2014. október: jegyzet, régészet, portré, anyagtudomány, tudomány, biotechnológia, paragrafus, innováció, ipari automatizálás, vízgazdálkodás, zöldkörnyezet, it
2014. október 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Esély

Hosszú éveken keresztül figyelhettem az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, majd utódszervezetei munkásságát, a folyamatos átalakulást, így mélységesen át tudom érezni a kutatás-fejlesztésben érdekeltek berzenkedését a folyamatos átszervezések miatt. Kiszámíthatóság, hosszú távú tervezhetőség helyett négyéves ciklusokra kellett a területen dolgozóknak felkészülniük. És arra, hogy időnként megfelelő vezetőt sem tudtak találni az éppen regnáló hivatal élére, ami azzal járt, hogy nem fizették ki a pályázati pénzeket, nem írtak ki új pályázatokat.

Az újjáalakítás döntő többsége kormányváltásokhoz kötődik, ami érthető, hiszen az újonnan jöttek mindig abban a hitben érkeztek, hogy mindent jobban tudnak az elődeiknél. A kutatás-fejlesztés, innováció most egy újabb átalakítást ér meg, pedig kormányváltás sem volt.

Váltani kellett, hiszen másutt dolgozták ki a stratégiát és másutt kezelték a pályázati pénzeket. Ezt a megoldást nem nevezhetjük a hatékonyság példájának. Ezért örvendetes hír, hogy a most formálódó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nemcsak a stratégia megalkotásáért, de a források elosztásáért is felelős lesz. Az új hivatalban a kutatás-fejlesztési és innovációs politika kialakítása és finanszírozása egy helyen valósul meg.

Bizonnyal így lesz – legyinthetnek a szkeptikusok. Szerintem így lesz, így kell lennie, ha már a feladattal, az újjászervezéssel Pálinkás Józsefet bízták meg. Az egykori oktatási miniszter az elmúlt hat évben a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként „gatyába rázta” az intézményt. A Lendület program létrehozásával jövőképet adott a pályakezdőknek, műszerpályázatokra szerzett pénzt, megépült az MTA Természettudományi Kutatóközpont, épül a bölcsészek hasonló funkciójú központja. Erős kézzel irányította az Akadémiát, koncepcióját végrehajtotta.

Most nagyobb lélegzetű feladatként a teljes hazai alap- és alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések támogatását kell megszerveznie, ráadásként a szakmai felelőse lesz az erre a területre szánt uniós források felhasználásának. Megoldhatónak tűnik, hiszen gyakorlata van a párhuzamosságok felszámolásában, az ellentmondásos helyzetek kiszűrésében. Nőhet a hatékonyság, erősödik a koordináció, és ha még a források is átláthatóan és gyorsan jutnak majd el a kutatóhelyekre és a kutatókhoz, megérte az újabb átalakítás. Már csak azt nem tudjuk, hogy csupán a rendszer felállítására kapott megbízást kormánybiztosként Pálinkás József, vagy a működtetés is az ő feladata lesz.

Az utóbbiban reménykedünk, hiszen a következő évek döntőek lesznek Magyarország fejlődése szempontjából: hétszázmilliárd forintnyi uniós kutatás-fejlesztési és innovációs forrás érkezik hazánkba.•

 
Innotéka