Első menet
A 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban tavaly és idén meghirdetett kutatás-fejlesztési és innovációs célú EU-s pályázatokra eddig 1189 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, amelyek közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kapcsán 172 milliárd forintnyi támogatói döntés született. Ez utóbbira 3925 pályázatot nyújtottak be, a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programra (VEKOP) 885, míg az NKFI Alapon keresztül csaknem 4000 darab elbírálásra váró dokumentumot adtak be. A további részletekről Pálinkás József elmondta, kétmilliárd forintnyi támogatási igénynél már megszületett a szakpolitikai javaslat a VEKOP kapcsán, illetve a hazai finanszírozású Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) már 16,8 milliárd forintnyi kifizetésről született támogatói döntés.
A kevésbé fejlett (ún. konvergenciarégióból) pályázható, innovatív vállalkozásoknak meghirdetett GINOP-2.1.1. felhívás teljes keretösszege 2015-ben és 2016-ban 60 milliárd forint, melyet az Irányító Hatóság 20 százalékkal megemelhetett. A beérkezett pályázatok értékelését követően így lehetőség volt az eredeti keretösszeghez képest megnövelt összegről támogatói döntést hozni.
A 2016 augusztusában közzétett döntés keretében 247 projekt megvalósítása kezdődhet meg, melyek esetében a megítélt támogatás összértéke mintegy 68 milliárd forint, a projektek összköltsége pedig meghaladja a 128 milliárd forintot. Szintén az innovatív vállalkozásokat célozza, de hazai forrásból, az NKFI Alapból finanszírozott a VÁLLALATI KFI_16 kódszámú felhívás, amely a közép-magyarországi pályázóknak szól. Az augusztus 17-én zárult pályázat első benyújtási szakaszára 237 pályázat érkezett 60 milliárdos forintos támogatási igénnyel, miközben a felhívás teljes keretösszege 21 milliárd forint volt. A GINOP 2.1.1. felhívásra beérkező pályázatok közül legkiválóbbnak értékeltek között a beérkezett pályázatokon belüli arányokhoz képest nagyobb arányban jelennek meg az agrárinnovációhoz, a fenntartható környezethez és az egészséges társadalomhoz köthető pályázatok – foglalta össze az első kör általános tapasztalatait Pálinkás József.
Bővülő keretek
A háttérbeszélgetésen szó esett arról is, hogy a kutatói kezdeményezésű témapályázatok felhívás keretösszege 2016-ban hétmilliárd forintra nőtt, míg az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximális összege 48 millió forint lett. A tapasztalatok szerint sikerül egyre inkább bevonni a fiatal kutatókat is a munkába, ugyanis a negyvenéves vagy fiatalabb pályázók száma közel két és félszeresére emelkedett a korábbi évekhez képest. Az NKFI Hivatal idén jelentősen átalakította a posztdoktori kutatások és ösztöndíjak támogatásának rendszerét, hogy a kutatói életpálya posztdoktori szakaszát támogató pályázati konstrukción belül világosan elkülönüljön a bérjellegű támogatást nyújtó kutatói ösztöndíjprogram és a kutatási programok finanszírozása. A posztdoktori felhívás esetében a keretösszeg az elmúlt évhez képest 15 százalékkal, 1,8 milliárd forintra emelkedett.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a pályáztatás során a hivatal a feladatorientáltságot tartotta szem előtt a forrásorientáltság helyett. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elsődleges cél nem a pénz szétosztása, hanem versenyképes kutatási eredmények létrehozásának ösztönzése volt és lesz a jövőben várható fordulók során is – szögezte le, hozzátéve: a pályázati portfólió egyébként rugalmas, folyamatosan monitoringozzák, és összeállításán az igények szerint lehet változtatni a későbbiekben. A pályázaton elnyerhető összegek országon belüli eloszlását úgy alakították ki, hogy azoknak az elmaradottabb régiókra felzárkóztató hatása is legyen.
Vasszigor
A kutatásfejlesztési pályázati pénzek kifizetése kapcsán a csúszásokat illetően Pálinkás József elmondta: amennyiben egy cég kutatásfejlesztési forrás késése miatt nem tud talpon maradni, az egyúttal azt is jelentheti, hogy a KFI célú állami forrás a talpon maradáshoz és nem a kutatásfejlesztésre kell. Véleménye szerint általában nem hiteles az a vállalati magatartás, amely szerint az éves árbevétel többszörösét elérő KFI támogatási igényt nyújt be egy cég, és azt is érzékeltette: az a pályázati biznisz, amely a 2007–2013-as ciklusban jellemző volt Magyarországon, ebben a ciklusban már nem folytatódhat tovább.
Az elnök, szokása szerint, ezúttal sem hagyta szó nélkül a pályázatírók nem mindig áldásos ténykedését. Mint fogalmazott, érdemes kerülni a pályázatírók tanácsára megemelt támogatási igényt, a valódi KFI tartalom nélküli, gazdasági tevékenységnek álcázott projektötleteket és egyéb, a felhívások konkrét céljától eltérő projektötletek benyújtását. Ezeket a próbálkozásokat ugyanis minden esetben ki fogják szűrni – figyelmeztetett. A pályázatírók után a pályázatot elbírálók munkáját is értékelte, kiemelve, egyesek munkájában ellentmondásos döntések mellett túlzott szigort vagy éppen túlzott engedékenységet tapasztaltak. Az ő munkájukat is folyamatosan ellenőrzik, és azokat, akik nem ütik meg a kellő mércét, a jövőben nem kérik fel ilyen feladatra. A pályázókról pedig úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban beérkezett pályázatok egyértelműen azt mutatták, sikerült előrelépniük, sokat tanultak az elmúlt évek tapasztalataiból. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy Magyarországon továbbra is több, nemzetközileg is elismert kutatóra volna szükség, akik körül nemzetközi iskolák alakulhatnának ki.
Túljelentkezés volt megfigyelhető a felzárkóztatandó régiók esetében az inukbátorházak alapítására. Ezzel kapcsolatosan Pálinkás József megjegyezte, 44 jelentkező adta be pályázatát, miközben a keretet kitöltő nyolc vidéki inkubátorháznál többet aligha lehet fenntartani, hiszen az induló vállalkozások száma korlátozott. Hozzátette, hogy az innovatív üzleti kezdeményezések számának ismeretében túlzás az is, hogy Budapesten 20-30 ilyen inkubátorházra lenne szükség.
Nyílnak az új források
Az első kör 2016 őszére lezárult, azonban a mostani támogatói döntések után újabb pályázati fordulók és újabb konstrukciók megnyitása következik, 2017 közepére pedig a pályázati portfólió valamennyi felhívása megnyílik – hívta fel a figyelmet az NKFIH elnöke. Erre azért van szükség, hogy 2021–2022-re be lehessen fejezni a programokat, mivel véleménye szerint a kutatás-fejlesztési programok eredményes és magas színvonalú elvégzéséhez nem elég egy-két év.
Kitért arra is, hogy a következő ütemben néhány visszatérítendő KFI forrás fog megnyílni, kedvezményes hitel és vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hitel, továbbá kockázatitőke-program formájában. Pálinkás József elmondta, hogy reményei szerint jövő év közepére már érkezhetnek finanszírozási igények a kormány által, a tudás- és technológiai intenzív vállalkozások finanszírozására és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére létrehozandó kockázatitőke-alaphoz, amelyről augusztusban hirdették ki a kormányhatározatot.
A harmincmilliárd forintos, uniós forrásból létrehozandó kockázatitőke-alap (amelynek szakmai felelőse az NKFIH) forrásait Pálinkás József jelzése szerint várhatóan ki fogja még egészíteni egy húszmilliárd forintos forrás a Magyar Fejlesztési Banktól is, de érzékeltette, hogy a kockázatitőke-alapok témakörben még további egyeztetések folynak. A tőkealap működési feltételei október végéig alakulnak ki, és az ötvenmilliárdos alap várhatóan jövő tavasz körül kezdi meg a működését, azaz nyár körül már tudja fogadni a potenciális befektetési célpontokkal kapcsolatos ajánlásokat. Pálinkás József elsődleges célként azt jelölte meg, hogy a mainál sokkal rugalmasabban – a tőkepiaci gyakorlatnak megfelelően, de állami segítséggel – jussanak forráshoz az innovatív vállalkozások, akár azok is, amelyeket az államilag támogatott inkubátorok nevelnek ki.
A háttérbeszélgetés végén Pálinkás József arra hívta fel a figyelmet, hogy a KFI célú források 2020-ig érhetők el az EU-s operatív programokból. A hivatal éppen ezért azt szorgalmazza, hogy a kormány a jelenleg futó uniós költségvetési ciklus lezárása után is tartsa fenn, és lehetőség szerint növelje a hazai források mértékét, további lehetőséget biztosítva a magyar kutatók és innovátorok számára.•