2017. január 5.

Szerző:
Szegedi Imre

Forradalmak kora

Az első ipari forradalom Nagy-Britanniában kezdődött a 18. század végén, a gőzgép feltalálásával. A második a 20. század fordulóján a futó­szalag megalkotásával köszöntött be az Egyesült Államokban. A 20. század végén emlegették először a harmadik ipari forradalom el­jövetelét, amely webes szolgáltatásokon, új anyagok és munkafolyamatok megjelenésén alapult. Nem maradt időnk, hogy megbarátkozzunk ezzel a kifejezéssel, hiszen máris nyakunkon a negyedik ipari forradalom, az ipar 4.0. Ami egykor a gőzgép vagy a futószalag volt, az napjainkban az Internet of Things (IoT), azaz a dolgok internete. Ez a forradalom a robotok és gépek olyan komplex rendszere, amit szenzorok és szoftverek fűznek össze. „A nemzetközi helyzet egyre fokozódik” – idézhetnénk a magyar filmszatírából, A tanúból, hiszen 2020-ra körülbelül 50 milliárd gép és berendezés kapcsolódik az internethez, többszörösen meghaladva a webet elérő emberek számát. Eközben elképesztő mennyiségű információ keletkezik. Ez az adathalmaz (Big Data) az adatelemzés révén hatalmas lehetőséget kínál a gépek és berendezések teljesítményének optimalizálásához, a hatékonyság növeléséhez – ami óriási hatással lesz a munkaerőpiacra.

Az eddigi ipari forradalmak során mindig az volt az egyik központi téma, hogy a modern technológia új munkahelyeket teremt, miközben rengeteget fel is számol. Most sem lesz másként. A World Economic Forum tavalyi tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy a negyedik ipari forradalom hatására a következő öt évben mintegy kétmillió, ma még nem létező munkahely jön létre. Csakhogy jelenleg 7,1 millió olyan állás van, amelyre 2020-ban már nem lesz szükség. Már ma is intelligens programok írnak szövegeket, készítenek el pénzügyi jelentéseket. Nem is olyan régen elképzelhetetlennek tűnt, napjainkban mindennapos gyakorlat: az egészségügyben is megjelent a legmodernebb technika. 2014-ben a világon 570 ezer műtétet végeztek robotok segítségével.

Az alacsony munkabérrel versenyző feltörekvő országokkal szemben a magas szintű automatizáció a hatékony fegyver. Csak egyetérteni lehet azzal, amikor azt halljuk, hogy Európa is a tőkeigényes, de magasabb hozzáadott értékű termelés felé mozdul el. Az automatizálásnak és a rugalmasabb termelési technológiáknak köszönhetően akár 30 százalékkal növelhető a vén kontinens termelékenysége. Ha Magyarország a negyedik ipari forradalom nyertesei közé szeretne tartozni, nincs vesztegetni való ideje. A digitális átalakulás részévé és – ahol lehet – alakítójává kell válnia.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka