2011. október: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, disszemináció, biotechnológia, atomenergia, paragrafus, innováció, közlekedés, megújuló energia, zöldkörnyezet, it
2011. október 5.

Szerző:
Szegedi Imre

Hosszabb távra is jól megalapozott az itthoni atomenergia

Ha a Paksi Atomerőműben üzemidő-hosszabbításra kerül sor, akkor előtte azt kell meg­vizsgálni, hogy műszakilag lehetséges-e, biztonságos-e és anyagilag megéri-e? Nekem nincs kétségem afelől, hogy mindhárom feltétel teljesül Pakson — nyilatkozta magazinunknak Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója.


Idén tavasszal a japán fukusimai atomerőművet tette tönkre a cunami, szeptember közepén egy francia nukleáris hulladékfeldolgozóban történt baleset. Mennyire veszélyes ágazat a nukleáris ipar?

Rónaky József

– A világon sok millió fémolvasztó eszköz működik, ezek közül robbant fel egy szeptemberben Franciaországban. Ez azért került a hírekbe, mert ebben a fémolvasztó eszközben rendkívül kis radioaktivitású hulladékot olvasztottak be, de Fukusima után a közvélemény mindenre érzéke­nyen reagál, ami kapcsolatba hozható a nukleáris ügyekkel. Az termé­szetes, hogy a sajtóban erről hírt adnak, de az már nem, hogy ennek kapcsán egyesek azt követelik, hogy a Paksi Atomerőműben ne épüljön új blokk. A francia esetnek nem volt negatív hatása a környezetre, nem történt radioaktivitás. Súlyos munkahelyi baleset volt, amelyhez hasonló – más területeken – naponta több ezer történik szerte a világban. Nem azt mondom, hogy negligálni kell a francia balesetet, hanem azt, hogy az üzemeltetőnek és a hatóságnak alaposan ki kell vizsgálnia a történteket. De azt is állítom, hogy ebben az ágazatban az ilyen típusú balesetek sokkal ritkábbak, mint más területeken.
Valamilyen hatása mégis van ezeknek az eseményeknek, hiszen úgy tűnik, hogy az eddig egyértelműen atompárti Japán is felülvizsgálja nukleáris programját. Mintha globális szemléletváltásnak lennénk tanúi?
– Valóban kimutatható bizonyos szemléletváltás, de ez közel sem egységes. Fontos, hogy tisztán lássuk ezen a téren a politikai szempontokat. Japán korábbi miniszterelnöke a fukusimai események hatásait nem tudta kezelni, s ebbe bele is bukott. Az új miniszterelnök azzal nyert, hogy szerinte meg kell vizsgálni: a szigetországnak hosszú távon szüksége van-e atomenergiára? Hivatalba lépése után már arról beszélt, hogy meg kell nézni, a leállított, de kifogástalan állapotú blokkok miként helyezhetők újra üzembe. Kínában átmeneti moratóriumot hirdettek új blokk építésére, de a már megkezdett reaktorok építését folytatták, majd a moratóriumot is feloldották. Az Egyesült Államokban szintén elindult egy felülvizsgálati folyamat, ami lelassítja az új blokkok építését. Az Európai Unió a stressztesztnek nevezett eljárással indított el felülvizsgálatot. Ennek lényege, hogy minden, atomerőművet üzemeltető európai cég elvégez egy adott tematikájú vizsgálatot, melynek az a célja, hogy megnézzék: egy a fukusimaihoz mérhető rendkívüli természeti katasztrófa esetén mi történne, amikor megszűnik minden védelem, nincs elektromos áram. Október végéig a Paksi Atomerőműnek és az összes üzemeltetőnek egy végleges jelentést kell készítenie, amelyben javaslatokat tesznek az esetlegesen feltárt gyenge pontok orvoslására. A paksi jelentést december végéig értékeli az OAH. Meghatározzuk azokat a teendőket, amelyeket az erőműnek a felülvizsgálati célok elérése érdekében el kell végeznie, majd tájékoztatjuk az Európai Bizottságot (EB) az eredményről. Az európai országokból beérkező jelentéseket 2012 első felében nemzetközi felülvizsgálatnak is alávetik.

Mit lehet előzetesen tudni a jelenleg folyó paksi vizsgálatról?
– A Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága nemzetközi összehasonlításban is rendkívül jó, mégis megnéztük: ha egy nagyobb földrengés történne, akkor milyen eszközeink vannak a helyzet kezelésére. A felülvizsgálat során a szélsőséges helyzetekre adott lehetséges válaszokat kell megvizsgálni, illetve olyan intézkedések bevezetésére kell javaslatot tenni, amelyek segítségével a fukusimaihoz hasonló következmények minden ésszerűen feltételezhető esetben elkerülhetők. A felülvizsgálatról készült előrehaladási jelentését a Paksi Atomerőmű a nyár végén átadta az Országos Atomenergia Hivatalnak. Az OAH ennek alapján elkészítette az előzetes nemzeti jelentést az EU Bizottsága számára. A pozitív megállapítások közül kiemelhető, hogy az atomerőmű megfelel a nemzetközi elvárásoknak, és a tervezési alapon belüli események körére vonatkozóan az alapvető biztonsági funkciók is teljesülnek. Ez a kijelentés elsősorban az erőmű 2008-ban végrehajtott Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatának (IBF) az eredményein alapul. Akkor igen részletesen felülvizsgálták a tíz évvel korábbi, az első IBF kapcsán betervezett intézkedések eredményeit, és további megoldásokat irányoztak elő. A vizsgálatok még nem zárultak le, de már vannak egyértelműen pozitív megálla­pítások, és rámutattak néhány olyan lehetőségre is, amelyek kapcsán az erőmű ellenálló képessége bizonyos extrém körülmények során tovább növelhető. Ezek egy része már ismert volt a stresszteszt megkezdése előtt, jelenleg folyamatban van a megfelelő intézkedések kidolgozása, megvalósítása; más részük csak most került a látókörbe. Ez utóbbiak értékelése még nem tekinthető lezártnak. Azt pedig minden ország maga dönti el, hogy az üzemeltetőnek mikor kell megtennie a szükséges fejlesztéseket.
Hazánkban cunamival nem kell számolni, de milyen más katasztrófahelyzetre kell, lehet felkészülni?
– A Duna például olykor nagyon alacsony vízállású, olykor pedig évszázados rekordokat hozó áradattal fenyegeti a folyó mentén élőket. Azt is meg kell nézni, hogy egy földrengés meg tudja-e úgy rongálni a tartalék áramforrásként szereplő dízelgenerátorokat, hogy megszűnjön a blokkok áramellátása? Pakson valószínűleg ezért a generátorok ügyében lépni kell, ez pedig nem olcsó, de nem is megfizethetetlen megoldás.
A mostani felmérés hatással lehet a tervezett üzemidő-hosszabbításra?
– Elvileg igen, a gyakorlatban kevés ennek a valószínűsége. Európában – így hazánkban is – szokás, hogy meghatározott időszakonként az üzemeltető és a hatóság is elvégez egy alapos biztonsági felülvizsgálatot. Ilyenkor nem azt nézik, hogy az atomerőmű meg­felel-e a hatályos követelményeknek, hanem azt, hogy az időközben feltárt biztonság­növelő intézkedések közül mit lehet helyben alkalmazni. A paksi erőműnek 2008-ban írták elő, hogy a súlyos balesetekre is fel kell készülni. Súlyos baleset lehet például a reaktorzóna megolvadása, ami jelentős mennyiségű hidrogéngáz-termeléssel járhat. Ilyen esetben a cirkóniumburkolatnak a vízzel való kölcsönhatása okozza e gáz termelését. Japánban például az történt, hogy a hidrogén, oxigénnel keveredve, durranógázt képezett. A Paksi Atomerőműre az ilyen robbanás megelőzése érdekében telepítettek passzív hidrogénmegkötő berendezéseket, de ezek csak a tervezési balesetek során keletkező hidrogént képesek megkötni. Ugyanakkor a fukusimai atomerőműnél hiába számoltak a tervezők 5,6 méteres hullámokkal, a természet 14 méter magas vízfalat zúdított az erőműre, ami áramszünetet okozott, s emiatt történt a durranógáz-robbanás. Idén az első paksi blokkba beépítették az újabb hidrogéncsapdákat, de a japán baleset tanulságait figyelembe véve, a Paksi Atomerőmű vezetői önállóan arról döntöttek, hogy még ebben az évben mind a négy blokkot felszerelik ilyen berendezésekkel. Számos hasonló, a minél nagyobb biztonságot szolgáló fejlesztés folyik a Duna-parti atomerőműben. Ezek befejezési határideje 2014 vége. A paksi felülvizsgálattól függetlenül is minősíteni kell valamennyi atomerőmű-berendezést, hiszen azokat harmincéves időtartamra építették be. Ebből azonban nem következik az, hogy csupán három évtizedes működésre képesek. Meg kell vizsgálni, hogy egy-egy adott eszköz meddig bírja. Ha nincs benne további húsz év, akkor ki kell cserélni. Ha nem cserélhető, akkor nem lesz üzemidő-hosszabbítás. Sok ezer, tízezer szelepet, kábelt, szivattyút kell átnézni. Minősíteni kell az épületeket, a blokkokat, mindent. Ugyanakkor új karbantartási stratégiát kell bevezetni az öregedőfélben lévő eszközökre.

Alkalmas a Paksi Atomerőmű a tervezett, újabb húsz évre szóló működésre?
– Alkalmas. A világon nagyon kevés atomerőművet zártak be az eredetileg tervezett időpontban. Az Egyesült Államokban negyvenéves működés után szinte automatikusan újabb húsz évvel működnek tovább az atomerőműblokkok. Európában hasonló folyamatok zajlanak. Az üzemidő-hosszabbítás esetén a Paksi Atomerőműben azt kell megvizsgálni, hogy műszakilag lehetséges-e? Meg kell nézni azt is, hogy biztonságos-e, s anyagilag megéri-e? Nekem nincs kétségem afelől, hogy mindhárom feltétel teljesül a Paksi Atomerőműnél. Ha a három évvel ezelőtt jóváhagyott programot végrehajtják 2012 végéig, illetve ez év decemberéig benyújtják az üzemidő-hosszabbításra vonatkozó kérelmet, akkor az OAH – a rendelkezésére álló egy év alatt – meggyőződhet arról, hogy az atomerőmű alkalmas-e a további működésre. Ha igen, akkor aláírom az egyes blokk újabb, húsz évre szóló működési engedélyét. Elvileg ennél tovább is működhetnének a blokkok, de erre a lehetőségre nem most kell válaszolni…

Arra van-e válasz, hogy mi történik, ha – valamilyen oknál fogva – az atomerőmű nem kapja meg ezt az engedélyt?
– Akkor le kell szerelni a Paksi Atomerőmű blokkjait. Arról pedig nem nekem, hanem a magyar parlamentnek kell döntenie, hogy ebben az esetben a jövőben milyen forrásból biztosítjuk a hazai elektromosenergia-ellátást. Azzal számolni kell, hogy a fosszilisenergia-készleteink meglehetősen csekélyek. Megújuló forrásaink sem biztosíthatják az ország energiaellátását, egyebek között azért sem, mert aki manapság Magyarországon a vízenergia hasznosítását emlegeti, az politikai öngyilkosságot követ el. A megújuló energia hasznosítása helyi szinteken jelenthet megoldást, de a nagyvárosok ellátása nem alapozható kizárólag biomassza-erőművekre. Az atomenergia hazai jövője attól függ, hogy miként viszonyul ehhez az energiaforráshoz a politika. Ha azt mondja, hogy szükség van rá, akkor meg­teremti ehhez a feltételeket. Egyébként mi másnak van jövője, ha nem ennek?•

 
Innotéka