagy sikértartalmú fajták elterjesztése itthon.
A nagy sikértartalmú fajtákkal jó sütőipari minőségű búzát lehetett termeszteni még a drasztikusan lecsökkent műtrágyaadagok kijuttatása mellett is. E fajtacsoport leghíresebb képviselője az Mv Magdaléna volt. Ebből a fajtából az 1996-os elismerése után több mint 165 ezer tonna vetőmagot forgalmaztak. Ebben az időszakban Magyarországon minden második kenyér Martonvásáron nemesített búzafajta lisztjéből készült.
Új exportpiacok nyíltak meg a 2000-es évek elején, melyek prémiumminőségű alapanyagot igényeltek. A különleges kívánalmaknak is megfelelő fajtakörből kiemelendő az Európában mind a mai napig a legjobb minőségbúzák közé tartozó Mv Suba (2002), valamint az Mv Kolo (2006), mely 12 évvel az elismerése után még ma is a 9. legelterjedtebb fajta hazánkban.
Az utóbbi években nagyon lecsökkent a kiváló és a takarmányminőségű búzák közötti árkülönbség, emiatt a gazdák többsége a bőtermő búzafajták vetőmagját keresi. Ezáltal egy olyan piacra lépnek be, ahol a hazainál a búza számára kedvezőbb éghajlatú nyugat-európai országok vagy az óriási területen, de alacsonyabb költségszinten gazdálkodó államok (Oroszország, Ukrajna) termelőivel kell versenyezniük.
Az elmúlt években az MTA ATK MGI a búzafajták új generációját hozta létre, melynek fajtáiban a nyugat-európai fajtákkal versenyképes termést jó sütőipari minőséggel sikerült párosítani. E fajtacsoport jelenleg legsikeresebb tagja az Mv Nádor (2012), vetőmag-szaporító területe a legfrissebb statisztikai adatok szerint elérte a 13,44 százalékot, ami – figyelembe véve azt a tényt, hogy a 2018-ban szaporított fajták száma 193 volt – kimagasló eredmény. A Martonvásáron nemesített búzafajták immáron negyedszázada piacvezetők Magyarországon. Az MTA ATK MGI-ben előállított kalászos fajták az ország határain is túljutottak, ezeket eddig húsz országban termesztették.
A gabonanemesítés az agrárkutatás egyik leggyorsabban fejlődő, innovatív tudományterülete. A növények látható morfológiai és agronómiai tulajdonságai mellett a vizsgálatok már az emberi szem számára fel nem fogható hullámhosszokon megfigyelhető jellegekre is kiterjednek. E tulajdonságok többsége a növények élettani folyamataival, azok hatékonyságával függ össze, ezért értékes információval szolgálnak a nemesítők számára a vizsgált genotípusok stressztűréséről és a környezeti források hasznosításának mértékéről. A minőségvizsgálatokban új területként jelent meg a rostanyagokkal és a vitaminokkal kapcsolatos kutatás.
A hagyományos módszerek használata mellett egyre nagyobb teret nyernek a genetikai háttér ismeretén alapuló eljárások, melyek jelentősen javíthatják a szülőpárok kiválasztásának és az utódok szelekciójának hatékonyságát. Molekuláris markerekkel már a keresztezés elvégzése előtt azonosíthatók a kedvező tulajdonságokért felelős gének a szülőkben. Ez a technika már most is a mindennapok részét képezi.
A biotikus (kártevők, kórokozók) és az abiotikus stressztényezők, azaz az alacsony vagy magas hőmérséklet, a víz hiánya vagy bősége súlyos termésveszteséget okozhatnak. Ezért fontos feladat a kalászosok betegségrezisztenciájának, tél- és fagyállóságának, hő- és szárazságtűrésének javítása nemesítéssel, valamint ökológiai, genetikai hátterének tanulmányozása.
A gabonanemesítés speciális területe az ökológiai nemesítés. Az ökogazdálkodással művelt terület nagysága Magyarországon meghaladja a 170 ezer hektárt (a Nemzeti Akcióterv keretében 2020-ra 350 ezer hektár elérése a cél). Martonvásáron több, az Európai Unió által finanszírozott pályázat keretében folyik az ökotermesztés céljára leginkább alkalmas vetőmag-előállítási módszerek, valamint speciális növénytársítások hatásának tanulmányozása.
A martonvásári kalászosgabona-nemesítési program magában foglalja az új genetikai források azonosítását, létrehozását, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható fajták előállítását. A nemesítési anyagban meglévő rendkívüli genetikai változatosság jelenti a biztosítékot arra, hogy a jövőben is a gazdák igényeit kielégítő és a klímaváltozáshoz jól alkalmazkodó új gabonafajták szülessenek.•