2016. december 2.

Szerző:
Bencze Áron

InnoTrade 2.0

Fontos tapasztalatokat és kiemelkedő sikereket hozott a 2015 végén elindított, a magyar startupok nemzetközi piac- és kapcsolatépítését elősegítő szakmai program Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatója szerint. Az MNKH azonban nem elégszik meg az elért eredményekkel: az InnoTrade továbbfejlesztését tűzték ki célul, a hangsúlyt a többi között az oktatásra fogják helyezni.


A startupok felkarolása alapvetően nem tartozik a Magyar Nemzeti Kereskedőház tevékenységi körébe. Miért érezték mégis fontosnak, hogy 2015 őszén útjára indítsák ezt a szakmai programot?

– Véleményem szerint az innováció lehet a magyar gazdaság elsődleges kitörési pontja, és ez teheti lehetővé, hogy Magyarország nemzetközi szinten is versenyképes maradjon hosszabb távon. Korábbi tapasztalataim (lásd keretes írásunkat) egyértelműen megmutatták, hogy ezeknek a vállalkozásoknak kiszámítható és stabil partnerre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen léphessenek külpiacra. A startup ökoszisztéma felől érkező visszajelzések pedig arra mutattak rá, hogy projektjeik ugyan nemzetközileg is piac- és versenyképesek, azonban a legtöbb időt, energiát és erőforrást a termék vagy szolgáltatás előállítására és fejlesztésére fordítják. Emiatt nem marad elegendő erőforrásuk saját ötletük nemzetközi piacon történő validálására és sikeres külpiaci tevékenységre, illetve elesnek attól a lehetőségtől, hogy az eredetileg is globális piacra szánt ötletüket külföldön, a célközönség előtt teszteljék, és hiteles, valódi piaci visszajelzéseket gyűjtsenek be. Nem utolsósorban pedig kiforratlan kapcsolatrendszerük miatt kevés lehetőségük van arra, hogy a fejlődésük szempontjából kulcsfontosságú befektetőkkel és iparági szereplőkkel megismerkedjenek. Az InnoTrade pontosan ezeken a területeken kívánja a startupokat támogatni.

Oláh Zsanett
Oláh Zsanett kezdetben az Innostart Alapítvány, majd az ITD Hungary szervezetében dolgozott kiemelt projektek meg­valósításán, 2010-től pedig a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium munkatársaként a Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályon folytatta pályafutását. 2013-tól a TiJöttök tudománynépszerűsítő program szakmai vezetője volt. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnökségi tagja.
Mi alapján döntik el, hogy melyik csapatnak segítenek?

– Legalább működő prototípussal rendelkező, a globális piacot célzó innovatív vállalkozások jelentkezését várjuk, az egyes rendezvényekre jelentkezők közül pedig egy független szakmai zsűri dönt arról, hogy mely startupok vehetnek részt az adott eseményen. Fontos azonban, hogy a kiállításokon való részvétel csak egy lépés a sikerhez vezető úton. A startupoknak előzetesen, a rendezvényeken és azok után is rengeteg időt és munkát kell áldozniuk arra, hogy megvethessék lábukat a globális piacon; ide tartozik a felkészülés, a célok meghatározása, találkozók előzetes egyeztetése, kiállításon való részvétel, majd az ott szerzett tapasztalatok, kapcsolatok, visszajelzések hatékony fel- és kihasználása. Az egyes nemzetközi rendezvényeken a startupoknak kell saját sikereiket megalapozniuk folyamatos helyszíni jelenléttel, tárgyalásokkal, aktív partnerkereséssel, networkinggel, előadások látogatásával. Az InnoTrade program ennek elősegítésére a felkészítést és magát a platformot biztosítja.

Miből áll a program felkészítési része?

– Az InnoTrade szerves részét képezi, hogy az egyes rendezvényeken részt vevő magyar startupokat felkészítik annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az eseményből. Ebben szakmai partnerünk a Design Terminál. A felkészítés keretében választják ki azokat a befektetőket és iparági szereplőket, akikkel fel kívánják venni a kapcsolatot, és azt is, hogy mely szakmai előadásokon érdemes részt venniük az adott rendezvényen. A startupokat hasznos célpiaci információkkal vértezzük fel, emellett a pitch tökéletesítését célzó gyakorlati tudnivalókkal is megismerkedhetnek.
Az MNKH kiemelt célkitűzése, hogy az egyes kiállításokon túl konkrét tanulmányutakat szervezzen a magyar innovatív vállalkozások számára, amelyek keretében a legjelentősebb startup központokat, inkubátorházakat, akcelerátorokat kereshetik fel, illetve tapasztalt mentoroktól tanulhatnak, célzottan befektetői networking eseményeken, és olyan képzéseken vehetnek részt, amelyek megkönnyíthetik a piacra lépést. Ennek egyik kitűnő példája a US Study Tour, amelynek keretében tíznapos tanulmányúton vett részt négy magyar innovatív vállalkozás. A cégek betekintést nyerhettek abba, hogy milyen is a valódi amerikai üzleti gondolkodásmód, visszajelzést kaphattak a mentoroktól, és rengeteg potenciális ügyfelet és befektetőt ismerhettek meg. Hosszú távú céljaink között szerepel egy amerikai soft landing bázis kialakítása, melyhez kapcsolódóan olyan, komplex szolgáltatást nyújtó partner felkutatására törekszünk, aki biztosítja a szükséges infrastruktúrát, illetve képes a cégek helyi beilleszkedését elősegíteni.

Milyen rendezvényekre sikerült eljuttatni a hazai startup ökoszisztéma legjobb vállalkozásait? És milyen eredménnyel?

– Annak ellenére, hogy a 2016-os esztendőt pilot évnek tekinthetjük, már idén is összesen 32 nemzetközi szakmai rendezvényen 72 startupnak biztosítottunk megjelenési lehetőséget. A helyszínek kiválasztásában maguk a jelentkezők is részt vettek, ugyanis elsősorban az ő ajánlásuk alapján döntöttünk egy-egy rendezvény mellett. A nemzetközi kiállításokon való részvétel sikeressége nem kizárólag az üzletek megkötésének számában mérhető, de ezen a területen is komoly eredményeket tudunk felmutatni. A Brewie által fejlesztett házi sörfőző például 50 ezer dolláros előrendeléssel tért haza a Las Vegas-i CES-ről, ugyancsak ezen a kiállításon kezdte el az okostelefonról vezérelhető programozási oktatószoftver piaci bevezetéséről szóló tárgyalásait az sBrick is. A Laborom orvosi leletrendszerező alkalmazásra 12 ezer dolláros szerződést kötöttek az austini South by SouthWesten. A jeltolmács szoftvert fejlesztő SignAll csapata a San Franciscó-i TechCrunchon pedig az Intellel alakított ki nagyon jó kapcsolatot az InnoTrade-nek köszönhetően, illetve a Google-lal is tárgyalásokat folytatnak. A Reporter Community okostelefonos alkalmazás internetes kereskedelmi teret biztosít hírértékű fotóknak és videóknak. A csapat a New York-i TechWeek alatt közel száz tesztelőt tudott toborozni, valamint a New York Times, a Wall Street Journal és a The Guardian újságíróival is sikerült találkozniuk. Itthon már több mint tíz médium használja tesztüzemben a hírplatformot, és mindannyian a megjelent hírek kapcsán szereztek tudomást a Reporterről. A Roxxare eSport edzői platform az InnoTrade program felkészítésének segítségével három hónapos akcelerációs programban vehet részt Bournemouthban, az Egyesült Királyság leggyorsabb ütemben növekvő digitális startup városában. Emellett 25 ezer font támogatásban részesül a csapat hitel vagy befektetés formájában. A Route4U csapata – amely egy akadálymentes térképet fejlesztett ki kerekes széket használóknak – pedig egy portsmouthi pilot elindításáról és annak feltételeiről kezdett tárgyalásokat a londoni Smart To Future Cities rendezvényen megismert portsmouthi önkormányzattal. Ezek mind rendkívül komoly sikerek, ugyanakkor a kiállításon való részvételüknek ennél jóval több a hozadéka.

Mint például?

– Talán még a konkrét üzleti megrendeléseknél is fontosabb, hogy a startupok előtt lehetőség nyílik egy széles nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítására, azaz olyan befektetőkkel, iparági szereplőkkel ismerkedhetnek meg, akik elengedhetetlenek a további fejlődésükhöz. Ugyancsak lényeges, hogy a helyszínen valós piaci visszajelzéseket kaphatnak termékükről, szolgáltatásukról, és ezeket felhasználva hatékonyabbá tehetik projektjüket. A környezet igényeinek megismerése szintén helyzeti előny, hiszen ott az is kiderül, valóban szükség van-e a konkrét ötletre, érdemes-e tovább próbálkozni az adott piacon. Magyarországról nehéz személyesen megismerkednia versenytársakkal, ami leginkább befolyásolhatja egy startup piacra lépését. És nem utolsósorban a média jelenléte is hatalmas lökést adhat a vállalkozásoknak, eddig összesen közel 800 médiamegjelenést sikerült generálni a hazai és a külföldi sajtóban.

A legtöbb hír talán a MosaicLights sikeréhez kötődik…

– Nem véletlenül, ugyanis az InnoTrade eddigi legnagyobb, első nemzetközi sikerét Hollandiában érte el, ahol a MosaicLights érintésre felgyulladó, falba vagy padlóba szerelhető LED-mozaikok kifejlesztésével több mint húsz induló közül három kategóriában is diadalmaskodott. A cég saját fejlesztésű modulokat helyez mozaikos felületek alá, akár a padlózatba, akár a falba, amelyek egy interaktív LED-világítási megoldást tartalmaznak. Az Európában már szabadalmi védettséget kapott fejlesztés elnyerte a 2500 eurós, stratégiai tanácsadást tartalmazó Ernst&Young díjat, az innovációs műhelyben való részvételre jogosító ING Wholesale Banking első díját, továbbá a verseny fődíját, a Best Start Up díjat.

Az első hely megszerzése a magyar fejlesztők számára bemutatkozási lehetőséget biztosított a Startup Fest Europe pitch fórumán, ahol több száz befektető előtt mutathatták be projektjüket. A fődíj elnyerése is azt bizonyítja, hogy a magyar fejlesztések a világban bárhol megállják a helyüket.

Ezek szerint nem jelent hátrányt külföldön, ha magyar a startup?

– Tapasztalatunk szerint nem az számít, honnan jössz, hanem az, mit képviselsz. A befektetőt vagy magát a vásárlót alapvetően az érdekli, hogy mennyire versenyképes az adott technológia, valamint fontos a minőség és a termék mögött álló csapat is. A magyar startupperekben megvan a képesség, az MNKH pedig a maga eszközrendszerével a lehetőséget kívánja biztosítani ahhoz, hogy ezeket a jó adottságaikat ki is tudják aknázni. Természetesen bizonyos területeken akadnak hátrányaik, azonban az InnoTrade 2.0-val ezeken is fogunk tudni segíteni.

Mire gondol pontosan?

– A pilot év után 2017-től olyan platformot szeretnénk kialakítani a startupok számára, amely már nem egy egyszeri megjelenési alkalmat jelent egy-egy nemzetközi kiállításon, hanem folyamatos jelenlétet biztosítva a világ bármely pontján képesek lesznek önmagukat bemutatni a befektetők előtt. Emellett egy olyan alternatív finanszírozási lehetőséget igyekszünk kialakítani, amely a tovább­lépésüket is segíti, illetve hangsúlyos szerepet kap az edukáció is.

„Az elmúlt egy év visszajelzései egyértelműen azt mutatták, hogy a jövőben a fókuszt az oktatásra kell helyeznünk” – vázolta az InnoTrade 2.0 egyik új elemét Marozsi László, a program szakmai vezetője. Mint fogalmazott, mindez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a már nemzetközi sikert elért, előrehaladottabb fázisban lévő startupokkal oktatási célú videókat készítenek. „Az ő történetüket, fejlődésüket mutatjuk be, amely révén a vállalkozásalapítás előtt álló, vagy még kezdeti fázisban lévő startupok már sikeres cégek tapasztalatai alapján gyűjthetnek be olyan releváns információkat, amelyeket felhasználva hatékonyabbá tehetik saját projektjüket, és alaposan megismerhetik egy sikeres startup vállalkozás felépítésének nehézségeit” – mesélt a részletekről a szakember, kiemelve: alapvető céljuk, hogy a most induló startup vállalkozások a már sikeres startupok hibáiból, tapasztalataiból tanulhassanak.
Marozsi László
Az InnoTrade oktatási profiljának másik fontos eleme olyan videók készítése, amelyek konkrét tudást nyújtanak az érdeklődőknek egyebek között arról, hogyan lehet minél hatékonyabban megnyerni a befektetőket, milyen buktatókat rejt a tőkebefektetés kérdésköre, vagy milyen kihívásokkal kell szembenézni a pitch tökéletesítése során. Az oktatóanyag a tervek szerint arra is kitér majd, hogy az Egyesült Államokban hogyan kell céget alapítani, milyen fázisban érdemes az amerikai piacra lépni, és hogy melyek az amerikai jogi és üzleti környezet főbb jellemzői.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház idén márciusban írt alá együttműködési megállapodást a kaliforniai Berkeley Egyetemmel. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A Kaliforniában működő Berkeley Egyetem Skydeck inkubációs programja a Szilícium-völgy elismert oktatási és tudományos műhelye, amely feltörekvő vállalkozásokat segít az amerikai piacra lépésben. A programban töltött másfél hónap alatt a kiválasztott MosaicLightsot szakértő mentor segítette a projekt hatékonyabbá tételében, illetve a program keretében megvalósuló workshopokra, bemutatkozó eseményekre való felkészülésben. A program időtartama alatt a mentor folyamatos támogatása mellett lehetőség nyílt a Skydeck teljes infrastruktúrájának használatára, a Berkeley Egyetem előadásainak látogatására, és hetente egyszer a szakmai fejlődést célzó eseményeken való részvételre is. A képzés mindemellett egyedülálló lehetőséget biztosított az amerikai jogi és gazdasági környezet, illetve üzleti kultúra megismerésére, továbbá arra, hogy a kiválasztott startup bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe, networking eseményeken bővítse nemzetközi kapcsolatrendszerét, és befektetőkkel találkozzon.

Mennyire volt érzékelhető az év előrehaladtával az InnoTrade program ismertségének elterjedése?

– Amikor tavaly ősszel meghirdettük a pilot projektünket, igyekeztünk minden eszközt megragadni arra, hogy eljuttassuk az információt a startup ökoszisztéma szereplőihez. A tapasztalat azonban azt mutatta, egy médiakampánynál jóval hatékonyabbnak bizonyulhat magának a programnak a sikere. Szájról szájra terjedt ugyanis az InnoTrade híre. Talán az jelzi a legjobban a szak­mai program sike­rességét, hogy egy-egy startup harmadik vagy negyedik alkalommal jelentkezik, hogy újabb rendezvényre juthasson ki. A TechCrunch Disruptra például, amely az egyik legismertebb innovációs verseny, konferencia és kiállítás, 33-an adták le a jelentkezésüket, ami komoly eredmény. Reményeink szerint a következő évben még nagyobb érdeklődés mellett zajlik majd a program, az eddigi visszajelzések alapján minden esély megvan erre.

Dimenzióváltás

A sajtóból értesült az InnoTrade programról Szőke Tibor, a Reporter Community társalapítója, aki Hajdu Norberttel idén két nemzetközi rendezvényen is részt vett. A startup eljutott a Washingtonban megrendezett Select USA-ra és a New York-i TechWeekre is. Maga a Reporter egy olyan okostelefonos alkalmazás, mely internetes kereskedelmi teret biztosít hírértékű fotóknak és videóknak. Ezeket a médiatartalmakat bárki feltöltheti, a Reporter applikációjában pedig különböző hír outletek és hírügynökségek válogathatnak a feltöltött médiatartalmak között és publikálhatják azokat. „Korábban voltunk hasonló nemzetközi eseményeken, de amit ezeken a kiállításokon tapasztaltunk, az minden várakozásunkat felülmúlta. Elképesztő hozadéka volt az utazásainknak, a mai napig az ott szerzett új ismeretségeinknek köszönhetően fejlődünk” – számolt be Amerikában szerzett tapasztalataikról Szőke Tibor, kiemelve: az InnoTrade program kiegészítő elemeként egy olyan professzionális tréningen vehettek részt, ahol 15 szakember különböző aspektusból mondta el véleményét a startupról és fejlesztéséről.

Szőke Tibor

A részletekről szólva kitért arra is, hogy láthatóan komoly felkészülés után kaptak hasznosítható visszajelzéseket a megjelenésüktől, a pitchükön át egészen az utolsó dizájn-szinkronizációig. „Azóta is az ott kapott észrevételeken dolgozunk, nagyjából a korábbi munkánk felét kellett átszabni, de látjuk, hogy hová tudunk majd az új elemeinkkel eljutni” – hangsúlyozta a Reporter Community társalapítója. Véleménye szerint a tréning egyik leghasznosabb része a pitch újrafazonírozása volt, amelyet később élesben is kipróbálhattak. Mindkét rendezvényen rengeteg kapcsolattal gazdagodott a csapat, sikerült a későbbi piacra lépési folyamathoz szükséges információkat és kontaktokat megismerniük. A TechWeeken közel száz tesztelőt toboroztak a Reporterhez.

Befektetőkkel több fórumon is találkoztak, összesen nyolc befektetőnek küldték el a folytatáshoz szükséges dokumentációs csomagot, és eddig három helyről érkezett visszajelzés, hogy az indulást követően szeretnének tárgyalni a folytatásról. A médiaszereplőkkel való találkozás is sikeres volt, a New York Times, a Wall Street Journal és a The Guardian is részt vesz a hírplatform tesztüzemű használatában, a nemzetközi visszhang hatására pedig itthon több vezető médium kereste meg a csapatot és lépett be a médiapartneri körbe.

Ugyancsak pozitív élményekkel gazdagodtak a Brewie képviselői is, akik a CES 2016 rendezvényen vettek részt Las Vegasban. Több mint száz médiamegjelenést generáltak, és nem utolsósorban ötvenezer dolláros előrendelést vettek fel fejlesztésükre, amely egy konyhai környezetbe illő sörfőző automata. A Brewie B20-as modellje alacsony áron kiváló minőségű kézműves sört tud előállítani, és a géppel együtt meg lehet rendelni a hozzávalókat is – maláta, komló, élesztő –, amelyeket a teafilterhez hasonló párnákban kell a gépbe adagolni. Donát Norbert, a startup marketingmenedzsere szerint rengeteget tanultak az alatt a néhány nap alatt is.

Donát Norbert

„Elsősorban a kapcsolatrendszerünket tudtuk felépíteni, de emellett olyan tanácsokkal is gazdagodtunk, melyek hatására képesek voltunk fejlődni” – hangsúlyozta Donát Norbert, aki azt is elmondta, hogy januárban még csak prototípussal voltak jelen a CES-en, novemberben azonban már a tömeggyártás is megkezdődött. Eredetileg ugyan Magyarországon akarták tartani a gép gyártását, ám bizonyos technológiai megoldások miatt ez a Távol-Keleten valósul meg. „Érdekes tapasztalat volt számunkra ez a munkakapcsolat, hiszen a sztereotípia szerint ott csak bóvlit gyártanak, azonban az eredmény még a magyar műszaki szakembereket is ámulatba ejtette” – mondta. A Brewie nemsokára komoly médiakampányt indít, hiszen a piacra lépés karnyújtásnyira van.

Ajtókat nyitnak

„Egy startup számára a legnagyobb nehézséget a piacra lépés és az első ügyfél vagy befektető megtalálása okozza” – elemezte a helyzetet a nemzetközi piacokon is tevékenykedő business coach, Dervalics Ákos. Mint fogalmazott, minden kezdő vállalkozónak rendkívül sokat kell gyakorolnia és fejlesztenie a kommunikációját, mert ez mindennek az alapja. Véleménye szerint minden vállalkozásnak különböző hiányosságai és igényei vannak, ezért érdemes állapotuk felmérése alapján szakembereket ajánlani nekik. Egy kezdő cég esetében üzleti coach jelenti a megoldást, azonban egy vállalkozás bővítésénél már más típusú szakértelemre is szükség van. Hozzátette azt is, hogy az adott coach kapcsolatrendszere, külföldi beágyazottsága is meghatározó lehet, hiszen egy hatékony együttműködés esetén „ajtót tud nyitni” a vállalkozás számára. Pesti István business coach a munkájukról elmondta, hogy első lépésként két-három órás beszélgetésre hívja a vállalkozás több vezetőjét is, ahol elsősorban önmaguk és termékük értékelése kerül a középpontba. „Ennyi idő általában elég arra, hogy feltérképezzük, miért is kérték a segítségünket, mi azonban nem a megoldást fogjuk tudni elmondani, hanem inspirációt nyújtunk” – jegyezte meg a szakember, kiemelve: tevékenységük nem nevezhető oktatásnak, ugyanis elsősorban jól irányzott kérdésekkel a gyengeségekre próbálnak rávilágítani, a konkrét munka, azaz a vállalkozás fejlesztése már elsősorban az adott startup feladata. Dervalics Ákos szerint a bizalom megszerzése a siker titka. Mint mondta, az adott vállalkozó személyiségére kell tudni ráhangolódni, és ha ez sikerül, akkor lehet elindítani az öngerjesztő folyamatot. „Természetesen nem könnyű feladat egy vállalkozónak elfogadnia, hogy amit kitalált, mégsem tökéletes. De ha megérti, hogy mi a hibák kijavításában vagyunk érdekeltek, akkor megkezdődhet az igazi közös munka” – mutatott rá a folyamat pszichológiájára Pesti István, hozzáfűzve, a többség tudja, hogy értük dolgoznak, ezért visszatérnek, hogy újabb és újabb kérdéseket tegyenek fel.

Dervalics Ákos és Pesti István

Magyarországon a business coachok megjelenése a kockázati tőke elterjedéséhez köthető, és a szakma az elmúlt másfél évtizedben komoly fejlődésen ment keresztül. Jelenleg hazánkban több coaching szövetség is létezik, és az évtized elején a coachok képzése is megerősödött, így napjainkban számuk megközelíti az ezres nagyságrendet, azonban a startupokra jóval kevesebben specializálódtak. Munkájuk egyben tanulási folyamat is, hiszen minden ügyfél más és más problémát hoz, de emellett folyamatosan járnak fórumokra, előadásokra, és olvasnak nemzetközi szakirodalmat, újságcikkeket és blogokat. Pesti István feladatainak kétharmadát ma már startupok megbízása tölti ki, és ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a Horizont 2020 pályázatainál már kötelező elemként szerepel a coachok foglalkoztatása is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka