2013. november 12.

Szerző:
Bencze Áron

Hova tovább vasútfejlesztés?

A 2007-től 2013-ig tartó uniós fejlesztési időszakban Magyarországnak 600 milliárd forint forrás állt-áll rendelkezésére vasútfejlesztési célra. Ebből közel 540 kilométer hosszú vasúti pályaszakasz kor­szerűsítését végzi el a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. Idén 140 milliárd forint fejlesztési forrásból folytatódhat a vasúti pályák korszerűsítése, aminek eredményeként több vonalon csökken a menet­idő, komfortosabbá, biztonságosabbá és európai színvonalúvá válik a vasúti közlekedés.bA beruházások az Új Széchenyi Terv keretében, 85 százalék uniós és 15 százalék hazai forrás felhasználásával valósulnak meg. De vajon mely vonalakon tapasztaljuk majd ennek jeleit?


Budapest–Esztergom vonal

A NIF Zrt. uniós források segítségével, nettó 44,5 milliárd forintból újítja fel a Budapest–Esztergom vasútvonalat. A rekonstrukció keretében 16 állomáson és megállóhelyen épül új peron, perontető, korszerűsödik az utastájékoztatás, térvilágítás, a vasúti pályatest. Összesen közel 1700 autót befogadó P+R parkolók (pl.: Dorog, Pilisjászfalu, Esztergom, Piliscsaba), valamint B+R kerékpártárolók létesülnek összesen 532 férőhellyel (pl.: Esztergom, Leányvár, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Piliscsév).

Esztergom-Kertváros újonnan átépült állomása peronokkal, perontetővel

A vágányépítési munkák befejezése után a MÁV Zrt. külön projekt keretében valósítja meg a Rákosrendező–Esztergom vasútvonal villamosítását, új motorvonatok beszerzését. A NIF Zrt. és a MÁV Zrt. beruházásainak eredményeként a menetidő 30 perccel csökkenhet, vagyis a Budapest és Esztergom közötti utazási idő a jelenlegi 90 perc helyett 60 perc lehet. Az 53 kilométer hosszú vasúti pálya kivitelezése három szakaszra bontható: Budapest, Északi vasúti Duna-híd–Pilisvörösvár (Aranyhegy Konzorcium); Pilisvörösvár–Piliscsaba (Szemafor Konzorcium) és Piliscsaba–Esztergom (Inflexió Konzorcium). A Pilisvörösvár–Piliscsaba–Esztergom szakaszon a munkálatok már 2012 első fél évében megkezdődtek. Az idén tavasszal lehullott rekordmennyiségű csapadék és a szélsőséges időjárás nagymértékben hátráltatta a munkálatokat. Piliscsaba és Esztergom között idén nyáron befejeződött a vasúti pálya rekonstrukciója, jelenleg a személyszállítás elindításának idei időpontjáról folynak az egyeztetések. A kivitelező most a P+R, B+R parkolók tereprendezését, füvesítést, fák, bokrok ültetését végzi. A Piliscsaba–Pilisvörösvár szakasz műszaki kivitelezése 2013. december 14-ére készül el. Tavaly év végén megkezdődtek az Északi vasúti Duna-híd–Pilisvörösvár szakasz kivitelezési munkálatai is, melyek várhatóan jövő év szeptemberében fejeződnek be.

Leányvár átépült állomása peronokkal, perontetővel

A Budapest Szentendrei út–Pilisvörösvár vonalszakaszon új, kétvágányú vasúti pálya épül (Aquincum felső–Pilisvörösvár és Pilisvörösvár Terranova térsége), így lehetővé válik a 60-80-100 km/h sebesség elérése. A Piliscsaba–Esztergom vonalszakaszon a jelenlegi sebességkorlátozásokkal tűzdelt vasúti pályát 60-100 km/h sebességre teszik alkalmassá. A Budapest–Piliscsaba szakaszon új, korszerű elektronikus vasúti biztosítóberendezés épül. Pilisvörösváron és Dorog állomás mellett új autóbusz-fordulót alakítanak ki.

Kelenföld–Tárnok–Székesfehérvár

A Kelenföld–Székesfehérvár vasúti vonalszakasz felújítása két ütemből áll: a Tárnok–Székesfehérvár, valamint a Kelenföld–Tárnok pályarészekből. Tavaly év végétől az első szakaszon, idén szeptember közepétől már a Kelenföld–Tárnok vonalszakaszon is a 21. századnak megfelelő vasúti pálya, állomások, megállóhelyek és utasforgalmi létesítmények várják a közlekedőket. A két szakaszra bontott felújítás eredményeképpen ez év decemberétől a gyors- és IC vonatok 39 perc alatt jutnak el Kelenföldről Székesfehérvárig, a zónázó vonatok pedig az évekkel ezelőtti 1 óra 19 perc helyett 53 perc alatt teszik meg az utat, összességében tehát 26 perccel csökken az eljutási idő.

A 26 kilométer hosszú vasúti vonalszakasz uniós forrásokból megvalósuló rekonstrukciója során átépítették a kelenföldi, a tárnoki és a nagytétényi állomást, valamint az albertfalvai, budafoki, tétényligeti megállóhelyet. Részlegesen átépült Érd alsó megállóhely, illetve új megállóhelyet építettek Kastélypark néven, amely Nagytétény állomás utasforgalmi szerepét veszi át. A Budapest-Kelenföld –Tárnok szakaszon a meglevő vasúti pálya átépítése mellett új, második vágányt alakítottak ki. Átépítettek 12 gyalogos-aluljárót és egy gyalogos-felüljárót, valamint 13 közúti műtárgyat. A felújított gyalogos-aluljárók szintén az utasok közlekedésének biztonságát szolgálják, lehetővé teszik a peronok kényelmes elérését. A környezeti ártalmak csökkentése, a vasút környezetében élők egészségének védelme érdekében 45 ezer négyzetméternyi zajárnyékoló falat emeltek. A merevebb, erősebb, vastagabb vasúti pályaszerkezetnek köszönhetően kisebb rezgések érezhetők majd, melyek szintén tovább csökkentik a zajszintet a vasúti vonal környezetében. Az új pályaszerkezet révén – az eddigi lassújelekkel, 40–60 km/h-s sebességkorlátozással terhelt vonalon –, a beruházás befejeztével a vonatok 120–160 km/h-s sebességgel is közlekedhetnek, csökken a menetidő, dinamikusabb menetrendet lehet készíteni, ezzel megszüntethetőek lesznek a késések is.

Vágányfektetés a Kelenföld–Tárnok vonalon

A vasúti pálya és az utasforgalmi létesítmények korszerűsítése az Új Széchenyi Terv keretében, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, a Kohéziós Alap (KA) társfinanszírozásával valósul meg. A beruházást a DSE Konzorcium végzi, a kivitelezés nettó költsége 30,9 milliárd forint.

A vasúti pálya és a kiszolgáló létesítmények felújítása mellett azonban a korszerűsítés elengedhetetlen része a biztosítóberendezések, valamint a távközlési eszközök komplett cseréje is a teljes Kelenföld–Székesfehérvár vonalon. Ezen a vasúti pályán Magyarországon először épültek ki centralizált térközbiztosító berendezések, melyek egyrészt a teljes vonalat áttekinthetővé teszik, másrészt pedig előkészítik a 2015-ig kötelezően kiépítendő ETCS 2 rendszer alkalmazását is.

A biztosítóberendezések cseréje és a távközlési munkálatok elvégzése az Új Széchenyi Terv keretében, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. A közbeszerzésen nyertes vállalkozó, a Siemens Székesfehérvár Konzorcium nettó 15,4 milliárd forint értékben végzi el a teljes szakaszon a kivitelezést.

Szajol–Püspökladány vonalszakasz

A páneurópai közlekedési hálózat részeként a Szajol–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vonalszakasz az V. számú közlekedési korridor alternatív útiránya.
A projekt célja a vasúti szolgáltatás színvonalának emelése, az eljutási idő csökkentése, a vasutat érintő közúti infrastruktúra korszerűsítése, valamint a biztonságos, környezetbarát közlekedési lehetőség megteremtésével a térség fejlődésének elősegítése. A felújítás elkészültével az érintett szakaszon 160 km/h sebességű közlekedésre alkalmas lesz a vasúti pálya.

A Szajol–Püspökladány–Karcag vonal

A munkálatok három kivitelezési tender keretében valósulnak meg:

  • Szajol–Kisújszállás vonalszakasz pályaépítés (SZ-K-2011 Konzorcium)
  • Kisújszállás–Püspökladány vonalszakasz pályaépítés (K-P-2011 Konzorcium)
  • Szajol–Püspökladány teljes vonalszakaszon biztosítóberendezés telepítése (Thales Austria GmbH–Dunántúli Kft.)

A korszerűsítés nyomán biztonságosabb és gyorsabb lesz a vasúti közlekedés ezen a vonalon. Az érintett településeken a vasutat keresztező közúti forgalom biztonságosabban bonyolódik le, esetenként akadálymentesen, a kiépített külön szintű vasúti-közúti keresztezések használatával.

Szajol és Kisújszállás között teljesen átépültek a nyíltvonali szakaszok, Törökszentmiklós állomás átépítése folyamatban van. Kisújszállás és Püspökladány között a nyíltvonali szakaszok építése zajlik, nagygépes technológiával év végére elkészül a kétvágányú pálya. Karcagon az állomás épülete megújult, míg a közúti aluljáró építése jelenleg is folyamatban van. Karcagpusztán hamarosan átadják a forgalomnak a közúti felüljárót. Püspökladányban megszűnik a Mikszáth utcai szintbeni közúti átjáró, helyette aluljárót alakítanak ki a gyalogos- és kerékpáros-forgalom átvezetésére. A munkálatok jelenleg is folynak. Megkezdődött a kisújszállási és a püspökladányi állomás 2014-es átépítésének előkészítése is.
A vasúti pályaszakasz korszerűsítésének költsége nettó 99,5 milliárd forint, a kapcsolódó biztosítóberendezés telepítéséé pedig nettó 20,9 milliárd.

A Szajol–Püspökladány nyíltvonal átépítése (Fotók: NIF Zrt.)

Gyoma–Békéscsaba vonalszakasz

A Gyoma–Békéscsaba vasútvonal rekonstrukciója a Budapest–Lőkösháza vonal felújításának részeként valósul meg. A Budapest–Lőkösháza vasútvonal az európai törzshálózat, a páneurópai IV. közlekedési folyosó része, az egyik legfőbb összeköttetés a Balkán felé, így jelentősége meghatározó. A vasútvonalat – az Európai Unió követelményeinek megfelelően – folyamatosan kétvágányú pályává kell alakítani, a 160 km/h sebesség és a 225 kN tengelyterhelés biztosításával. A vonalszakaszon átépítenek három állomást (Csárdaszállás, Mezőberény, Murony), valamint az állomásokat összekötő nyílt vonalat. Nemcsak új felsővezetéki rendszer épül ki, de valamennyi állomáson aluljáró épül a peronok megközelítésére, az akadálymentes közlekedést pedig rámpák biztosítják. Az állomást érintő munkák során sínkorona +55 centiméter magas peronok épülnek, továbbá teljesen új villamos felsővezetéki rendszert telepítenek, és ezenkívül korszerű váltófűtéssel, térvilágítással gazdagodik az infrastruktúra.

A fejlesztés célja egyebek között a széles peronok és gyalogos-aluljárók kiépítésével a balesetveszély csökkentése, emellett az akadálymentesítés jegyében rámpát alakítanak ki a mozgáskorlátozottaknak.
A környezeti ártalmak csökkentésére zajvédő falat építenek összesen 1220 méter hosszban, valamint az erősebb, vastagabb vasúti pályaszerkezet miatt mérséklődik a rezgés, így a zaj is kisebb lesz.
A mintegy 30 kilométer hosszú vasútvonalszakasz fejlesztése, korszerűsítése 2014 végére készül el.
Gyomaendrőd és Csárdaszállás, valamint Csárdaszállás és Me­ző­­berény között már átépültek a nyíltvonali szakaszok. A muronyi és a csárdaszállási állomás átépítése még tart. Elkezdődött a gyo­ma­endrődi közúti aluljáró és a mezőmegyeri gyalogos-kerékpáros aluljáró építése.

Vác állomás

A munkaterületet a NIF Zrt. május közepén átadta a vállalkozónak, a Kőkapu 2012 Konzorciumnak (vezető tag: Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt., tagjai: Magyar Aszfalt Kft., Swietelsky Vasút­technika Kft.). A szerződés összege nettó 14,8 milliárd forint. A projekt keretében felújítják a meglevő felvételi épületet, a vasúti pályát, és új üzemi épület is készül. A megújult peronokat a jelenlegi szintbeni átjárás helyett korszerű, tágas gyalogos-aluljáró kapcsolja majd össze. Az akadálymentes közlekedést négy lift segíti. Az időjárás viszontagságai ellen perontetők védik majd az utasokat.

Térvilágítást telepítenek az állomáson, a peronokon, a rakterületen, a P+R parkolókban és az aluljárókban. Az állomás megközelíthetőségének javítása érdekében az állomáson mintegy 350 P+R parkoló létesül mind a deákvári, mind a Duna felőli oldalon, emellett 66 kerékpár elhelyezésére alkalmas tárolót is kialakítanak. A zajvédelemről 6912 négyzetméternyi zajárnyékoló fal gondoskodik majd.

A beruházás keretében kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre: mintegy 300 fát, 3300 cserjét ültetnek, valamint 8 ezer négyzetméteren füvesítenek, és közel 7000 négyzetméternyi zaj­árnyékoló falat húznak fel.
A vonatforgalmat is érintő munkálatok ez év szeptember közepén megkezdődtek. Az állomás területén bontják a mellékvágányok, iparvágányok egyes szakaszait, illetve az érintett kitérőket. A 70-es vonal fővágány bal oldalán vágánybontás, földmunka, szintén ezen a szakaszon felsővezeték-tartó oszlopok állítása folyik. A projekt 2015 nyarán zárul.

Dél-balatoni vonal rekonstrukció

A Balaton déli partján futó vasútvonal rekonstrukciójában a NIF Zrt. elsőként a Lepsény–Szántód-Kőröshegy közötti szakaszt korszerűsíti és építi át. A közbeszerzési eljárás jelenleg még folyamatban van. Eredményes közbeszerzés esetén a fejlesztés keretében teljes egészében megújul a vasúti pálya, így 2015 nyarától a jelenlegi 80 km/h, illetve jelentős hosszban 60 km/h helyett 100 km/h-s sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok e két állomás között.

Siófok térségében a Szabadifürdő megállóhely–Siófok állomás–Zamárdi felső állomás közötti szakaszon egy új, második vágány építésével biztosítják a vasúti forgalom zavartalanságát. A vasúti közlekedés okozta zaj és rezgés szempontjából kritikus helyeken: Balatonvilágoson, Siófokon és Zamárdiban összesen mintegy 4 kilo­méter hosszban zajárnyékoló falat, illetve kb. 17 kilométer hosszban rugalmas sínágyazatot telepítenek, így a Balaton-part zajterhelése jelentős mértékben fog csökkenni. A gyalogosátjárók és útátjárók korszerűsítésével biztonságosabbá válnak a szintbeli átkelések.

Balatonaliga, Szabadisóstó, Zamárdi felső állomásokon és Balatonvilágos, Szabadifürdő, Balatonszéplak alsó és felső megállóhelyeken a peronokat magasperonná építik át. A peronok átépítése után az utasok könnyebben, kényelmesebben tudnak majd fel- és leszállni. Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződés év végén megköthető a nyertes vállalkozóval, és a jövő év elején megkezdődhet a kivitelezés. A kb. 32 kilométer hosszú szakasz felújítása várhatóan 2015 nyarára fejeződhet be.

A következő, a Szántód-Kőröshegy állomás–Balatonszentgyörgy állomás közötti kb. 53 kilométer hosszú szakasz átépítésének közbeszerzési eljárása jelenleg még tart. Eredményes közbeszerzés esetén, s ha rendelkezésre áll a kellő forrás, ez a szakasz is megépülhet az elsővel egy időben. A fejlesztések megvalósulásával 2015 nyaráig a teljes Balaton-parti szakasz 21. századi korszerű, utasbarát vasúti vonallá válhat.

Előkészítés alatt álló beruházások

Székesfehérvár állomás
A székesfehérvári vasúti csomópont pálya-infrastruktúrájának átépítésére, felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírás még folyamatban van. A többmilliárdos nagyságrendű felújítás során tízezer négyzetméternyi zajvédő falat is kiépítenek az állomás mentén. Megújul a biztosító­berendezés és a felsővezeték-hálózat, a váltók rezgéselnyelő, zajcsökkentő alátámasztást kapnak, az elavult vágányhálózatot egyszerűsítik, ami lehetővé teszi a vonatok gyorsabb közlekedését. Az utasforgalmi vágányok számát hétről kilencre növelik – a komfort és az akadálymentesítés érdekében –, fedett és szélesebb peronok lesznek. A most használt aluljárók helyett újakat építenek, kormányablakot nyitnak, valamint 138 P+R parkolót is kialakítanak a postaépület mellett. Eredményes közbeszerzés esetén jövő év elején kezdődhet el az átépítés.

Békéscsaba vasútállomás
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Békéscsaba vasútállomás pálya, vasúti felsővezeték, valamint a kapcsolódó egyéb munkálatok tervezése és megvalósítása kapcsán.
A projekt keretében a 120-as vasútvonal részeként működő Békéscsaba vasútállomáson a vasúti pálya átépítése mellett új utasforgalmi létesítmények épülnek: magasperonok, gyalogos-aluljárók, az akadálymentes közlekedést biztosító rámpák, peronliftek, P+R parkoló. A felvételi épület teljes körű műemléki rekonstrukciója is megtörténik. A zajvédelem érdekében 2005 méter hosszú zajárnyékoló falat építenek. Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a kivitelezés jövő tavasszal kezdődhet. Az Új Széchenyi Terv keretében – uniós forrás felhasználásával – a korszerűsítés 2015 év végére befejeződhet.

Szolnok–Szajol
Jelenleg folyamatban van a páneurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó Szolnok–Szajol (6,5 kilométer) vasútvonal felújításának előkészítése, sikeres közbeszerzési eljárást követően a beruházás jövőre elindulhat. A NIF Zrt. a már megkezdett Szajol–Püspökladány és Gyoma–Békéscsaba mellett a Szolnok–Szajol vasúti vonalszakaszt is korszerűsíti. A beruházás eredményeként a vasúti pálya alkalmassá válik a 160 km/h sebességű közlekedésre. A fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak az árvízvédelemre, ezért Szajol állomásnál és a Tisza két oldalán árvízvédelmi gát is épül. A 6,5 kilométeres szakaszon Szolnok után közvetlenül új Zagyva-híd, azt követően pedig az ország egyik legnagyobb kétvágányú vasúti hídja helyett új acélszerkezetű Tisza-híd, majd azután új ártéri híd is épül. A hidak, valamint a kétoldali árvízvédelmi gát segítségével a Szolnok–Szajol-térség teljes árvízvédelme biztosított lesz.
Az Új Széchenyi Terv keretében, európai uniós források segítségével megvalósuló vasúti beruházások eredményeként – a csatlakozó vonalak már átépült és jelenleg átépítés alatt lévő szakaszainak figyelembevételével – a megerősített, nagyobb teherbírású vasúti pályaszerkezet okán az eddiginél kisebb rezgések keletkeznek, dinamikusabbá válhat a menetrend, a menetidő pedig csökken. A Budapest–Debrecen vonalon a vasúti infrastruktúra alkalmas lesz arra, hogy a menetidő 2 óránál rövidebb legyen, a Szolnok–Békéscsaba vonalszakaszon a menetidő 15 perccel csökken.

A 2014–2020-as EU-s költségvetési időszak várható vasút-korszerűsítései

A kivitelezések mellett folyik a következő EU-s költségvetési időszak vasúti projektjeinek előkészítése: műszaki tervek készítése, környezetvédelmi és hatósági létesítési engedélyek megszerzése. A jelentősebb előkészítési munkák az alábbi vasútvonalakat érintik:

  • Biatorbágy–Tata
  • Székesfehérvár–Boba
  • Kelenföld–Pusztaszabolcs–Dombóvár–Gyékényes
  • Dombóvár–Pécs–Magyarbóly
  • Békéscsaba–Lőkösháza
  • Püspökladány–Debrecen
  • Budapest–Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza
  • Budapest–Veresegyház–Vác

A várható forrásokat jelentősen meghaladó összértékű előkészített korszerűsítések ütemezéséről – a rendelkezésre álló EU-s források függvényében – a Nemzeti Közlekedési Stratégia alapján születhet döntés.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka