2019. január: jegyzet, ökológia, régészet, portré, okostechnológia, zöldkörnyezet, agykutatás, tudomány, Nemzeti Agykutatási Program, nanotechnológia, elektronika, mesterséges intelligencia, anyagtudomány, fizika, orvostudomány, innováció, egyetem, építés, közlekedés, fenntarthatóság, élelmiszer, it

Gábor Dénes-díj harmincadszor

Tavaly december közepén, immár 30. alkalommal adták át az Országház Felsőházi termében a Novofer Alapítvány által 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díjat, amely a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon.


Az Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerése. A díj megalapítóinak szándéka egyben a technológiai innováció, a műszaki-mérnöki kutatómunka, az ember által alkotott gépek és létrehozott anyagi konstrukciók iránti társadalmi figyelem és elismerés felkeltése és megerősítése volt.

Forrás: Novofer Alapítvány

A társadalmi fejlődés csak magas szinten képzett alkotó emberek közreműködésével biztosítható, ezért társadalmi érdek a kutató, fejlesztő, feltaláló, oktató szakemberek kiemelkedő teljesítményének elismerése és sikereik példaként állítása. Ezt célozzák a különböző szakmai elismerések, amelyek sorában fontos ez a civil kezdeményezéssel létrejött díj, melyben eddig – a decemberben kitüntetettek előtt – 229-en részesültek.

A 2018. évi díjazottak

Gábor Dénes Életmű Díjban ketten részesültek

Kiss Péter Attila villamosmérnök, a Zoltek Corp. nyugalmazott al­elnöke, a karbonszálaknak a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb költségű gyárthatóságának kifejlesztéséért, a gyártáshoz szüksé­ges gyártósori koncepció kidolgozásáért, annak hazai gépgyártók­tól történő beszállításokkal való megvalósításáért. Ennek révén az egykori nyergesújfalui Magyar Viscosagyár területén a hazai gyártás – évente 120 millió dollár körüli bevétel mellett – közel 1400 főnek ad munkát. A nagy piaci keresletre tekintettel a texasi, majd magyarországi gyártókapacitás kiépítése után Mexikóban is létrehoztak egy üzemet, szintén Kiss Péter Attila eredeti innovációi alapján, melynek felügyeletét a beindulásig ő látta el. Ehhez a mexikói üzemhez mintegy negyvenkamionnyi magyar gépet exportáltak a hazai beszállítók.

Gschwindt András
villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, a hazai rádióamatőr mozgalom fáradhatatlan irányítója, az űrtechnológia hazai fejlesztésében végzett több évtizedes kiemelkedő munkájáért, az Interkozmosz műholdak fedélzeti berendezéseinek eredményes fejlesztéséért, az első hazai műhold, a Masat–1 létrehozá­sában, felbocsátásában és üzemeltetésében betöltött irányító szerepéért, a felbocsátás előtt álló Szmog–1 mikroméretű műhold innovatív megoldásainak kidolgozása és integrálása terén végzett munkájáért.

Gábor Dénes-díjban részesült két határon túli alkotó

Dr. Magyari-Köpe Blanka mérnök-fizikus, a Stanford Egyetem kutatócsoportjának vezetője, a mesterséges intelligencia területének fejlődésében központi szerepet betöltő neurális hálózati rendszerek hatékony működéséhez szükséges nanoméretű rezisztív memória (Resistive Random Access Memory – RRAM) készülékek fejlesztésében végzett munkájáért, különösen az atomisztikus ha­tások vizsgálatát lehetővé tevő, a sűrűségfunkcionált elmélet alkalmazásával kidolgozott kvantummechanikai számításaiért.
Ez jelentős áttörést eredményezett a napjainkban piacra kerülő drónokban, robotikában, okoskamerákban és a virtuális valóság termékekben, valamint az önállóan közlekedő autókban és repülőgépekben is alkalmazott memrisztorok gyártása során azok mérete, sebessége és áramfelvétele optimalizálása terén.

Dr. Kolozsváry Zoltán gépészmérnök, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem címzetes tanára, a Plas­­­materm cég vezetője az anyagtudomány – különösen a gáz­nitridálással végzett hőkezelés gyakorlatban történő alkalmazása – terén elért eredményeiért, amelyet 15, Magyarországon, Romániában, Németországban és az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalom véd. Továbbá a hazai és a külhoni felsőoktatásban betöltött kiemelkedő oktatásszervezői és oktatói tevékenységéért, a tudományos ismeretek társadalmasításában végzett munkájáért.

Gábor Dénes-díjban részesült öt hazai alkotó

Kotschy András, a Servier Gyógyszerkutató Intézet igazgatója és tudományos kutatócsoport vezetője, akinek szakmai irányításával elsőként fedezték fel az MCL1 fehérje szelektív gátlószereit mint innovatív rákterápiás hatóanyagokat. Az eredmények új biológiai mechanizmussal bővítik a rákterápia eszköztárát, amellyel kapcsolatban több szabadalmat is bejelentettek. A fejlesztés gazdasági értékét jelzi, hogy a vegyület fejlesztésébe az onkológia területén világviszonylatban is vezetőnek számító Novartis cég is bekapcsolódott.

Dr. Barna László mérnök-fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Fénymikrosz­kópos Képalkotó Központjának vezetője a szuperfelbontású mik­roszkópia orvostudományi kutatási célokra történő bevezetéséért, a Fénymikroszkópos Képalkotó Központ világszerte elismert kutató-fejlesztő mikroszkópos műhellyé alakításában betöltött szerepéért.
A díjazott a szuperfelbontású fénymikroszkópia STORM (Sto­chastic Optical Reconstruction Microscopy) típusának és a konfokális mikroszkópiának úttörő ötvözésével a világon először volt képes azonosított idegsejtnyúlványokban a célfehérjék mennyiségének és helyzetének nanométeres pontosságú meghatározására és a molekuláris változások nyomon követésére idegrendszeri beavatkozások után.

Dr. Puskás László Géza biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Avidin Kft. ügyvezető igazgatója a nemzetgazdasági és világegészségügyi szempontból fontos gyógyszerkémiai és klinikai fejlesztési eredményeiért, kiemelten az Alzheimer-kór kezelésében a hatásmechanizmusa révén a betegség hátterében húzódó folyamatok befolyásolásával a betegek gondolkodási képességének javítását eredményező molekula kidolgozásáért. (Alzheimer-kórban napjainkban több mint 50 millió ember szenved, hatalmas terhet róva a gazdaságra, a társadalomra és a családokra.)

Kónya Zoltán egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a nanoszerkezetű anyagok, elsősorban nanocsövek és nanokompozitok előállításáért és azok ipari alkalmazásában elért, nemzetközileg elismert munkásságáért, továbbá a nanoszerkezetű anyagok biokompatibilitása és toxicitása terén végzett, széles körben elismert kutatói tevékenységéért. Eredményeit a gyakorlatban számos területen alkalmazták, erről 13 szabadalma tanúskodik.

Dr. Varga Péter Pál ortopéd sebész, az Országos Gerincgyógyászati Központ igazgató főorvosa a kiemelkedő kreatív, innovatív műszaki-szellemi tevékenységéért, a többi között az új fejlesztésű implantátumok gerincsebészeti beavatkozási, műtéti eljárásainak fejlesztésében és alkalmazásában betöltött úttörő szerepéért, az anyagtechnológiai és gyártási mérnöki eredményeknek a gerincgyógyászati eljárásokba történő eredményes integrálásáért, a négy évtizedes, iskolateremtő gerincsebészeti orvosi tevékenységéért.

In Memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült

Árokszállási Laura tanárnő, Gábor Dénes szellemi örökségének ápolásában betöltött szerepéért, kiemelten a középiskolás korosztály természettudomány iránti orientálása területén végzett kiemelkedő munkájáért, az Alapítványnak a középiskolások körében meghirdetett pályázati rendszerének népszerűsítéséért, a pályamunkák értékelésében és elbírálásában, a Zentai Gimná­zium diákjainak sikeres pályázati felkészítéséért, a határon túli fiataloknak Gábor Dénes szellemiségének és munkásságának megismertetésében végzett többéves kiemelkedő tevékenységéért.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíjban részesült

Török Tímea Nóra hallgató, az „Atomi skálájú kapcsolás Nb nano­vezetékekben és Nb2O5 memrisztorokban” tárgyú dolgozatáért. Konzulense: Prof. Halbritter András, BME Természettudományi Kar Fizika Tanszék.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka