2011. október: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, disszemináció, biotechnológia, atomenergia, paragrafus, innováció, közlekedés, megújuló energia, zöldkörnyezet, it
2011. október 5.

Szerző:
Czene Á.

Informatikai rendszerek a vasút szolgálatában

Az ezredforduló óta a MÁV-Start Zrt. technológiai és informatikai rendszereit a Rail Navigator Kft. mérnökei fejlesztik. Kardos Tiborral, a cég ügyvezető igazgatójával a hazai vasúthálózat papír alapú elszámolását felváltó új személyzetirányító rendszeréről és a tavasszal bevezetett útvonalkönyv előnyeiről beszélgettünk.


Tíz éve jött létre a Rail Navigator Kft., ugyanakkor a cég mérnökei már korábban letették névjegyüket a hazai vasútirányítás területén…
– A csapat az 1990-es évek elején épült, dél-balatoni vonalon fekvő, fonyódi forgalomirányító központot (KÖFI) fejlesztő-üzemeltető mérnökeiből állt össze. Az eredetileg MÁV-os szakemberek szabadidejükben vasút-technológiai szoftvereket kezdtek fejleszteni, és első nagy munkánk Kurucz Zoltánnal az élen a MÁV számára kifejlesztett grafikus felületű menetvonal-kezelő és üzemirányító rendszer volt, melynek országos bevezetésére 1997-ben került sor. Ennek köszönhetően másfél évtizede a mérnökeink által elkészített grafikus felülettel rögzítik be az út-idő grafikonon a naponta közlekedő több mint háromezer vonatot a vasúti társaságnál.

A következő kihívást a menetrendtervező és a járműnyilvántartó rendszer megvalósítása jelentette, amelyet az előző évtized közepére egy kontrolling rendszerrel egészítettünk ki, melynek segítségével az előre elkészített éves menetrend alapján néhány perc alatt képesek megmondani: melyik tétel hány millió vagy milliárd forintba kerül. Az adatbázisban fellelhető minden egyes részinformáció, például mennyibe kerül a pályahasználati vagy a vontatási díj, mekkora összeget tesz ki a személyzet költsége, illetve milyen gyakorisággal van szükség jármű-karbantartási munkálatokra. Sőt még azt is: mindez mekkora anyagi költségekkel jár.
Szoros kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) is. Mivel magyarázható ez a gyümölcsöző együttműködés?
– Magyarország EU-tagsága rengeteg pluszfeladatot rótt az NKH-ra, ezért a hatóságnak minél előbb informatikai fejlesztésekre volt szüksége. A kapcsolatot a mérnökeink által korábban elkészített torz helyszínrajz alapú vasúti-térinformatikai adatbázis-­kezelő rendszer használata jelentette, melynek segítségével pillanatok alatt hozzá lehet jutni a hazai vasúti pálya minden egyes paraméteréhez. Az elmúlt években számos közös fejlesztést hajtottunk végre. A Rail Navigator közreműködésével valósult meg az infra­struktúra-, a jármű-, a térinformatikai és az ügyviteli modulfejlesztés, illetve a hatósági vizsgaköteles személyek nyilvántartásának, a vasútvállalatok engedélyezési eljárásának, a vasútvállalatok pénzügyi és gazdasági ellenőrzésének monitoringja is.

A MÁV-Start Zrt. megrendelése alapján 2011. január 15-én vezették be az új személyzetirányító rendszert. Az új struktúra milyen előnyökkel jár?
– A fejlesztés eredményeképpen tervezhetővé és elszámolhatóvá vált a 2800 jegyvizsgáló, 3200 személypénztáros, közel 1000 kocsivizsgáló és néhány száz üzemirányítást, járműtisztítást és egyéb kisebb munkákat végző személyzet munkája. A szoftver képes lekövetni a közel hétezer vasúti dolgozó munkakezdési időpontját, szabadságolását vagy betegállományának időtartamát, illetve előkészíti a bérszámfejtést is. Cégünk végezte a Baross Gábor Oktatási Központban annak a 300 embernek a képzését és vizsgáztatását, akik a rendszer kezelői lettek.
Tavasz óta a Rail Navigatornak köszönhetően minden uniós mozdony fedélzetén megtalálható papír alapon egy útvonalkönyv, amely a mozdonyvezető tájékozódását segíti elő. Milyen kihívásoknak kellett megfelelni ebben a fejlesztésben?
– Mérnökeink alapvető feladata az volt, hogy a Railgraphics informatikai rendszerünkből grafikusan jelenítsék meg a hazai vasúthálózatot torz helyszínrajzok alapján. Az úgynevezett útvonalkönyv nemcsak a hálózat gráfját, a pálya menti jelzőket, a vasúti átjárókat, a pályaudvarok konfigurációját, a pályaudvari vágányok hosszát, a vonal lejtviszonyát jeleníti meg, de még arra is kiterjed, hogy az adott állomásokat vészhelyzetben milyen rádiófrekvencián vagy telefonszámon lehet elérni. A fejlesztés az ország 20-22 vonalát érinti, azaz a vasúthálózat mintegy harmadát: 2600 kilométert.•

 
Innotéka