2016. december: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, logisztika, innováció, startup, kiállítás/konferencia, ipari automatizálás, öntészet, anyagtudomány, agrárium, élelmiszer, atomenergia, elektronika, gépipar, építés, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, it
2016. december 2.

Szerző:
Szegedi Imre

Fotó:
Képek forrása: Paks II. projekttársaság

„Épülhet atomerőmű piaci alapon”

Számításaink szerint a paksi projekt állami támogatás nélkül, piaci alapon is működőképes lesz. Termel majd annyi bevételt az erőmű, amiből minden költséget ki lehet fizetni, beleértve a tőkét és a tőke kamatait is – nyilatkozta magazinunknak Aszódi Attila kormánybiztos, aki szerint a telephely alkalmas az új blokkok befogadására.


Gondolom, számtalanszor Önnek szegezték már ezt a kérdést: miért van szükség a két új paksi atomreaktorra?

– Ahhoz, hogy mindennapi életünk során zavartalanul rendelkezésre álljon a villamos energia, olyan erőművekre van szükség, amelyek nagy mennyiségben, az időjárási körülményektől függetlenül, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül, biztonságosan, megfizethető áron, a hosszú távú ellátásbiztonságot garantálva képesek villamos energiát termelni. Erre Magyarországon, főként hazánk földrajzi adottságai miatt, kizárólag az atomenergia alkalmas. A jelenleg üzemelő négy paksi atomerőművi blokk az ország villamosenergia-felhasználásának mintegy 40 százalékát biztosítja, de még így is Luxemburg és Litvánia után hazánk importálja a legtöbb áramot az Európai Unióban. A Nemzeti Energiastratégia ezért az atomenergia villamosenergia-termelésben betöltött arányának megtartását tűzte ki célul, a megújuló energiaforrások arányának növelése és a fosszilis energiahordozókon alapuló áramtermelés környezetbarát alkalmazása mellett. Ezért fontos tehát a paksi atomerőmű jelenleg üzemelő, a 2030-as években leállítandó blokkjainak pótlása.

Aszódi Attila

Az atomerőmű olyan, úgynevezett alaperőmű, amely télen-nyáron, éjjel-nappal képes folyamatosan villamos energiát termelni, akkor is, amikor a szél- vagy napenergia nem áll rendelkezésre. Az atomenergia és az időjárástól függő megújuló források tehát nem egymás alternatívái, az energiamix részeként megférnek egymás mellett. Az atomerőművek ma és a jövőben is meghatározó szerepet játszanak a villamosenergia-rendszer stabil és megbízható működtetésében. Ráadásul a klímavédelmi célok teljesítésében is építhetünk rájuk, hiszen az atomerőművek működése nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával. 2008 óta, a Parlament és a kormányok összetételétől függetlenül, a döntéshozók a paksi „kapacitásfenntartás” előkészítését kiemelt ügyként kezelték. Végül 2014-ben született meg a döntés: a jelenlegi paksi termelőkapacitást (2000 megawatt) hosszú távon 2 darab 1200 megawattos reaktor pótolhatja.

Paks II. telephely – ezen a területen épül majd a két új blokk
Szeptember végén kiadta a Paks II. projekt környezetvédelmi engedélyét a Baranya Megyei Kormányhivatal. Akkor Ön azt nyilatkozta, hogy a környezetvédelmi engedély kiadásával rendkívül hosszú, körültekintő eljárás zárult le, és szakmailag megalapozott döntés született. Miért fontos ez az engedély?

– A környezetvédelmi engedély megszerzése igazolja, hogy a projekt teljesíti az Európai Unió és Magyarország környezetvédelmi és természetvédelmi elvárásait. A Paks II. projekt környezeti hatásvizsgálati eljárása 2014. december 19-én indult, amikor a projekttársaság benyújtotta a több mint kétezer oldalas környezeti hatástanulmányt. A dokumentáció az eljárás során – az egyes eljárási cselekményeknek (tényállástisztázások, hiánypótlások, ügyféli nyilatkozatok) köszönhetően – tovább bővült. A vonatkozó szabályoknak megfelelően a Paks II. projekt környezeti hatásvizsgálati eljárásában nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására is sor került. A temérdek mennyiségű információt a környezetvédelmi hatóság a megfelelő szakhatóságok – vízügyi hatóságok, nukleáris biztonsági hatóság – bevonásával értékelte.
Az engedélykérelem rendkívül alapos volt, ahogyan a konzultáció hazai és nemzetközi szakasza is; a paksi közmeghallgatás mellett Magyarországon negyven településen tartottunk lakossági tájékoztatót, Münchentől Kijevig pedig hét országban, kilenc helyszínen nyilvános fórumot és szakmai konzultációt. A projekttársaság a közmeghallgatáson, a nyilvános fórumok és szak­értői konzultációk keretében a projekt megvalósításával kapcsolatban feltett kérdéseket megválaszolta. Az eljárás során több mint félezer írásbeli észrevétel, kérdés érkezett, amelyekre a projekttársaság az eljárásban szintén megfelelő mélységben válaszolt.

Pontosan mire terjed ki a hivatal 120 oldalas engedélye?

– A környezetvédelmi engedély a létesítmény és a tevékenység ismertetése, illetve a döntés indoklása mellett a különböző szakaszokhoz tartozó előírásokat is tartalmazza. Ezeket az előírásokat az engedélyezési folyamatba bevont szakhatóságok közreműködésével határozták meg. Az engedély a létesítési szakasz során a levegőtisztaság megőrzése, a környezeti zaj- és rezgésvédelem érdekében határozott meg intézkedéseket, míg az üzemelési szakaszban a Duna hőterhelésével, a radioaktív anyagok kibocsátásával és a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban írt elő kötelezettségeket. Hadd szemléltessem egy konkrét példán keresztül. A Duna hő­szennyezésével kapcsolatban például rögzíti az engedély a határértéket: a Duna vízhőmérséklete a hűtővízvisszabocsátási ponttól mért 500 méteres referenciaszelvényben sosem lehet magasabb 30 Celsius-foknál.
A környezethasználónak (az új blokkok üzemeltetőjének) ehhez ki kell dolgoznia egy monitoringprogramot, amely alapján a vízhőmérsékletet mérni fogja, és igazolja, hogy a 30 fokos korlátot be is tartja. A környezethasználónak természetesen a hatóságok számára hozzáférést kell biztosítania a mérések adataihoz, és a hatóságok akár magukat a méréseket is ellenőrizhetik majd. Ezenkívül intézkedési tervet kell kidolgozni arra az esetre, ha a Duna hőmérséklete a referenciaszelvényben megközelítené a 30 fokot.

Melegvíz-csatorna – víztörő
Egy nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelmi eljárásnak köszönhetően a hazai és külföldi nyilvánosság megismerhette a tervezett nukleáris projektet, az eljárással példaértékű precedenst állított Magyarország a nemzetközi közösség számára a környezeti döntéshozatal során a nyilvánossági jogok széles körű gyakorlásának biztosítására. A teljes eljárás ideje alatt az információk elérhetőek voltak a hatóságként eljáró kormányhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium és a Paks II. projekttársaság honlapján elektronikusan, illetve személyes betekintés útján. Másutt ez nem így megy?

– Azt gondolom, a lehető legtranszparensebb, legdemokratikusabb megoldást választottuk: 30 európai országot hívtunk meg az eljárásba, azt mondtuk, hogy a teljes nyitottság jegyében jöjjön bárki, és kérdezzen bármit a környezeti hatásokról, válaszolni fogunk. Tizenegy ország jelezte, hogy az espooi egyezmény (1997 óta hatályban lévő, országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ-egyezmény – a szerk.) keretében szeretne hivatalosan részt venni a folyamatban. Ezt követően 2015 őszén indult el a konzultációs szakasz. Persze ismerünk olyan nagy európai – akár nukleáris – fejlesztéseket, ahol a konzultációs folyamatba bevont országok körét nálunk jóval szűkebben értelmezték, ott az eljárás is kevésbé időigényes, mi azonban körültekintően és transzparensen szerettünk volna eljárni. Az eljárás fontos állomása volt a Pakson tartott közmeghallgatás, illetve a hét érdekelt ország – Németország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna – kilenc helyszínén tartott nyilvános fórum, illetve közmeghallgatás 2015 őszén.

Paksi közmeghallgatás 2015. május 7-én
Ha jól tudom, Ausztria nem támogatja a beruházást. Miként viszonyul a többi szom­szédos ország ehhez a fejlesztéshez?

– Szakmai párbeszédet folytattunk, ennek során nem voltak elutasítóak, ami érthető is. Közép-Európa jelentős mértékben támaszkodik az atomenergiára – néhány kivétellel: közéjük tartozik Ausztria. Csakhogy nyugati szomszédunk a villamos energia 60 százalékát vízi erőművekkel állítja elő. Hozzá kell tenni, alpesi országként ehhez minden természeti feltétele adott is. Szerbia és Lengyelország sem rendelkezik atomerőművekkel. Ez utóbbiban több mint 80 százalékban szénalapú erőművekkel termelik a villamos energiát, emiatt azonban az Európai Unió által előírt szén-dioxid-kibocsátási normáknak nem tudnak megfelelni. Talán ennek is betudható, hogy Lengyelország évek óta fontolgatja öt atomerőművi termelőegység megépítését.
A nukleáris energia adja a villamosenergia-szükséglet 35 százalékát Csehországban, ahol nemrég jelentették be, hogy jövőbeni energiapolitikájuk részét képezi két új atomerőművi blokk építése. Szlovákiában két atomerőmű is működik: a mohi és a bohunicei az ország elektromosenergia-termelésének mintegy 55 százalékát biztosítja, ezzel Franciaország és Ukrajna után az országos részarányt tekintve a harmadik legnagyobb nukleárisáram-termelő állam az EU-ban. Ukrajnának összesen 15 működő atomreaktora van, Romániában, a cernavodai atomerőműben eddig két reaktor épült meg, emellett újabb blokkokat is üzembe kívánnak helyezni. Szlovénia Horvátországgal közösen üzemeltet atomerőművet. Ezt a reaktort 1983-ban építették, amikor a két ország még Jugoszlávia része volt, de újabb blokk építésén is gondolkodnak. Jól látszik tehát, hogy nukleáris fejlesztési programjával Magyarország nincs egyedül a térségben – az atomenergia a szomszédos országok hosszú távú energiapolitikájának is szerves részét képezi.

A Paks II. nemrégiben jóváhagyott környezetvédelmi engedélyezése ellen a hírek sze­rint a Greenpeace és az Energiaklub közösen nyújt be fellebbezést. Van esély arra, hogy az illetékes hivatal visszavonja az engedélyt? Van-e olyan szempont, amit a két szervezet folyamatosan hangoztat, még sincs nyoma a hatósági engedélyben?

– Mindkét szervezet ügyfélként végig­követte az engedélyezési folyamatot, betekinthettek a dokumentációba, részt vettek több lakossági konzultációs fórumon, kérdezhettek, tehát széles körűen élhettek jogaikkal. Sokat és régóta hangoztatott kritikáikat mérlegelte a hatóság, megvizsgálta azok szakmai megalapozottságát. Választ is kaptak ezekre a felvetésekre – a környezet­védelmi engedély egy külön fejezete foglalkozik a civil szervezetek részvételével. A hatóságok, a civil szervezetek és az egyéni érdeklődők minden kérdésére válaszoltunk. A Baranya Megyei Kormányhivatal ezek alapján adta ki az engedélyt. A közel 120 oldalas dokumentum meghatározza, hogy pontosan mit engedélyez, milyen követelményekkel, továbbá, hogy a Paks II. projekt megvalósítása során mikre kell majd tekintettel lenni. Az antinukleáris szervezeteknek nyilván megvan a motivációjuk, hogy miért támadják meg az engedélyt, de meggyőződésem, hogy el­len­vetéseik megalapozatlanok.

Jelenleg két vizsgálat folyik az Európai Bizottságnál (EB) Paks II. ügyében. Az egyik az állami támogatások kérdését elemzi, a másik a beszerzési lépéseket. Miben tér el Budapest és Brüsszel véleménye?

– Egy picit távolabbról kezdeném. Hat fon­tosabb mérföldkő van, ha a projekt uniós elfogadását nézem, amiből négyen sikeresen túl vagyunk. Az első az volt, hogy Magyarország Oroszországgal kötött egy kormányközi megállapodást, amit aláírás előtt Magyarország bemutatott az Európai Bizottságnak, amely írásban jelezte, hogy nincs kifogása az államközi szerződés aláírása ellen. A következő mérföldkő az volt, amikor az üzemanyagellátási szerződést az Euratom Ellátási Ügynökség 2015 áprilisában aláírta. Tavaly szeptemberben kaptunk egy harmadik zöld jelzést: az Európai Bizottság energetikai és klímaügyekért felelős biztosa arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy a Paks II. projekt összhangban van az Euratom szerződés célkitűzéseivel, teljesíti az ország és az unió ellátásbiztonsági, klímapolitikai célkitűzéseit, továbbá műszakilag, nukleáris biztonsági szempontból is rendben van, bő fél éve pedig az Európai Bizottság megállapította, hogy az adatnyilvánosság tekintetében is megfelel a projekttörvény az uniós normáknak. Két fontos kérdés van még nyitva: a beszerzések, illetve az állami támogatások ügye.

Ezek miatt a vizsgálatok miatt csúszhat a beruházás, vagy eleve beterveztek ilyen eseményeket?

– Az uniós szabályozás értelmében az állami támogatás ügyében zajló mélyreható vizsgálat idejére az úgynevezett standstill (kivárásos – a szerk.) állapot áll fenn, az orosz hitelkeret lehívásának megkezdésére csak ennek megszűnése után kerülhet majd sor. De meg kell várnunk, hogy az EB meghozza a végső döntését ebben az ügyben, és látnunk kell, hogy ennek mi a pontos tartalma.

Megállná a helyét Paks II. állami támogatás, közreműködés nélkül? Az atomellenes szervezetek szerint nem sok példa van a világon arra, hogy egy atomerőmű-beruházást pusztán piaci alapon, az állam közreműködése nélkül valósítsanak meg, sikeres működésük is kérdéses.

– Számításaink szerint a paksi projekt állami támogatás nélkül, piaci alapon is működőképes lesz. Termel majd annyi bevételt az erőmű, amiből minden költséget ki lehet fizetni, beleértve a tőkét és a tőke kamatait is. Lehet atomerőművet piaci alapon építeni.
Az USA-ban is zajlik több új atomerőművi blokk építése, és a finn Hanhikivi 1 atomerőmű-beruházás is piaci projekt: ipari vállalatok, önkormányzatok, energiakereskedők alkotta konzorcium a tulajdonosa, ez a társaság döntött az atomerőmű építéséről. Ezek a befektetők a villamosenergia-piac alakulása és a költségek értékelése alapján arra jutottak, hogy jobb lesz ebből az erőműből villamos energiát vásárolni, mint más forrásból. Lehet piaci alapon atomerőművet működtetni: a magyar kormány által nyilvánosságra hozott, a Rothschild bankház által készített tanulmány is ezt mutatja. Figyelembe véve, hogy milyen változások várhatók a villamos energia piacán, hány erőmű áll le, a szén-dioxid-kvóták ára mennyivel emeli a szén-dioxid-kibocsátó erőművek termelési költségét, ezek alapján kiszámolhatjuk, milyen villamosenergia-árakkal kalkulálhatunk 2025-ben és azután. Ezt megvizsgálva azt látjuk: az erőmű elegendő bevételt termel már az első évtől kezdve ahhoz, hogy az adott évben esedékes minden költségét kitermelje.

Egy ilyen erőművet megtervezni, engedélyeztetni, megépíteni időigényes munka. A beruházás kivitelezése és a szükséges beszerzések lebonyolítása az orosz fővállalkozó feladata. Milyen arányban és mire kaphatnak megbízásokat hazai vállalkozások?

– A beruházás kivitelezése és a szükséges beszerzések lebonyolítása az orosz fővállalkozó feladata, az orosz kollégák pedig felkészítő programokat tartanak majd a lehetséges beszállítóknak. A konkrét részegységek szállítóit nyílt tender keretében választják ki. A kormányközi megállapodás értelmében a magyar lokalizáció célszáma 40 százalék.

Egy interjúban elmondta, hogy a jogerős környezetvédelmi engedély után a következő nagy fejezet október végén indult, amikorra elkészült a telephelyengedély-kérelem dokumentációja. Ez úgynevezett létesítményi szintű engedélyezési eljárás, ami azt jelenti, hogy közmeghallgatáshoz kötött, amelyre ebben az évben sor is kerülhet Pakson. A hatóságoknak 145 nap áll rendelkezésükre, hogy az eljárást lefolytassák. Szintén több ezer oldalas dokumentumról van szó? Illetve ebben a kérelemben mit kell dokumentálni annak ismeretében, hogy nagyjából ugyanott négy blokk működik évtizedek óta?

– Valóban a telephelyet és környezetét jól ismerjük, hiszen a paksi atomerőmű több mint 30 éve működik. Ugyanakkor azóta a vizsgálati módszerek és műszerek is rengeteget fejlődtek, az új blokkok tervezéséhez szükséges adatokat pedig annak tudatában kell meghatározni, hogy az új blokkok az évszázad végéig működhetnek majd. Az engedélyezési dokumentáció összeállításakor a projekttársaságnak azonosítania kellett a természeti eredetű és emberi tevékenységekből adódó valamennyi körülményt, majd a létesítendő atomerőműre vonatkozóan vizsgálni kellett azok lehetséges hatásait, amelyek figyelembevételével, a nukleáris biztonsági szabályok betartása mellett az új blokkok megtervezhetők, megépíthetők, majd biztonságosan üzemeltethetők lesznek. A kérelemben igazolni kellett azt is, hogy a telephely alkalmas atomerőmű létesítésére, és nincs olyan körülmény, amely kizárná a telephely alkalmasságát a létesítmény befogadására. A vizsgálatok eredményei alapján a telephely és környezetének adottságai kedvezőek az új blokkok telepítésére. Az engedély megszerzése egyébként kétlépcsős folyamat, amelynek első lépcsőjeként a projekttársaság 2014-ben összeállította a telephely vizsgálatának és értékelésének programját, amit az Országos Atomenergia Hivatal 2014 novemberében jóváhagyott, 2015 májusától 2016 őszéig pedig végrehajtották a vizsgálati programot. A vizsgálatok során a klímaváltozás lehetséges hatásait is modellezték. A földtani program részeként összesen 11 ezer méternyi kutatófúrást végeztek, a leghosszabb 1950 méter mélységig hatolt le, több tízmillió éves kőzeteket is elérve.

Kutatófúrások
Mélyfúrások

A földtani, geofizikai jellemzés megmutatta, hogy a Pannon-medence középső része, ahol a paksi telephely is található, az európai térség tektonikailag egyik legnyugodtabb területe, földrengés-aktivitása nagyon alacsony.

Szeizmikus vizsgálatok

A kutatófúrásokkal kinyert kőzetmintákat laboratóriumban is vizsgálták. Az összetétel és a kor mellett vizsgálták a magminták szerkezetét, fizikai jellemzőit, sőt az orvosi diagnosztikából ismert CT-vizsgálatoknak is alávetették őket, hogy meghatározhassák finom belső szerkezetüket. A földrengések nyomon követésére pedig 150 méter mélységben öt új mikroszeizmikus monitoringállomást létesítettek az atomerőmű telephelye körül, kiegészítve a sok éve működő mérőhálózatot.

Geológiai vizsgálatok
Tudják már, hogy ez esetben mit kifogásolnak az atomellenes szervezetek?

– Én azt gondolom, hogy egy rendkívül alapos, részletes vizsgálatokkal alátámasztott engedélykérelmet nyújtottunk be. A telephelyvizsgálat és -értékelés alapvető megállapítása, hogy a telephelyre jellemző körülmények a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően figyelembe vehetőek és kezelhetőek, és a telephely alkalmas az új blokkok befogadására. A blokkok tervei e körülményeknek megfelelően készülnek majd el.

Milyen további engedélyekre van szükség ahhoz, hogy elkezdődjön az építkezés?

– A környezetvédelmi és a telephelyengedély megszerzése mellett a harmadik legfontosabb engedélyezési lépés a létesítési engedély megszerzése lesz, az új atomerőművi blokkok építését ezeknek a hatósági engedélyeknek és továbbiaknak a birtokában kezdhetjük majd meg. Összesen egyébként mintegy hatezer kisebb-nagyobb engedélyre lesz szükségünk a beruházás teljes folyamata során.

Ha minden jól megy, mikorra készülhet el a két új blokk?

– Jelenleg a két új blokk vonatkozásában 2025-ös és 2026-os üzemkezdettel számolunk, erre a kérdésre azonban érdemes lesz visszatérnünk, ha ismerjük az Európai Bizottság döntésének részleteit.

A két új blokk látványterve
Készülnek-e tervek a működő blokkok majdani lebontására?

– A hazai szabályozás előírásai – és a nukleáris ipar szokásai – szerint az atomerőművek esetén már a tervezés során figyelembe veszik a leszerelés kérdéseit is. Az erőműnek már a létesítési engedély kérelmezése során be kell mutatnia a majdani leszerelés koncepcióját. Az Atomtörvény értelmében az üzemelő atomerőműnek kell biztosítania a radioaktív hulladékok kezelésének és elhelyezésének, valamint az erőmű leszerelésének költségeit. Ennek érdekében az értékesített villamos energia költségébe beépítik ezt a költséget is, és az így befolyó összeget egy elkülönített állami pénzalapban gyűjtik. Így tesz jelenleg a paksi atomerőmű, és természetesen ez az előírás lesz érvényes majd a Paks II. erőműre is. A befizetendő összeget úgy számítják ki, hogy fedezze a felsorolt tevékenységeket.

Helyreállított terület
Milyen lehetőségeket lát a megújuló energiák hazai felhasználásában? Blogbejegyzésében ugyanis azt olvastam, hogy Ön szerint az időjárásfüggő megújulók részarányának növelése a villamosenergia-termelésben akkor tud valóban optimálisan hozzájárulni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó klímapolitikai célok eléréséhez, amennyiben ipari léptékben rendelkezésünkre állnának nagy kapacitású, „tiszta” villamosenergia-tároló rendszerek. Tud ilyen hatékony rendszerekről?

– Egyelőre azt látjuk, hogy ipari méretű, a villamosenergia-rendszer számára hasznosítható hetes, hónapos vagy adott esetben szezonális, évszakokon átívelő áramtárolásra alkalmas, gazdaságosan megvalósítható technológia nincs a piacon. A villamosenergia-rendszerben a legnagyobb tárolókapacitások szivattyús tározós vízerőművekben vannak, melyek a napi menetrend tartásában tudnak részt venni, órás-napos nagyságrendű kisütési idővel. Látjuk azt is, hogy a kézi eszközökben és az elektromos autókban jelenleg a lítiumion akkumulátoros technológia az uralkodó, de a teljesítménysűrűség növelése biztonsági problémákat vetett fel. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség például megújuló energiaforrásokra – a klíma­védelmi célok elérése érdekében minden erőfeszítést meg kell tennünk, az összes jelenleg elérhető alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiát „be kell vetni”, de továbbra is szükség lesz alaperőművekre. Meggyőző­désem, hogy az atomenergia és a megújulók együttes alkalmazása tudja visszaszorítani a légkört legjobban szennyező fosszilis energia­forrásokat.

Mit gondol, Paks II.-őt követi majd Paks III.?

– Az atomerőművi részarányt érdemes észszerű szinten tartani, célszerű a villamosenergia-termelés forrásai terén is több lábon állni. Most a Paks II. projekt megvalósítására összpontosítunk, összhangban a 2011-ben a Parlament által elfogadott Nemzeti Energiastratégiával. Ez a dokumentum 2030-ig tekintett előre. A további teendőket a Nemzeti Energiastratégia későbbi felülvizsgálata során kell majd meghatározni, az akkori tudásunknak és az akkori körülményeknek megfelelően. Szóval van még idő ezen gondolkodni.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka