2014. július: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, biotechnológia, lézer, disszemináció, it, logisztika, innováció, megújuló energia, urbanisztika

Ez már a huszonegyedik század

Az elektronika és informatika ötvözése a biológiával olyan izgalmas tudományos és technológiai irány, mely a modern orvoslás új technikáit alakítja ki. Az új irányhoz szükséges molekuláris bionika képzés Magyarországon 2008-ban, először a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán indult el a mérnök informatikus alap- és mesterképzés mellett. A karon folyó munkáról Szolgay Péter dékánt kérdeztük.


Szolgay Péter
Mi a bionika?

Roska Tamás akadémikus meghatáro­zása szerint a bionika négy szakterületet foglal magába: a molekuláris biológiát, az elektromágnességet és optikát mikron és nanométeres tartományban, az elektronika és a számítástechnika egyes részeit, valamint a neurobiológiát kvantitatív háttérrel. Ez utóbbi azért nagyon fontos, hogy mérni és tervezni lehessen. A Semmelweis Egyetemmel együttműködve oktatunk molekuláris bionikát alapfokon, valamint orvosi biotechnológiát és infobionikát mesterfokon. Három olyan rendszere van az emberi szervezet működé­sének, amit tanítunk. Legintenzívebben az idegrendszerrel foglalkozunk, de megis­mertetjük az immunrendszer működését és a genetika tudományát is.

Milyen tárgyakat hallgatnak az egyetemisták a molekuláris bionika szakon?

– Matematikát, fizikát, biológiát, kémiát, informatikát. Mivel az érettségi után a hallgatók nem azonos tudással érkeznek hozzánk, felzárkóztató tanfolyamokat is tartunk a már felvett diákjainknak. Az elmúlt években TÁMOP szerződés keretében lehetőségünk nyílt arra is, hogy középiskolás tehetséggondozó tananyagokat támogassunk. Középiskolai tanárokat kértünk fel a tananyagok megírására, és a CD-ken található feladatok segítségével felkészülhetnek, illetve ellenőrizhetik a tudásukat a leendő hallgatóink.

Diákoktól hallottam, hogy szeretnek idejárni. Ön szerint miért?

– Például azért, mert az első két félévben a felsőbb éves hallgatók úgynevezett animátor közösségben szakmailag és közösségépítésben segítik az elsőéveseket. A munkájukat a tanárok koordinálják. A negyedik félévtől kezdve pedig vannak olyan tantárgyak, mint például az önálló laboratórium, ahol konkrét feladaton dolgozhat a kiválasztott professzorával együtt a hallgató. Nagy jelentősége van a személyes kapcsolatnak, miként annak is, hogy a vizsgák jó része szóbeli, és a kezdetektől figyelünk az alapok biztos elsajátítására.

Dékáni előadás a nyílt napon
A karon folyó tudományos kutatásokban is részt vehetnek a diákok?

– Hallgatóink szép eredményeket érnek el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. A Tudományos Diákkör mellett évente indulunk a nem matematikus egyetemistáknak kiírt Hajós György matematikaversenyen is, ahol csapatban és egyéniben is rendszeresen jól szerepelnek a hallgatóink, ami részben a felkészítő tanáraik érdeme is. Fontosnak tartjuk, hogy olyan természettudományi tudást szerezzenek nálunk a hallgatók, amely szilárd alapokat biztosít számukra egész szakmai életük során.

Az elméleti oktatás mellett mekkora hangsúlyt helyeznek a gyakorlati képzésre és a labormunkára?

– Sok pályázaton veszünk részt, ennek köszönhetően az egyetem laboratóriumaiban olyan eszközöket használhatnak a hallgatóink, amilyenekkel kevés helyen találkozhatnának Magyarországon. Másrészt kiterjedt kapcsolatrendszerünk van a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel, ahová a hallgatóink gyakorlati képzésre mehetnek; ilyen a SZTAKI, a KOKI, az MFA vagy az Enzimológiai Intézet.

Hallgatói VLSI projekt
Milyen területeken helyezkedhet el a képzést követően egy molekuláris bionikus mérnök? Hol tudják kamatoztatni ezek a fiatal szakemberek az egyetemen megszerzett tudásukat?

– A bionika szakon végzett hallgatóink különleges tudást szereznek, mert nemcsak a matematika, az informatika, hanem a biológia területén is tájékozottak, és jó elméleti alapokat kaptak a képzésük során. Vannak hallgatóink, akik az alapképzést követően olyan rangos külföldi egyetemeken folytatják tanulmányaikat mesterszakon, mint az Imperial College London vagy az ETH Zürich. Az infobionikusok és az orvosi biotechnológusok kórházakban vagy cégeknél helyezkednek el, illetve kutatók lesznek a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen vagy az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében. Azonban a végzősök közül sokan a doktori képzést választják, és az egyetemen maradnak. A doktori iskolánkban közel ötven doktoranduszunk van. Ez elég nagy szám, figyelembe véve, hogy a karon összesen hatszáz hallgató tanul a két szakon. Büszkék vagyunk arra, hogy kutató kar lehetünk, miként arra is, hogy 2013-ban az egyetem elnyerte a ki­emelt felsőoktatási intézmény címet.•

 
Innotéka