2016. december: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, logisztika, innováció, startup, kiállítás/konferencia, ipari automatizálás, öntészet, anyagtudomány, agrárium, élelmiszer, atomenergia, elektronika, gépipar, építés, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, it

Félidőben a Nemzeti Agykutatási Program

A NAP kutatócsoportok fontosabb eredményei a NAP Irányító Testületének értékelései alapján.


NAP A alprogram

Felfedező kutatási pillér

Acsády László, MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI)

Az alvásproblémák a hatékony munkavégzés csökkenése miatt a társadalom egyik legnagyobb anyagi veszteséget okozó betegségcsoportja. Hatékony kezelésük nem megoldott. A munkacsoport felfedezte, hogy egy stresszérzékeny kéreg alatti központ szelektív aktiválása normális, tartós ébredési magatartást vált ki.

Acsády László

A stressz és az ébredés kapcsolata miatt e sejtek ígéretes célpontjai olyan altatóknak, melyek a stressz indukálta álmatlanságban segítenek.

Dénes Ádám, MTA KOKI

A gyulladásos folyamatok szerepét vizsgálják idegrendszeri betegségekben. Elsőként igazolták, hogy bár a gyulladásos folyamatok fokozzák az agyi károsodást, a fő agyi gyulladásos sejttípus, a mikroglia fontos védő funkciót lát el az agyban, és kiemelt szerepe van a neuronális aktivitás szabályozásában.

Dénes Ádám

Jelenleg a mikroglia-idegsejt interakciók mechanizmusait vizsgálják, ami segítheti számos idegrendszeri betegség terápiáját.

Klinikai kutatási pillér

Büki András, Pécsi Tudományegyetem (PTE)

A traumás koponya-agysérüléseket vizsgálják transzlációs szemlélettel az állatkísérletes modellektől a kórházi betegágyig. Előkísérleteik alapján még a hétköznapi banális koponyasérülések (sportsérülések) is okozhatnak memóriazavarokat.

Büki András

A Pécsi Súlyos Koponyasérült Adat­bázis eddigi elemzéseiből következően a rendkívül gyakori (30%) hormonháztartásbeli komplikációk nem jelezhetők előre az elsődleges ellátás adataiból, rutinszerű szűrővizsgálatuk bevezetése szükséges.

Janszky József, PTE

Az emberi agy egyes funkcióit és annak zavarait térképezik fel MRI-vel. Internetfüggőknél az agy jutalmazó rendszerének szerkezeti változását mutatták ki. Ez felveti, hogy az internetfüggés ugyanolyan krónikus agyi betegség, mint az alkoholizmus vagy a drogfüggés. Eredményeik alapján egyrészt hosszú távon is követni tervezik a netfüggők kezelését annak tisztázására, hogy lehetséges-e MRI-vel megjósolni egy-egy kezelési módszer sikerét vagy kudarcát, továbbá nemzeti megelőzési programot javasolnak a netaddikció ellen.

Kovács Norbert, PTE

A Parkinson-kór az elöregedő társadalmunkban nemcsak gyakoribbá válik, hanem a fiatalabb korosztályt is egyre gyakrabban érinti. Mivel rendszerint idő előtti munkaképtelenséghez vezet, ezért nagy terhet jelent a szociális ellátórendszerre. Folyamatban levő klinikai kutatásaikkal elsőként igazolták, hogy a megfelelő időzítéssel elvégzett mély agyi stimulációs kezeléssel nemcsak a betegek életminősége javítható, hanem a munkaképessége is megőrizhető.

Kamondi Anita, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI)

Állatkísérletek szerint a súlyos elbutuláshoz vezető Alzheimer-kórban (AK) a gondolkodászavart az agy epilepsziás károsodása rontja. Emberben az AK és az epilepszia kapcsolata nem tisztázott. Bizonyították, hogy AK-ban alvás alatt epilepszia mutatható ki.

Kamondi Anita

A világon elsőként detektáltak AK betegnél mély agyi szerkezetből epilepsziás kisüléseket. Az epilepszia kezelése lassíthatja az AK kórkifejletét, és új utat nyit a kóreredet megismeréséhez.

Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások pillér

Keserű György, MTA TTK

Egy molekuláris „LEGO építőkészletet” fejlesztettek ki abból a célból, hogy az elemekből idegrendszeri betegségekben érintett fehérjékhez kötődő gyógyszerjelölt molekulákat építsenek. Az építőelemek tervezett, kisméretű és poláris molekulák, amelyekről bizonyították, hogy termodinamikailag kedvezőbb kölcsönhatásokat alakítanak ki és hatékonyabban optimálhatók gyógyszerjelölt vegyületekké. Az eljárás teljesítőképességét a szkizofrénia egy lehetséges támadáspontján, a D-aminosav oxidáz fehérjén mutatták meg, amelynek során új, hatékony gátlószereket azonosítottak. A gyógyszerkutatásban általánosan használható molekuláris építőkészlet piaci bevezetéséhez az amerikai BioBlocks céggel együttműködési megállapodást kötöttek.

Sperlágh Beáta, MTA KOKI

Kutatásaik során felfedeztek egy, az autizmus spektrumzavar kialakulásáért felelős jelátviteli útvonalat. Állatkísérletes vizsgálataikban a terhesség során lejátszódó fertőzéseket modellezték, és a vemhes anya utódain az autizmusnak megfelelő viselkedési eltéréseket és agyi elváltozásokat tapasztaltak. A fenti eltérések kivédhetőek voltak a P2X7 receptorhoz kapcsolt jelátviteli útvonal anyában történő gátlásával. Felfedezésük új távlatokat nyit az autizmus esetek egy részében a megelőzésre, illetve a gyógyszeres befolyásolásra.

Pintér Erika, PTE

Bizonyították, hogy van az agyban egy olyan fehérjemolekula, a TRPA1 receptor, mely kulcsszerepet játszik az idegrendszeri gyulladásokban, degenerációban. A szklerózis multiplex és az Alzheimer-kór modelljeiben igazolták, hogy a receptor hiánya vagy gátlása jelentős javulást okoz mindkét betegség lefolyásában. Felfedezésük olyan új gyógyszer kifejlesztésének lehet az alapja, amely az eddigiektől eltérő mechanizmussal hatva, hatásos kezelést jelenthet ezekben a súlyos megbetegedésekben.

Bionikai és infobionikai kutatások pillér

Ulbert István, MTA TTK, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technikai és Bionikai Kar (PPKE ITBK), OKITI

A bionikai kutatások és fejlesztések keretében mikro-elektromechanikus rendszer érzékelők és beavatkozók előállítása folyik agykutatási célokra.

Ulbert István

A mikro-elektromechanikus rendszerek (MEMS) technológiájával olyan polimer alapú multielektródot alakítottak ki és teszteltek sikeresen, melyek tüskeszerű elektródjaikkal enyhén a szövetbe hatolnak, és az agyfelszín alól képesek jeleket regisztrálni. Ezzel egyidejűleg agyfelszíni és implantációs mérést is megvalósítottak újfajta, flexibilis elektródrendszerrel. A mindezt megvalósító bionikai kutatócsoportok egyetemen, kutatóintézetben és klinikán egyaránt gyökeret vertek.

Társadalmi kihívások pillér

Oberfrank Ferenc, MTA KOKI

Az agyi megbetegedések társadalmi és egyéni terheit vizsgálják. Együttműködésben az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal és a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájával létrehozták a NEUROHUN adatbázist, amely a 2003 és 2014 között ideggyógyászati ellátásban részesült valamennyi beteg anonimizált adatait teszi elemezhetővé és kutathatóvá. Részletes adatelemzésekkel alátámasztották, hogy a regionális életmódbeli és ellátási különbségek tükröződnek az agyi érkatasztrófák kimenetelében. Vizsgálják a lakóhely, társadalmi helyzet, a nemi és foglalkozásbeli különbségek hatását az egyes neurológiai betegségek megjelenésében.

Zsuga Judit, Debreceni Egyetem (DE)

Az egészségi állapotot számos tényező és az ezek közötti interakciók határozzák meg. Az egyik tényező az egészségügyi ellátórendszer, amelynek anomáliái azonosíthatók a magyar lakosság egészségi állapotában rejlő földrajzi eltérések kimutatásában. Az ezek kiküszöbölését célzó beavatkozások, népegészségügyi programok jelentős társadalmi szintű egészségnyereséget és gazdasági versenyképesség-növekedést eredményezhetnek. A vizsgálatok a 2004 és 2013 között vérzéses stroke miatt kezelt hazai betegek OEP-adatainak térinformatikai elemzésével feltárták a betegség földrajzi variabilitását. A rendszer lehetővé teszi az epidemiológiai mutatók különféle bontásban történő megjelenítését. A rendszer kiterjeszthető további betegségek vizsgálatára is.

NAP B alprogram

Czéh Boldizsár, PTE

Napjaink egyik fő problémája a folyamatos stressz, mind a munkahelyen, mind a magánéletben. Céljuk annak feltárása, hogy a stressz hogyan hat az agyra. Állatmodelleket és klinikai betegeket vizsgálva számos jelét azonosították annak, hogy a krónikus vagy traumatikus stressz jelentősen befolyásolja az idegsejtek alakját és működését. Munkájuk segít megérteni a napjainkban egyre terjedő pszichiátriai megbetegedések kialakulásának kórokait.

Dobolyi Árpád, SE

Ivadékaikról gondoskodó anyaállatok agyában aktiválódó géneket azonosítottak. Ezeknek a géneknek a hibás működése az anyai viselkedés gyengülésében jelentkezik, ami a kölykök fejlődésére negatív hatással van. Azt is kimutatták, hogy az ivadékok milyen agypályákon keresztül hatnak az anyjuk viselkedésére, és melyeken át a tejtermelődésre. Ezeket az agypályákat kémiailag is jellemezték, és igazolták, hogy az általuk szállított ingerületek növelik az anyai gének aktivitását.

Dobolyi Árpád

A rendszer megismerése hozzájárulhat az anyák utódokról való gondoskodásának, hosszabb távon pedig a szociális kapcsolatok, kötődések molekuláris szintű megértéséhez.

Fekete Zoltán, MTA TTK

Újszerű mikro- és nanotechnológiai anyagmegmunkálási módszereket felhasználva idegszövetbe ültethető, multifunkciós érzékelők kialakításával foglalkoznak. Elsőként készítettek olyan szilíciumalapú implantátumot, mely nem csupán elektrofiziológiai méréseket tesz lehetővé, de hordozója infravörös tartományban működő hullám­vezetőként is tud viselkedni, s ezáltal a komoly idegrendszeri terápiás lehetőségekkel kecsegtető infravörös idegi stimulációra is alkalmas.

Helyes Zsuzsanna, PTE

Munkájuk különböző eredetű, nem kielégítően kezelhető krónikus fájdalomállapot (ízületi gyulladás, traumás idegsérülés, csontdaganat, migrén) hátterében álló komplex agyi kapcsolatrendszerek feltérképezésére irányul. A kulcsmechanizmusok azonosítása új típusú fájdalomcsillapítók felfedezésére nyújt lehetőséget. Eredményeik alapján gyógyszerfejlesztési projekteket is elindítottak, amelyek egyrészt a szomatosztatin egyik hatásközvetítő molekulájának aktiválására, másrészt egy speciális aminoxidáz enzim gátlására irányulnak.

Karri Lamsa, Szegedi Tudományegyetem

Eddig csak az emberi agykéregben írtak le olyan erős idegsejtkapcsolatokat, amelyek rendkívül hatékony információátadást biztosítanak. A kutatócsoport e kapcsolatokat vizsgálja kombinált anatómiai és élettani módszerekkel. Eredményeik szerint a szupererős kapcsolatok tanulás hatására változnak, gyengébbek lesznek. Ennek a változásnak a molekuláris hátterét sikerült részben feltárni. Valószínű, hogy ezek a szuperhatékony kapcsolatok részt vesznek az emberi agy egyedi tulajdonságainak kialakításában.

Katona Gergely, PPKE ITBK

Az agyszövet elmozdulását, lüktetését valós időben korrigálni képes új mérésvezérlő eszközt fejlesztenek, továbbá a 3D AO technológia továbbfejlesztésével új pásztázási módszereket dolgoztak ki. A vizsgált részletek közvetlen környezeteit egyszerre mérve lehetővé válik az elmozdulások nyomon követése, így az élő agyszövetben zajló sejtrészlet szintű aktivitás a jövőben nagyobb sebességgel és számottevően jobb minőségben lesz feloldható és nyomon követhető.

Németh Dezső, MTA TTK/ELTE

Az intuitív döntéshozatal kulcsfontosságú nemcsak a sportban és a társas életben, hanem alapvetően határozza meg a mindennapjainkat is. Kutatási projektjük célja, hogy feltérképezze a döntés­hozatal mögött álló tanulási és emlékezeti folyamatokat. Eddigi kutatásaikban nemcsak hogy sikerült feltérképezniük ennek a nem-tudatos mechanizmusnak a pszichológiai és idegtudományi alapjait, de olyan eljárásoknak is lefektették az alapjait, amelyek hatékonyabbá tehetik a döntéshozatalt és az intuíciót.

Racsmány Mihály, BME

Eredményeik szerint a hagyományos tanulási módszerekkel szemben a felidézésen, teszten alapuló elsajátítás robusztusabb hosszú távú tudást eredményez, amely ellenáll a stressznek és más felejtést kiváltó hatásoknak. Eredményeik alapját jelenthetik egy új oktatási program kidolgozásának, az általuk bevezetett objektív fiziológiai mérési módszerek pedig az emlékezeti és tanulási zavarok (pl. Alzheimer-kór, demencia) gyógyszerkutatásának módszertani alapját képezhetik.

Réthelyi János, Semmelweis Egyetem/MTA TTK

A szkizofréniában, egy krónikus lefolyású, munkaképesség-csökkenéshez vezető pszichiátriai betegségben szenvedőkön vizsgálják új generációs szekvenálással az egyéni egyedi mutációk előfordulását. Majd a páciensek indukált pluripotens őssejtjeinek létrehozásával modellezik a betegséget új gyógyszeres célpontok azonosítása céljából.

Schlett Katalin, ELTE TTK

Az idegsejtek kommunikációs és tanulási mechanizmusait vizsgálják molekuláris biológiai, mikroszkópos és elektrofiziológiai módszereken alapuló innovatív technológiákkal és bioinformatikai megoldásokkal.

Schlett Katalin

Eddig három, a tanulási képességek romlásában, illetve a poszttraumás stressz szindróma kialakulásában szerepet játszó fehérjét azonosítottak, amelyek a közeljövőben új terápiákhoz vezetnek.

Szücs Péter, DE

A fájdalomérzés elsődleges feldolgozó állomását, a gerincvelő hátsó szarvát alkotó idegsejteket térképezik fel, pontosítva ezen agyterület „kapcsolási rajzát”. Magyarországon eddig nem alkalmazott modern vizsgálómódszerekkel állítják az idegrendszer belső fájdalomcsillapító rendszereit a gerincvelői szinten ható, a jelenlegi eljárásoknál hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó fájdalomcsillapítás szolgálatába.

Tóth Gergely, MTA TTK

Egyedi gyógyszerkutatási stratégia alkalmazásával az Alzheimer- és a Parkinson-kórt okozó rendezetlen fehérjéket megcélzó új gyógyszer­jelölt vegyületeket fedeztek fel, amelyek meggátolják e fehérjék kóros hatását, ugyanakkor normális működésüket segíthetik elő. Folyamatban van a felfedezett gyógyszerjelölt vegyületek kipróbálása in vivo kísérletekben, és előkészítés alatt áll gyógyszer-innovációs bevezetésük is.•

 
2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017

Innotéka