2018. március: jegyzet, orvostudomány, portré, neutronkutatás, tudomány, atomenergia, energiagazdálkodás, egészségipar, innováció, közlekedés, egyetem, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, megújuló energia, agrárium, kiállítás/konferencia, it

Hatékony kibocsátáscsökkentés kellene

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) februárban nyilvánosságra hozott jelentésében elemezte, mekkora lehetőségek rejlenek a különböző szén-dioxid-tárolási, illetve negatív emissziós technológiákban (NET).


A vizsgálat azokból a becslésekből indult ki, amelyek szerint nem elégségesek a párizsi klímavédelmi egyezményt aláíró országok által felajánlott vállalások a kitűzött cél elérésére, vagyis az, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. A számítások szerint a nemzeti vállalások teljesítésével átlagosan 2,7 fokkal lesz magasabb a Föld átlaghőmérséklete a század végére, és ha 2070-ig a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor még a 3 Celsius-fokot is meg fogja haladni a felmelegedés.

 

Szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyv a maximum 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés eléréséhez. Ekkora mértékű hőmérséklet-emelkedés esetén világszerte még viszony­lag könnyen kezelhetők a klímaváltozás következményei az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületében (IPCC) együttműködő kutatók szerint. Az ábrán látható, hogy a párizsi egyezmény kapcsán vállaltak ehhez nem elegendőek. (Forrás: mta.hu)

A jelentésben a klímavédelmi intézkedések késlekedésének okai között szerepel „a technológiába” vetett hit, ami majd megoldja a gondokat. Ezzel szemben a szakértők megállapítása az, hogy a NET technológiák megvalósítása hely- és eszközfüggő, továbbá bizonytalan, hogy ipari méretekben való alkalmazásuk révén mennyi szén-dioxidot lehet kivonni, illetve mennyi kibocsátását lehet megelőzni. Ráadásul sokba kerül, és valószínűleg jelentős hatást gyakorol a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra. „A NET technológiákra támaszkodni a hatékony kibocsátáscsökkentés helyett súlyos következményekkel járhat az eljövendő generációk számára” – állítják a jelentés szerzői, és azt ajánlják, hogy ne is vegyék figyelembe az Európai Unió hosszú távú energetikai modellezési eljárásainál. A lehető legkisebbre kell visszaszorítani a kibocsátást, például az energiahatékonyság növelésével, az energiatakarékossággal, a megújuló energiák használatának gyors elterjesztésével, továbbá a klímabarát gazdálkodás és a szükséges szabályozási környezet kialakításával.

Az EASAC által elemzett negatív emissziós technológiák
  • erdősítés és újraerdősítés,
  • a talajok szénmegkötő képességének szinten tartása és növelése, szénmegkötő mezőgazdaság,
  • biomassza-hasznosítás (energiatermelés) szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiával kapcsoltan (BECCS),
  • geokémiai szén-dioxid-kötő folyamatok,
  • szén-dioxid-kivonás a levegőből szén-dioxid-tárolási technológiával kapcsoltan,
  • az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességének növelése.
Forrás: mta.hu

Az EASAC-jelentés javasolja, hogy az aláíró országok csökkentsék üvegházgáz-kibocsátásukat az egyezményben rögzített nemzeti tervek lehető leggyorsabb végrehajtásával. Az elemzett negatív emissziós technológiák közül a talajok szénmegkötő képességének szinten tartását és növelését, valamint az erdősítést vélik a leginkább megvalósíthatónak a szakértők. Fontosnak tartják még a szén-dioxid-kivonás és -tárolás (CCS) alkalmazása előtt álló technológiai akadályok elhárítását, továbbá életképes üzleti modellek kidolgozását a CCS-sel működő hőerőművek és más energiaintenzív üzemek – például cementgyárak, acél­kohók – működtetésére. Javaslataikat elő lehetne segíteni az Európai Unióban már most a megfelelő szakpolitikák bevezetésével, a többi NET technológia esetén azonban még kérdés, hogy milyen körülmények között, mely megoldások a leginkább célravezetőek – állapítja meg az EASAC-jelentés.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka