Előszó
Kertész Bernadett főszerkesztő és Jung Péter ügyvezető rendszeresen helyet adtak a NAP-pal kapcsolatos híreknek, valamint a támogatásban részesülő kutatócsoportok eredményeinek. Ezt felismerve egyre tudatosabban vettük igénybe az innovációs szféra legfontosabb tényezőinek széles köréhez rendszeresen eljutó folyóiratot, amely az innoteka.hu honlap segítségével bárki számára interneten szabadon elérhető, célzottan kereshető, s Facebook oldala is van. Mindez kiválóan segíti a NAP vezetőinek azt a törekvését, sőt kötelességét, hogy az eredményeket széles körben hozzáférhetővé tegyék, érdekes, közérthető, ugyanakkor szakszerű és színvonalas formában. A Magyar Tudományos Akadémia honlapja, az mta.hu és az őszi Magyar Tudomány Ünnepe rendezvények révén nyújtott kommunikációs támogatása, továbbá a globális Brain Awareness Program keretében minden év tavaszán megrendezett Agykutatás Hete mellett az Innotéka magazin biztosította megjelenés lett a Nemzeti Agykutatási Program harmadik kommunikációs pillére.
Visszatekintve az elmúlt négy évre és előre tekintve az előttünk álló NAP 2.0 újabb négy évére, logikus, szükséges és – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nyújtotta pályázati támogatás révén – szerencsére lehetséges egy kiadványba összegyűjtve képet adni e nagy ívű, sok szempontból egyedülálló nemzeti vállalkozásról. A kép töredékes, mert a teljeskörűség megvalósíthatatlan volt. Bízunk abban, hogy ezt mindenki megértéssel fogadja.
A tudósnak, kutatónak az igazi rangot a nemzetközi kutatói közösség elismerése jelenti, a rangos közlemények, a sok idézettség. Természetesen a felfedezések hasznosulása a laboratóriumokban, a klinikai munkában és az egészséggazdaságban is fontos cél. A NAP 1.0 megannyi ígéretet hordoz, de a hasznosítás még számos köz- és magánfinanszírozású program meghatározó eleme lesz. Közülük az egyik legfontosabb a NAP 2.0, amely 2017 decembere és 2021 novembere között működik. Sokasodnak azok a kutatási és fejlesztési tervek, programok, együttműködések, amelyek a NAP 1.0-ból nőnek ki. Azért is fontos most egy – még ha töredékes – összkép rögzítése, hogy később érzékelhessük a fejlődés ívét, láthassuk a hasznosulás teljes folyamatát, s az esetleges kudarcok okait is megérthessük.
Nem felejtkezhetünk meg a hasznosulásnak arról a módjáról sem, amely az új gondolatok, felismerések közismeretté válásával valósul meg. Ez akkor sikeres, ha az emberek egyre szélesebb köre kezd el másképpen gondolkodni, majd – életre szóló döntéseket hozva – megváltoztatni viselkedését, életét. Kisebb részük, a tehetségesek és elhivatottak kutatói, agykutatói pályára lépnek. Sokan megértik, miért fontos a kutatás közforrásokból való támogatása. S végül – reményeink szerint – a lehető legtöbben felismerik, hogy az emberi agy megismerése és megértése nemcsak a kutatók és a vállalkozások számára fontos, hanem minden értelmes, egészséges és tiszteletre méltó életet élni kívánó embernek, közösségnek és az egész társadalomnak. Ez a kiadvány mindezt szolgálni kívánja.•
