Az természetes, hogy az újonnan létrejött hivatalnak bizonyítania kell életképességét, létjogosultságát, azt, hogy előd intézményeinél hatékonyabban támogatja a magyar kutatás-fejlesztést és innovációt. Az is kétségtelen, hogy világszínvonalú eredmény elérésére van szükség. Azzal sincs semmi gond, hogy „az állami források felhasználásának feltétele, hogy a befektetés hozzájáruljon a bizonyítható, tényleges újdonságot tartalmazó eladható termék, szolgáltatás létrehozásához”. Ez olyan elvárás, amit támogatni lehet.
„Nem leszek kíváncsi a magyarázkodásra, hogy miért nem sikerült elérni a kívánt célt” – szögezte le az akadémikus. Ezzel első hallásra lehetnek problémák. Aki évtizedeket töltött kutatóként, tudja, hogy hiába tűzünk ki egy célt, nem biztos, hogy odaérünk, például azért, mert a természet nem igazolta vissza reményeinket – pusztán azzal, hogy az elméletet nem követték az elektronok, a molekulák. A tudományban kizárni a tévedés lehetőségét, tévút. Az innovációban azonban a tévút ritkább, hiszen konkrét célokat szolgál, konkrét problémákra keres megoldást, melynek a végeredménye minden esetben egy termék. Ezen a területen elefántcsonttornyok nem épülhetnek, mert a piac elsöpri a semmire sem jó, eladhatatlan innovációkat. Itt könnyebben ki lehet és ki is kell szűrni a megoldhatatlannak tűnő ötleteket, önmegvalósításokat.
Amit szintén ki kell zárni a rendszerből, az élősködők hadát, a pályázatírók sokaságát, akik csupán a megszerezhető milliókat látják, és egy pillanatig sem érdekli őket, hogy a feladatra vállalkozók sikert érnek-e el. Minden érintett érdeke a hivatal kifejezetten erős koordinációs szerepe a pályázatok ellenőrzésében, miként az is, hogy folyamatosan éljen jogosítványaival. Az innovációra (és a kutatás-fejlesztésre) elnyert pénzeket tényleg ne „eléldegélésre” vagy bútorvásárlásra fordítsák, hanem az adott gyakorlati célokat szolgáló feladatok megoldására.
Pálinkás József üzenete egyértelmű: kössék fel a gatyát a fejlesztők, az innovátorok. Valós megoldásokkal álljanak elő, mert a megélhetési innováció sehova sem vezet. Eredményt nem hoz, akkor pedig központi forrást se vigyen.•
