Milyen tevékenységeket folytat hazánkban a National Instruments?
– Jelenleg több mint ezer főt foglalkoztatunk, a termelés mellett számos központunk is nálunk kap helyet, ilyen az európai és az amerikai disztribúció, itt működik a termelést támogató mérnökségen kívül a K+F mérnökség egy része, és áttervező mérnökségi csoportunk is a debreceni vállalatot erősíti. Rendszerintegrátor csapatunk pedig kulcsrakész megoldásokat nyújt vevőinknek. Gyártáshoz nem kapcsolódó tevékenységeink például a fejlesztéssel foglalkozó IT központunk, illetve Service Centerünk is. Nálunk az innováció kicsit más, mint az átlagos hazai vállalatoknál, ugyanis az árbevételünk 12-18 százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre, és naponta 2-3 új terméket vezetünk be. Tavaly a Figyelő TOP 200 listán a 102. helyen végeztünk, és úgy gondolom, hogy a 87 milliárd forintot meghaladó 2010. évi árbevételünkkel idén még előkelőbb helyen fogunk szerepelni.

Milyen területeken alkalmazzák az NI-termékeket?
− Például a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a svájci CERN kutatóközpontban NI vezérlőegységek segítségével tartják pályán a részecskéket. Ezenkívül több nyugat-európai magfúziós kísérletnél dolgoznak a mi rendszereinkkel. Európában és Amerikában néhány nagy lézerprojektnél szintén a mi vezérlőrendszereinket használják. Amire talán a legbüszkébbek vagyunk, hogy kifejezetten oktatási célokra is fejlesztettünk néhány eszközt; ilyen a NI ELVIS (Educational Laboratory Virtual Instrumentation Suite) intelligens virtuális laboratórium vagy az NI myDAQ egyszemélyes hordozható laboratórium, amellyel a középiskolás diákok, illetve az egyetemi hallgatók otthon tudnak méréseket végezni, és az eredményeket interneten küldhetik el a tanáruknak. Ez az eszköz forradalmasíthatja mind az oktatást, mind a mérést. Ugyanúgy, mint az autóipart egy másik termékünk, mely lehetővé teszi, hogy a gépkocsi vezérlőrendszerének fejlesztése során az autó kipróbálásához nem kell megépíteni a járművet, mivel az NI hardveres szoftverelemeivel modellezni lehet az autó többi részét, ezáltal jelentősen csökkenthető a fejlesztési idő és költség.

Mit tartana a legfontosabb lépésnek az innováció elősegítésére Magyarországon?
− Először is fontos lenne szétválasztani a valódi és a látszatinnovációt. Elég sok pénz folyt el különböző csatornákon úgy, hogy megélhetési innovátorok szívták el az erőforrást. A kormányváltást követően a folyamat lefékeződött, ami átmenetileg az igazi innovátoroknak is nehéz helyzetet okozhat, de nem biztos, hogy rossz, mert a kalandorok valószínűleg máshol próbálnak majd szerencsét. Nagyon fontos lenne az is, hogy a kutatóhelyek és az egyetemi kutatólaboratóriumok jó kapcsolatot építsenek ki az iparral, hiszen az innováció a társadalom számára akkor válik hasznossá, ha olyan szolgáltatás vagy termék születik belőle, amely árbevételt eredményez.

Milyennek látja a cégük jövőjét?
− Egy éven belül elérjük a végső mennyiségi kapacitásunkat, ezt követően inkább minőségi változások lesznek; egyre bonyolultabb és még nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó termékeket fogunk gyártani, amellyel az árbevételünk is nőni fog. Egy kiválósági gyártóközponttá – angolul Center of Excellence – szeretnénk fejlődni. Ennek érdekében már ma is sokat teszünk; a költséghatékony Lean menedzsment módszer segítségével és a munkatársak bevonásával igyekszünk az összes veszteséget kiiktatni tevékenységeinkből. Így sokkal hatékonyabban tudunk majd fejleszteni, és a döntéseket is könnyebb lesz megvalósítani a jövőben.•